Az Autonómia portál Észverés című élőműsorának negyvenötödik adásában Márki-Zay Péter magyarországi ellenzéki miniszterelnök-jelölt Német László nagybecskereki megyéspüspöknél tett látogatását és a második Brnabić-kormány első évének teljesítményét elemezte Sinkovics Norbert és Tőke János újságírókkal, valamint Zakinszky-Toma Viktória médiakutatóval Pressburger Csaba szerkesztő-műsorvezető.
SUTA KAMPÁNYFOGÁS, AMELY INKÁBB KÁRT OKOZOTT
„Márki-Zay Péter magyarországi ellenzéki miniszterelnök-jelölt megválasztása utáni első külföldi útja Vajdaságba vezetett. Igaz, korábban Erdélybe készült, de a járványhelyzet és az ottani magyar elöljárók részéről megnyilvánuló nem túl barátságos fogadtatás miatt végül elhalasztotta ezt a látogatást, és így kötött ki nálunk, egészen pontosan Nagybecskereken, ahol Német László megyéspüspökkel találkozott. Erről másnap Márki-Zaynak a közösségi médiában közölt posztjaiból értesülhetett a nyilvánosság. Nem derült ki viszont, hogy milyen apropója, célja, kontextusa volt ennek a találkozónak. A beszélgetés tartalmáról szűkszavúan annyit közöltek, hogy a határon túliak helyzetéről és a családi értékekről is eszmét cseréltek. Számos kérdés merül fel a látogatás kapcsán, amelyekről az érintettek adhattak volna választ, amennyiben sajtónyilvános lett volna ez az esemény” – mondta Pressburger Csaba a műsor kezdetén.
Meglepő, hogy Márki-Zay Péter először egy egyházi vezetővel találkozott – mondta Zakinszky-Toma Viktória. A médiakutató szerint „konkrétumok nélküli és fellengzős” volt az ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek a látogatás utáni nyilatkozata, amellyel nem túl valószínű, hogy érdemben meg tudja szólítani a potenciális szavazókat. Arra is rámutatott, hogy a vajdasági magyarság szempontjából Nagybecskerek már szórványnak tekinthető, és hogy a látogatás nem volt sajtónyilvános. Szerinte az ellenzéki miniszterelnök-jelölt mentegetőzéssel és gyenge érveléssel próbálta felhívni a figyelmet arra, hogy nincs folytatólagosság a mostani magyarországi ellenzék és a között a politika között, amely korábban elutasította a határon túliak kettős állampolgárságának a megszavazását. Szerinte a magyarországi ellenzéknek nincs könnyű dolga a megfelelő határon túli tárgyalópartnerek megtalálása tekintetében, mivel elég homogén az itteni politikai színtér, amely főként a Fideszt támogatja.
Azért zajlott ennyire csöndben a találkozó, mert a felek megpróbálták felmérni az azt követő reakciókat – mondta Tőke János. Megemlítette, hogy Német püspök nem ápol túlságosan jó kapcsolatokat a VMSZ vezetésével, ami közrejátszhatott abban, hogy Márki-Zay vele találkozott. A közösségi médiában megjelent hozzászólások arra utalnak, hogy a látogatással inkább kárt okozott magának az ellenzéki miniszterelnök-jelölt – véli az újságíró. „Puhatolózásként nem volt rossz a látogatás, de hiányzott a végén egy üzenet” – fogalmazott.
Sinkovics Norbert felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi közvélemény mindig is jobban foglalkozott a határon túliak közül az erdélyi közösséggel, és a vajdasági látogatás valamilyen szinten egy „légből kapott ötlet lehetett”. Az ellenzéknek a határon túli kampányához egy komoly stratégiára lenne szüksége, amely az újságíró szerint egyelőre még nem körvonalazódott. „A nagybecskereki látogatás egy sutára sikeredett kampánymozzanat volt” – fogalmazott az újságíró.
