A második Brnabić-kormánynak összesen 24 tagja lett. Ezek közül 11 – majdnem a kormánytagok fele – nő. A kormánynak három olyan tagja van, aki Vajdaságból származik: Gordana Čomić, Maja Gojković és Aleksandar Vulin, míg a többi mind belgrádi, vagy hozzá szorosan kötődő személy. Az új köztársasági kormány mandátuma korlátozott, másfél évre szól – vezette fel a témát Pressburger Csaba.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Losoncz Márk filozófus szerint érdemes figyelembe venni, hogy van egy szembetűnő kontinuitás az előző kormányhoz képest, legfőképp a haladók esetében, ezért az elkövetkező másfél év, ha nem is lesz sorsdöntő, manipulálásra teljesen megfelelő lesz. „Ez a mostani helyzet Szerbiában mégis egészen különleges. Olyan, minthogyha számottevő ideológiai különbségek nem lennének, és puszta érdekkoordinálásról lenne szó, hogy az egyik párt hogyan tudja minél jobban lenyomni a másikat, teszem azt a haladók a szocialistákat” – mondta.

Az elkövetkező másfél év egy újabb kampányra lesz elég, ami máris elkezdődött – vélekedett Zakinszky-Toma Viktória. „Ezzel a kormánnyal a legnagyobb probléma az, hogy az államelnök már előre meghatározta, hogy meddig fog tartani”, ami arra utal, hogy nem a demokrácia alapelvei mentén történnek a dolgok. Ez a kormány nem egy végrehajtói hatalomról szól, hanem egy személy iránti lojalitásról, és ennek mentén is alakult meg – mondta a médiakutató.

Ördögh Tibor elmondása szerint is „a kampány lesz majd az, ami elsődlegesen elő fog kerülni, és amire majd próbálják felfűzni azokat az eredményeket, amelyeket majd esetleg sikerül elérni”. Az óriási parlamenti többséget (243 : 7) nagyon okosan ki lehetett volna használni, ha nem határozták volna meg előre a kormány mandátumának lerövidítését. Most lenne itt az alkalom például a koszovói kérdés megoldására, az európai integrációs folyamat felgyorsítására, a gazdaság helyreállításásra stb. A haladók eddig is többségben voltak, de valamiért ezeket a dolgokat eddig nem lépték meg, és „folyamatosan ezt a két évre való játékot játsszák, ami instabilitáshoz vezet a politikai szereplők, de a polgárok körében is” – mondta a politológus. Hozzátette: láthattuk, hogy a mostani kormányalakítás nagyon elhúzódott, és egyetlenegy személy döntött minderől, holott egy jól működő demokráciában ez egyáltalán nem így kellene, hogy történjen.

Zakinszky-Toma Viktória azzal folytatta a beszélgetést, hogy igaz, hogy több körülmény is közrejátszhatott (koszovói kérdés, a Trumppal való találkozás, koronavírus) a kormány késői megalakulásában, viszont véleménye szerint az időhúzás szándékos volt, mert egyszerűen csak úgy érezték, hogy ezt megtehetik.

Szervezett bűnözés és korrupció elleni harc? Vučić önmaga ellen indít hadjáratot?

Az államfő több prioritást is kiemelt, amelyek az új kormány megvalósításra váró céljai között szerepelnek. Ezek többek között a szevezett bűnözés elleni harc, a korrupció elleni küzdelem, a gazdasági növekedés folytatása, az önállóság megőrzése, az európai integráció fontossága és az egészségügyi helyzet kezelése.

Vučić egyik alapvető üzenete 2012-ben is a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szólt – emlékeztetett Losoncz Márk, majd hozzátette: az, hogy az államfő ismét előhozta ezt, egy kettős stratégia lehet, mert egyfelől nyilvánvaló, hogy az Európai Unió ezt el is várja tőle, „azonban egyfajta paradoxonról is szó van, ugyanis a Vučić által patronált kormány abba a gyanúba keveredett, hogy közvetlen kapcsolatot ápol a maffiával, a szervezett drog- és fegyverkereskedelemmel” – ecsetelgette tovább a helyzetet a filozófus. „Valójában olyan, mintha Vučić azzal próbálná lehűteni a kedélyeket, hogy önmaga ellen indít hadjáratot” – mondta.Losoncz érdekességként kiemelte, hogy az államelnök kijelentette, hogy szeretné védeni a munkásokat, pedig a haladók pont arról ismertek, hogy 2014-ben bevezették a munkajogot radikálisan csorbító törvényt. A filozófus véleménye szerint ezer sebből vérzik a Brnabić-kormány programja.

