ÉSZVERÉS #44: Öt éve robbant a vajdasági magyar sajtóbomba

Az Autonómia portál Észverés című élőműsorának negyvennegyedik adásában az öt éves Szabad Magyar Szóról, az 1956-os megemlékezésekről és a tavaszra esedékes választásokról beszélgetett Kókai Péter és Tómó Margaréta újságírókkal, valamint Purger Tibor egyetemi előadóval Pressburger Csaba szerkesztő-műsorvezető.

27. Oct 2021

A REGGEL, AMIKOR A MAGYARSZO.COM FELSZABADULT

„Öt évvel ezelőtt, a magyar forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójának a reggelén nagyot nézett a vajdasági magyar olvasó, amikor kinyitotta a Magyar Szó nevű pártközlöny internetes oldalát, ott ugyanis olyan szerzők írásait találta, akiket már korábban száműztek a jobb időket is megélt napilap hasábjairól, és olyan kritikus hangvételben íródott cikkekkel találkozhatott, amelyeket Varjú Márta, a Magyar Szó aktuális főszerkesztője álmában sem engedett volna közölni. Az történt ugyanis, hogy Purger Tibor, a magyarszo.com domain tulajdonosa visszavette a Magyar Szótól, ami mindig is az övé volt (vagyis a magyarszo.com-ot), és egy új médiumnak adott rajta teret: a Szabad Magyar Szónak. Az ötödik születésnapját ünneplő internetes portál antréja tehát szimbolikus volt 1956 miatt, de látványos és váratlan is egyszerre, marketingszempontból pedig kiváló” – mondta a műsor első témáját megkezdve Pressburger Csaba. „Némi fenntartással akár puccsot vagy partizánakciót is említhetnénk, amivel kapcsolatban persze felvetődhet az etikusság kérdése, tény viszont, hogy szó sem volt illegális hackertámadásról, amint azt egyesek próbálták beállítani” – tette hozzá.

Purger Tibor, a Szabad Magyar Szó társalapítója elmondta, ők maguk is csodálkoztak azon, hogy mekkora meglepetést okozott az, amit csináltak, hiszen előző este bejelentette a Magyar Szó főszerkesztőjének, hogy mire számíthatnak. Úgy fogalmazott, azért döntött a domain megvonása mellett, mert nem tudta már elviselni azt, hogy 25 év után a nevét adja újságírók kirugdosásához.

Kókai Péter, a Szabad Magyar Szó főszerkesztője, aki korábban hét évig a Magyar Szó főszerkesztője is volt, elmondta, munkája során mindig igyekezett a pártoktól és a politikai eszméktől való egyenlő távolságtartásra. „Lelkes, lázas és titkos szerveződés kezdődött, hogy amikor elérkezik október 23-a, akkor a profizmushoz minél közelebb álló portállal tudjunk jelentkezni” – tette hozzá a Szabad Magyar Szó megalakulásáról beszélve. Mint mondta, olyan értékeket szeretnének őrizni és ápolni, amelyektől a Magyar Szó már eltért.

Tómó Margaréta, a Szabad Magyar Szó riportere elmondta, hogy a VMSZ-es politikusok között vannak olyanok, akik szóba sem állnak a Szabad Magyar Szó újságírójával, de vannak olyan tisztségviselők is, akik mindig készségesen állnak rendelkezésre. Történtek viszont olyan esetek is, hogy utólag tiltották le a szövegek megjelenését. „Iszonyú nehéz így dolgozni, mert a Szabad Magyar Szó újságírója csak kérdezni szeretne, de ez az, amitől elszoktak a politikusok” – tette hozzá Tómó. Szavai szerint csak a számukra kellemes témákról beszélnének a tisztségviselők, de gyakran még a nem kritikus hangvételű felvetésekre sem érkezik válasz.

„Az ilyen viszonyulással az állampárt azt nyilvánítja ki, hogy nem tud, nem akar és nem mer tisztességes közbeszédben részt venni, ezzel a hozzáállással viszont saját választóinak egy részét veszíti el” – mondta Purger Tibor, Tómó Margaréta észrevételeire reagálva.