PÜSKPÖKI ÜZENET: A POLITIKAI ERŐVISZONYOK ÁTRENDEZŐDHETNEK
A nagybecskereki püspöknek a Facebookon közölt bejegyzéséről Tőke János elmondta: az egyházi elöljáró olyan formában szerette volna közölni a találkozás hírét, hogy azzal kivédhesse az esetleges támadásokat. Az újságíró kiemelte, hogy elkeserítették a posztok alatt lévő, szitkokat árasztó kommentárok, amelyeken szerinte nem kell meglepődnünk, mert évek óta folyamatos az ellenségkeresés és a gyűlöletszítás, aminek az az eredménye, hogy egy 75 éves nyugdíjas néni is „likvidálna” egy hétgyermekes apát, ha ezt büntetlenül megtehetné. Tőke János szerint a magyarországi ellenzéknek azokat a választópolgárokat kellene megszólítani, akik eddig nem szavaztak.
Az ellenzék valószínűleg figyeli a belföldről érkező reakciókat, és azt, hogy a határon túliak támogatása miatt jelentős károkat szenvedhet-e esetleg Magyarországon – véli Zakinszky-Toma Viktória, aki szerint ez megmagyarázhatja a nagybecskereki találkozó „puhatolózó jellegét” is. A médiakutató a püspök bejegyzését másként értékelte, mint Tőke János. Szerinte a határon túl is felvetődik a kérdés, hogy lehet, mégsem a Fidesz nyeri meg a 2022-es választásokat, a püspök sorai, melyek szerint ahogyan most Márki-Zayt, korábban Orbán Viktort is ellenzéki miniszterelnök-jelöltként fogadta, arra is utalhattak, hogy a politikai erőviszonyok átrendeződése mindig lehetséges.
ÁTLÁTHATATLAN MŰKÖDÉS, BOTRÁNYOS KOMMUNIKÁCIÓ
„Egy évvel ezelőtt alakult meg a második Brnabić-kormány, a kontinuitás kormánya, ahogyan megalakulásakor fogalmaztak, hiszen az előzőt is Ana Brnabić irányította, habár talán pontosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy az előzőt, meg az azt megelőzőt, meg a mostani kormányt is valójában Aleksandar Vučić államfő és pártelnök irányította és irányítja, nagyjából úgy, mintha Szerbia alkotmánya elnöki rendszert látna elő” – fogalmazott Pressburger a műsor második témájának felvezetéseként. „Brnabić és az összes minisztere az államfői akarat végrehajtója csupán, de parancsokat végrehajtani is lehet jól vagy rosszul, tehetségesen és tehetségtelenül. Azt is tudjuk, hogy öt hónap múlva választások lesznek, tehát a hátralévő időszak járványkezeléssel, ünnepekkel és kampánnyal fog eltelni, vagyis a kormánytól különösebb manőverekre már nem lehet számítani” – tette hozzá.
Sinkovics Norbert szerint a jelenlegi kormány legfontosabb üzenete valójában az, hogy hosszabb ideig tartott a kampány és a kormány megalakítása, mint maga a kormányzás, ennek pedig nagyon rossz következményei lesznek a demokrácia, illetve az intézményrendszer működése tekintetében. A kabinet vitathatatlan és nagy eredménye, hogy gyorsan sikerült biztosítania a koronavírus elleni védőoltásokat, annak ellenére, hogy nem tudjuk, ez mennyibe került az adófizetőknek – mondta az újságíró. Szerinte minden más tekintetben, ha nem is negatív eredményt mutat, de legalább stagnál a kormány teljesítménye. A médiahelyzet és Koszovó vonatkozásában sincs előremozdulás, utóbbi kapcsán holtvágányra kerültek a tárgyalások, csak a fenyegetőzések maradtak – fogalmazott. A balkáni együttműködés, a Mini-Schengennek nevezett kezdeményezés tekintetében volt még némi eredmény, de mindent egybevetve stratégiai változások nem történtek – mondta az újságíró. Szerinte az EU tagállamai sem fókuszálnak a balkáni térségre olyan mértékben, mint ahogyan azt a szerbiai hatalom olykor hangoztatja.