Ördögh Tibor elmondta, valakinek „el kell esnie ebben a játékban”, mert szimbolikusan a kormánynak fel kell mutatnia, hogy valamit lépett a felsorolt prioritásait illetően. „Ezek azok lennének, akik hátrébb vannak a sorban, akik kisebb játékosok, könnyen beáldozhatóak, és kevesebbet is tudnak az adott esetben ártani az államfőnek, ha mégis valami nyilvánosságra kerülne.” Lesz esetleg egy-két olyan esemény, amikkel majd bizonyítani tudják, hogy tettek valamit, de nagyon nagy változásokra nem lehet számítani, mert túl erősek a belső összefonódások – mondta a politológus.

„Amit a kormány megjelölt prioritásként, elsősorban populista húzás” – vélekedett Zakinszky-Toma. Az európai integrációt illetően nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ha még őszinte is Belgrád szándéka ezzel kapcsolatban, Európa befogadókészségét nem vehetjük magától értetődőnek, elvégre az EU bővítésének számos más akadálya is lehet, nemcsak az, hogy esetleg Szerbia nem felel meg a kritériumoknak. A médiakutató véleménye szerint amikor még Szerbiában létezett az Európai Integrációs Tanács, akkor még komolyan dolgoztak a csatlakozási lépések megoldásain, viszont amióta ezt átvette a politika és minisztériumi hatáskörbe került, azóta nagyon lelassult ez a folyamat.

Sokan szeretnék, ha végre megállapodás születne a koszovói kérdésben, viszont ez a másfél év kevés lesz ahhoz – véli Ördögh Tibor. „Az EU nagyon szeretné, ha a felek lépnének, de amíg nincs egy valódi nyomás rajtuk, addig nem fog semmi érdemleges sem történni” – mondta a politológus, majd hozzátette: hogy mi fog végül történni a felek között, az többek között Vučić akaratától és az adott koszovói kormánytól függ majd.

Sok női kormánytag, társadalmi párbeszédért felelős tárca – üres gesztusok csupán

„A kormányba beválasztott női politikusok lojalitása egy kicsit kifejezetebb. Nekik egy kicsit könnyebb diktálni, hogy mi a feladatuk. Viszont a kirakatban nagyon jól mutat, hogy a kormánytagok fele nő. Itt a Szerb Haladó Párt iránt lojális emberekről, hölgyekről van szó, úgyhogy nem számíthatunk nagy áttörésekre” – fogalmazta meg véleményét Zakinszky-Toma Viktória azzal kapcsolatban, hogy vajon kiknek szólnak az olyan gesztusok, mint az, hogy az új kormány tagjainak mintegy a fele nő. Az emberi és kisebbségi jogokért, illetve a társadalmi párbeszédért felelős tárcáról sem gondolja a médiakutató, hogy valamiféle áttörést hozna, szerinte ez is csupán a kirakatnak a része.

Szerbiában mindig is magas volt a minisztériumok száma, és ez most sincs másképp, pedig sokkal kevesebbel is tud működni egy ország, csak a szerb politikusok zsákmányrendszerben gondolkodnak – folytatta a beszélgetést Ördögh Tibor. A politológus véleménye szerint a nők arányának a meghatározásával a haladók mindig szerettek kérkedni a külföld irányában, viszont kérdéses, hogy mennyire van e mögött a megoldás mögött szakmai megfontolás. Ez azonban a férfiak esetében is elmondható – tette hozzá Ördögh. „A kisebbségi minisztériumot azért hozták létre, mert az is egy elvárás volt kívűről. Kérdéses azonban, hogy mennyire tud majd a miniszterasszony erőt demonstrálni a kormányon belül, főleg úgy, hogy nem tagja az SZHP-nek” – vélekedett.

Losoncz Márk elmondta, „a szerbiai politizálás nem más, mint a különböző nagyhatalmak közötti ingadozás. Ahogy változik a makrodimenzionális imperializmus – egyre inkább Kína javára – annál inkább alakul át a szerbiai politizálás”.