MAJD NYILATKOZNAK, HA KAPNAK EGY POFONT

Kókai Péter a legutóbbi magyarországi önkormányzati választások eredményeit példaként említve elmondta, hogy amikor „kap egy pofont a hatalom”, újragondolja a stratégiáját, és nyilatkozik olyan portáloknak is, amelyeknek korábban nem, mivel úgy ítéli meg, hogy nagyobb kárt szenvedhet az elzárkózásával, mintsem ha szóba állna a kritikusabb hangot képviselő médiumokkal is. „Akkor fog az itteni magyar politikai elit szóba állni velünk, és nyilatkozni a Szabad Magyar Szónak, amikor pofont kap, vagy amikor úgy érzi, hogy a hírportál már annyira erős, hogy kárt szenvedne, ha elzárkózna a nyilatkozattól” – tette hozzá.

Tómó Margaréta úgy fogalmazott: öt évvel ezelőtt nem is képzelték, hogy a Szabad Magyar Szó milyen nagy projektté növi ki magát, mennyire olvasott lesz és mennyire szeretik majd az olvasók. „Az egyik legolvasottabb, vagy sokszor a legolvasottabb portál vagyunk” – tette hozzá.

Purger Tibor a hírportál munkatársairól beszélve a Szabad Magyar Szó „kontinenseken is átívelő” tudósítói hálózatára is felhívta a figyelmet. A médium pénzelése kapcsán elmondta, hogy teljes a hírportál finanszírozásának az átláthatósága. „Bennünket nem stafíroz ki sem állam, sem párt” – fogalmazott. „A két társalapító támogatásából indult a lap, azóta viszont többfelé észrevették, hogy ez egy komoly, független újságírói vállalkozás, és a legnagyobb demokratikus sajtóalapítványok is segítenek bennünket, amelyek egyáltalán nem szólnak bele a szerkesztéspolitikába” – tette hozzá.

A MAGYAR SZÓ VEZETŐSÉGÉNEK BŰNE VITATHATATLAN

Pressburger megkérdezte a műsor vendégeit, mit gondolnak egykori kollégáikról, azokról a magyar szós újságírókról, akik továbbra is a lapnál dolgoznak.

Tómó Margaréta elmondta, vannak olyan kollégái, akik tevékenységét továbbra is nagyon tiszteli, annak ellenére, hogy bármilyen okból kifolyólag úgy döntöttek, hogy a szerkesztéspolitika jellemzőinek ellenére sem távoznak a Magyar Szótól.

Kókai Péter szerint a munkatársak jelentős része nem teljesen ért egyet azzal az irányvonallal, amelyet a Magyar Szó vezetése képvisel, viszont az egzisztenciális kényszer, vagy más okok miatt a lapnál maradtak, ezért Kókai szerint nincs semmi okunk arra, hogy ítélkezzünk az ilyen újságírók felett, azonban a „vezetőség bűne vitathatatlan”, és abban nyilvánul meg, hogy a 75 éves Magyar Szót, a „vajdasági magyarság egyik legnagyobb szellemi értékét politikai eszközzé alacsonyította”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai napig is folyamatosan távoznak a Magyar Szótól újságírók, akik már nem tudják elviselni azt, ami ott zajlik.

Purger Tibor szerint nagyon fontos, hogy hogyan viszonyulnak az újságíró kollégák egymáshoz. „Nem szeretek elítélni embereket, mert szinte senkiről sem tudhatjuk, hogy mit miért tesz, lehet, nincs más választása, mert valahogy el kell tartania a családot, és megpróbálja meghúzni magát… Ne ítéljük el ezeket az embereket” – fogalmazott az egyetemi oktató. „A karaktergyilkosságot meg különösen nem szívelem, magam is célpontja voltam ennek sok évtizeddel ezelőtt, és abban is az látszódott, hogy az embereknek fogalmuk sincs, hogy mi alapján ítélik meg a másikat. Ezt nem szabad megengednünk, akármennyire mocskolnak bennünket” – tette hozzá.