Zakinszky-Toma Viktória szerint a kormány munkájának az átláthatatlansága jelenti az első nagy problémát. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyes miniszterek tevékenységéről alig tudunk valamit, a polgárok szinte nem is ismerik őket, mivel rendkívül ritkán jelennek meg a sajtóban. A médiapluralizmusnak csak a látszata létezik, de a gyakorlatban ez egészen másként működik, a sajtó az ellenőrző feladatát nem tudja ellátni – fogalmazott a médiakutató. Szociális és társadalmi szempontból fontos témák nincsenek napirenden tartva, és egy populista mechanizmus működik, szinte napra pontosan tálalják nekünk, hogy miről kell gondolkodnunk, a lényegi témák pedig háttérbe szorulnak – tette hozzá.
Szörnyűnek és minden nívón alulinak nevezte a miniszterelnök és az államfő kommunikációját Tőke János. Az újságírókhoz intézett szavaikról elmondta, hogy gyakran élnek a kirekesztés, a megbélyegzés eszközeivel. A kabinet pozitív eredményei kapcsán megemlítette, hogy rövid idő alatt három covid-kórházat sikerült felépítenie az országnak, de hozzátette, kevésbé beszélünk viszont arról, hogy más kórházakban folyamatosan halasztgatják a műtéteket, mert az orvosok túlterheltek. Tőke nagyon pozitívan értékelte az immunizálás megszervezését, ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a hétköznapi dolgok normális megszervezése nagyon komoly kihívások elé állítja a kormányt nap mint nap.
30+30 EURÓS SZEMFÉNYVESZTÉS, MEGÚSZOTT BOTRÁNYOK
Sinkovics a polgároknak juttatott 30+30 eurós támogatások értelmetlenségére, gazdasági indokolatlanságára hívta fel még a figyelmet, majd szólt a külföldi befektetők ismeretlen feltételek mellett történő idevonzásáról is. A kormány legjellemzőbb gazdasági vonatkozású intézkedései között említette a környezetkárosító befektetések védelmét. A közpénzek politikai célokra való felhasználása és a környezetszennyező technológiáknak az országba való bevonzása – összefoglalva az újságíró szerint nagyjából e két tényező köré csoportosítható a kormány gazdaságpolitikája. Hangsúlyozta annak problémáját is, hogy a közpénzek felhasználása nem átláthatóan történik.
Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!
Zakinszky-Toma Viktória szerint a kormányt érintő súlyos botrányok folyamatos és gyors elcsitulásából derül ki az, hogy mennyire nem sikerült talpra állítanunk a demokratikus intézményeket és a demokráciát általában. A fékek és ellensúlyok Szerbiában nem működnek – fogalmazott. „Nincsenek napirenden tartva ezek a témák, nincsen lecsengésük, mert nincs bírósági epilógusuk. A hatalom harmadik alappillérével, a független igazságszolgáltatással is gondok lehetnek” – tette hozzá. Elmondta, hogy egyik botrány követi a másikat, és az újabb feledteti a régebbit, nem látjuk a felelősségre vonást, a felelősségvállalást. „Mindezeknek a folyamatoknak nagyon veszélyes üzenete van nemcsak felénk, hanem a fiatalabb generációk felé is, mert azon szocializálódnak, hogy mindent meg lehet úszni” – zárta szavait.
A 90-es években többször hallottuk azt, hogy a lemaradottságunk a mi előnyünk. Azt hiszem, hogy ezt az ideológiát nem igazán hagyta maga mögött a politikai garnitúránk – mondta Sinkovics Norbert a gazdasági aspektusok terén megvalósított előrehaladás és a Szerbiáról szóló EU-jelentésben foglalt értékelések között párhuzamot vonva. Az EU Balkán-politikája nem működik – fogalmazott. Szerinte a tavalyi országjelentésnél jobb az idei, de ez nem azt jelenti, hogy sikerült lényegesebb előrehaladást elérnünk, hanem azt, hogy a tavalyi jelentés annyira rossz volt, hogy nem volt nehéz „túlszárnyalni” az akkor megvalósított „eredményeket”.
Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.
Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/