A belügyminiszteri és a védelmi miniszteri pozíciókon rosálás történt. Aleksandar Vulin az eddigi hadügyminiszter lett most a belügy-, míg Nebojša Stefanović volt belügyminiszeter lett az új honvédelmi miniszter.

Ördögh Tibor szerint talán egyszerű átrendeződés lehet most a csere háttérben, habár meglepőnek tartja, hogy Nebojša Stefanović a plágiumbotránya után továbbra is kormányban maradhatott, Aleksandar Vulin esetében pedig a szakmai hozzáértését tartja kérdésesnek.

Losoncz Márk filozófusnak az a meglátása, hogy a minisztériumi vezetők szerepcseréje arra lehet jó, hogy egy pillanatra eltereljék a figyelmet Vučićról. „A szerbiai rendszer minden szegmentumában láthatjuk a szakmaiatlanságot, a bődületes átpolitizáltságot” – fogalmazott a filozófus.

Gordana Čomić volt demokrata párti politikust most a párbeszédügyi minisztérium élén láthatjuk. Vajon sikerülhet-e neki mint (egykori) ellenzékinek a hatalom és az ellenzék egy asztalhoz ültetése, vagy az egész csupán egy kifelé eljátszott színjáték? – tette fel a kérdést Pressburger.

A jelenlegi szituációban a haladók nem tudják megtalálni a közös hangot az ellenzékkel, mert annyira elmérgesedett már a helyzet közöttük – fogalmazott Ördögh Tibor. Gordana Čomićot sok támadás érte azért, mert elvállalta ezt a pozíciót, mindenesetre érdekes döntés volt a részéről, mind emeberi, mind szakmai szemszögből – mondta.

„Amikor Čomić megszegte a parlament ellenzéki bojkottját, maga Ana Brnabić is elismerően szólt erről a tettéről, és talán ez volt az a pillanat, amikor a Szerb Haladó Pártban úgy mérték fel, hogy miután elárulta az addigi opcióját, esetleg bevonható lenne az új kormányba” – mondta Zakinszky-Toma Viktória, majd hozzátette: azzal, hogy Čomić elvállata ezt a miniszteri pozíciót, biztos, hogy csökkent a támogatóinak a száma.

A VMSZ államtitkárainak a száma megduplázódhat

A VMSZ-nek korábban négy minisztériumban volt államtitkára: az Oktatási Minisztériumban, ahol Vicsek Annamária volt az államtitkár, az építésügyi tárcában Kern Imrét, a Mezőgazdasági Minisztériumban Juhász Attilát láthattuk, és az Egészségügyi Minisztérium államtitkára Viczkó Ferenc volt. Pásztor István keddi nyilatkozata szerint a VMSZ, a már meglévő államtitkári pozícók mellett, további négy területben érdekelt: az energetikai, a környezetvédelmi, az igazságügyi és a pénzügyi tárca által fedett területekben.

Zakinszky-Toma Viktória szerint Vicsek Annamária tudta az érdekérvényesítés terén a legsikeresebben végezni a munkáját a minisztériumban, viszont ez a témából is adódhat, mert a kisebbségi oktatás a minisztériumon belül is sok figyelmet kap.

Losoncz Márk véleménye szerint a VMSZ a maga kisebbségi autonómiáján belül nagyjából meg tudja tenni azt, amire igénye van, ezért nem igazán érdekelt például abban, hogy a Művelődési és Tájékoztatási Minisztériumban is szerepet vállaljon. „Ha megnézzük a VMSZ választási programját, akkor láthatjuk, hogy a hangsúly egészen más pontokon van. Olyanokon, mint a decentralizáció, az EU-s csatlakozás vagy az illegális migráció leküzdése” – mondta a filozófus. Hozzátette: ami fontos a VMSZ kormányzati szerepvállalását illetően, azok az infrastrukturális fejlesztések, hogy azokat később a szavazóknak be lehessen mutatni mint konkrét, kézzelfogható teljesítményt.

Ördögh Tibor politológus azzal zárta a beszélgetést, hogy az energiaügy és a környezetvédelem feltehetőn azért tűnik izgalmasnak a VMSZ számára, mert sok pénz lehet benne a jövőben, míg az igazságügy és a pénzügy azért, mert megfelelő káderrel rendelkeznek hozzájuk.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/