KÖLCSÖNÖS TISZTELETADÁS, HÁTAT FORDÍTVA EGYMÁSNAK

Nagyszabású tömegrendezvényt szervezett a magyarországi hatalom az október 23-ai megemlékezés alkalmából Budapesten. „A Fidesz a több tízezer fős békemenet beszervezésével igyekezett élét venni az ellenzéki előválasztás eredményességének, hiszen ott minden várakozást felülmúlva több mint 800 ezer választópolgárt sikerült megmozgatni. Orbán Viktor miniszterelnök beszéde immár hagyományosan az országra leselkedő külső és belső veszélyekről szólt, amelyeket a migránsok, az LMBTQ-propaganda, Brüsszel, Soros György és Gyurcsány Ferenc testesít meg” – mondta a műsor második témáját felvezetve Pressburger Csaba. A Vajdasági Magyar Szövetség által évek óta szervezett palicsi és szabadkai rendezvényen Pásztor István egyik fő üzenete az volt, hogy „a magyar szabadság csak együttműködésben, kölcsönös tiszteletben teljesedhet ki”, valamint, hogy „fokozott felelősségünk van abban, hogy a mai nap az összetartást erősítse”. „Mondta mindezt nem sokkal azt követően, hogy a palicsi ceremónián beszélgetni kezdett és hátat fordított a Magyar Mozgalom elnökének, aki utolsóként, és felkonferálatlanul elhelyezte a szervezet nevében az emlékezés virágait” – tette hozzá Pressburger.

Tómó Margaréta „érdekesnek” tartja azt, hogy Pásztor István az összetartozást hangsúlyozta, és hogy a helyszínen mindenki lehetőséget kaphat a koszorúzásra, mert szerinte a történtek azt bizonyították, hogy e szavak mögött nincs őszinte szándék és tisztelet.

Kókai Péter nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy az erdélyiek mellett voltak Vajdaságból szervezett autóbuszok is a budapesti békemeneten.


Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!


Purger Tibor szerint két különböző célú és értelmű rendezvény folyt Budapesten, mert míg az ellenzék csak az emlékezésre koncentrált, addig a hatalom a kampányra összpontosított. „Meglehetősen ijesztő ez a harci modor” – fogalmazott. „Magyarországot óvni szeretném attól, ahogyan a magyar kormány nekimegy az egész világnak” – mondta Purger. Szerinte, ha „azt akarjuk elhitetni a magyar választóval, hogy mindenki az ellenségünk, az nagyon problematikus”.

FELTÁMADHAT-E ÖT HÓNAP ALATT A SZERBIAI ELLENZÉK?

Úgy hírlik, hogy megállapodás született a választások időpontjáról, ami azt jelenti, hogy jövő év április 3-án választunk köztársasági elnököt Szerbiában, köztársasági parlamentet és minden bizonnyal tartományi képviselőházat is. A belgrádiak még helyi képviselőket is választanak, de az sem zárható ki, hogy több önkormányzatban is helyhatósági választásokat hirdetnek. Az ellenzék, úgy tűnik, egyelőre hezitál, induljon-e, bojkottáljon-e, egyesüljön-e. Egy új közvélemény-kutatás szerint Belgrádban a Szerb Haladó Pártra és a Szerbiai Szocialista Pártra a válaszadók harminc százaléka szavazna, az ellenzék egészére pedig 37 százalék – mondta a műsor harmadik témáját megkezdve Pressburger Csaba.

„Azt látom, hogy Magyarországon és Szerbiában az a közös, hogy mindkét országban van egy erőtlen, szétzilált ellenzék, és egy hatalma teljében lévő hatalom” – mondta Kókai Péter. Az ellenzék próbálja a kiutat keresni, de ilyen tekintetben Magyarország előrébb jár néhány fájdalmas pofon után” – fogalmazott. Kókai kételkedik abban, hogy ilyen rövid idő alatt a szerbiai ellenzéknek lesz esélye komoly eredményeket elérni.

Tómó Margaréta sem lát esélyt arra, hogy ilyen tekintetben bármilyen előrelépést valósítson meg a szerbiai ellenzék, és a Szerb Haladó Párt pozícióinak további erősödésére számít.

A felvetésre, hogy a Nyugat számára előbbre való a Balkán stabilitása a jogállamiság kritériumainak a tiszteletben tartásánál, Purger Tibor elmondta, hogy az USA érdekelt lehet abban, hogy a demokratikus kritériumok jobban érvényesüljenek a Balkánon. Az egyetemi oktató egyelőre nem látja az ellenzéknek azt a törekvését, amely azt mutatná, hogy ezek a politikai szervezetek valóban képesek lennének erőfeszítéseket tenni az ország lényegi problémáinak a megoldása érdekében, ami miatt a Nyugat is esetleg kilátásba helyezhetné az említett szervezetek támogatását.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/

Karikatúra

The post STUPS: Tradicija appeared first on Autonomija.

STUPS: Tradicija
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés