A freelancerek megadóztatása – dolgozni külföld munka, élni belföld élet

2020 októberében a hatóság figyelmeztette a Szerbiában élő, interneten keresztül, többnyire külföldi megrendelőknek dolgozó szabadúszókat, ún. freelancereket, hogy az adózási kötelezettség rájuk is vonatkozik. Meglehetősen sok embert ölel fel ez a kategória, a helyzetük mégis eléggé tisztázatlan volt Szerbiában, és az adóhatóság eddig nem igazán foglalkozott velük. „Azonban az adózási folyamatok digitalizálásának köszönhetően jelentékeny emberállomány szabadult fel az adóhivatalban, így nagyobb kapacitással tudnak az elmaradt adók behajtásával foglalkozni. Több freelancer kapott az elmúlt hetekben horribilis, öt évre visszamenőleg, kamatokkal együtt felszámított adótartozás befizetésére vonatkozó felszólítást, ami hatalmas felhördülést váltott ki ezekben a körökben” – kezdte az első téma felvezetőjét Pressburger.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Patócs László író először is arra emlékeztetett, hogy azt az adózási törvényt, amely az említett gazdasági területre vonatkozik, mintegy 19 évvel ezelőtt fogadták el, és szinte hihetetlen, hogy ennyi év alatt senki sem foglalkozott vele. Arra is kitért, hogy jónéhány szabadúszó negatív tapasztalatokról számolt be, amikor az adóhivatalban be szerette volna fizetni a vonatkozó járulékokat.

„Ami szerintem fontos – amit gyakorlatilag a szabadúszók érdekszerveztének képviselete sem vont kétségbe egy pillanatig sem –, hogy adót kell fizetniük. Ők is adót akarnak fizetni, és itt a miként a kérdéses. Ha az államnak valamilyen szempontból az államkassza feltöltésére volna szüksége, akkor mindenképpen kompromisszumos megoldást kellene találni ebben a kérdésben, nem pedig életszerűtlen dolgokat vagy követeléseket benyújtani a freelancerek irányába” – véli Patócs.

A szabadúszók azt is belengették – amit akár burkolt fenyegetésnek is lehet venni –, hogy ha muszáj lesz nekik ilyen magas adót fizetni, akkor inkább elhagyják az országot.

Az interneten keresztül dolgozó szabadúszóknak szinte mindegy, hogy honnan végzik a munkájukat – folytatta a beszélgetést Lendák Imre információbiztonsági szakértő, egyetemi rendkívüli tanár, majd hozzátette: „felmerülhet az a kérdés, hogy azok, akik nem rendelkeznek óriási bevétellel, és az adófizetés miatt növelniük kell a munkájuk árát, továbbra is versenyképesek tudnak-e maradni a világpiacon”. Lendák kiemelte, nagy problémát jelenthet az is, hogy több ezer eurós adót akarnak számonkérni kis bevételű személyeken, ami igencsak nehezen kivitelezhető.

„Van egy új jelenség, amire késve reagál az állam, és amikor reagál, akkor meg eljátssza a rendőr szerepét” – mondtaVataščin Péter újságíró, hozzátéve azt is, hogy az állam hozzáállásában semmi meglepő nincs.

A szabadúszók közül nagyon sokan ki vannak szolgáltatva, sokszor csak projekt alapú munkákon dolgoznak, többször az is gondot jelent számukra, hogy hol és hogyan legyenek biztosítva; országszerte az adóhivatalok nem tudtak mit kezdeni velük, és ez a jelenség már régóta lebegett az éterben – fejtegette az újságíró.

„Tipikusan egy olyan ingatag és porózus rendszernek a foglyai egy olyan államban, ahol a megélhetési nehézségek mindennaposak és eléggé mély gyökerekkel rendelkeznek” – mondta Vataščin.

„Élnék a gyanúperrel, hogy ez politikai szempontból nem teljesen tiszta játszma – legalább is, ha azt nézzük, hogy az adóhatóság és az illetékes minisztériumok miként léptek fel, akkor nem egy konstruktív felismerésről és egy lassú átmenet előkészítéséről van szó, hanem ijesztgetésről, autoriter fellépésről. Azokkal szemben, akik ezzel egészítik ki a keresetüket, vagy teljes egészében ebből élnek, ez egy tisztességtelen eljárás. Nem ilyen ritmusban, nem ilyen ütemezés szerint kellene ezt csinálni” – tette hozzá az újságíró.

„Ha csak a hatalmi pártlogika felől közelítjük meg, akkor a hatalom felől a szabadúszók mint adóelkerülők, egyfajta új ellenségképgyártásként is felfoghatók. Ha beállsz a hatalom általi ellenségkép védelmébe – miközben tudod és elég biztosan állíthatod, hogy az ’ellenség’ nem tekint önmagára adóelkerülőként, és valamilyen kompromisszumos megoldásként az államkassza is jól járhat az egészből – összességében ebből politikai támogatást kovácsolhatsz” – véli Patócs László azzal kapcsolatban, hogy miért állt ki a legbaloldalibbnak mondható párt a freelancer munkások ügye mellett.

Lendák Imre úgy gondolja, hogy az államnak ügyesen kell kevernie a lapokat, hogy ne 45 százalékkal adóztassa meg a szabadúszókat, mert ha a keresetüknek csupán az 55 százaléka marad az adók és járulékok befizetése után, az sokakat „piszkos üzletekre” fog serkenteni.

A Minority SafePack elkaszálása – EU-s státus nélkül az őshonos kisebbségek

Az Európai Bizottság 2021. január 15-én elutasította a Minority SafePack (MSP) Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést, aminek az volt a célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek – vezette fel a második témát Pressburger.

ITT MEGHALLGATHATÓ A TELJES ADÁS:

A bizottság az elutasító határozatában arra hivatkozott, hogy a hatályos európai uniós szabályozás megfelelő jogi keretet ad, ezért nem szükséges egy újabb jogi aktus elfogadása, ráadásul az eredeti, 2013-as előterjesztés óta eltel években számos olyan intézkedés született, amely megoldást kínál az MSP-ben megfogalmazott javaslatokra.

Vataščin Péter újságíró diadalmenetnek nevezte a kezdeményezést annak ellenére is, hogy végül nem lett elfogadva, mert más kezdeményezésekhez képest ezt számos parlament és több mint egymillió polgár is támogatta aláírásával. Vataščin az úgynevezett kudarcot politikai okokkal magyarázta „A legerősebb ellenzője ennek a kezdeményezésnek Románia volt, szinte kormányoktól és pártoktól függetlenül, amely azt állította, hogy ha beindulna ez a jogalkotási folyamat, és az EU egyre több beleszólást enged meg magának ezen a téren, az valamilyen módon a szuverenitását sértené a nemzetállamoknak. Továbbá több helyről is azt lehettet hallani, hogy a Fidesz-kormány rossz reputációja is közrejátszott abban, hogy az EB mélyen bizalmatlan volt a kezdeményezéssel szemben” – fejtette ki álláspontját az újságíró.

Lendák Imre mint a kezdeményezés egyik aláírója örült annak az esélynek, hogy végre úgymond a nép szavát is meghallják majd Brüsszelben, viszont szomorúan vette tudomásul, hogy minden erőfeszítésük hiábavaló volt. Elmondása szerint a nyelvi sokszínűség a Kárpát-medencében élők számára különösen fontos, és ez nincs másképp a magyar közösségek esetében sem, ezért tartotta fontosnak, hogy aláírásával támogassa a kezdeményezést.

Patócs László szerint „a polgári kezdeményezésnek van egy olyan olvasata is, hogy nem véletlen, hogy több országból kell aláírási kvótákat gyűjteni, mert az Unió nem szeretné az államok szuverenitását sérteni”, majd azt is felvetette, hogy a kisebbségek ügye akkora problémát jelent, hogy jobb, könnyebb inkább lesöpörni az asztalról bizonyos értelemben.

A Trump nélküli Twitter – közösségi média szereptévesztésben?

A Twitter és a Facebook ezrével függeszt fel gyűlöletkeltő, társadalmilag kártékony ideológiát terjesztő vagy akár hamis felhasználói fiókokat. Ennek a hullámnak Donald Trump (immár volt) amerikai elnök közösségi oldalai is áldozatául estek – a január 9-ei, Capitoliumban történt zavargások után – a Twitter örökre felfüggesztette Trump sokat használt kommunikációs csatornáját. Sokan kritizálták a közösségi oldalak ezen döntését, másfelől viszont azt is, hogy egyáltalán megengedték, hogy idáig fajuljanak a dolgok.

Patócs László véleménye szerint a felhasználói fiókok ilyen mértékű felfüggesztése, letiltása minden bizonnyal kontraproduktív lesz. „Ha egy nagyon radikálisnak mondható csoportot bármiben is megpróbálsz korlátozni, akkor kétszeresen fogod visszakapni azt, amit megpróbáltál elfojtani” – fogalmazott az író.

A nagy technológiai cégek egy akkora, bonyolult rendszert hoztak létre az elmúlt 10-12 évben, amit már nemcsak hogy ők, hanem a világon már senki sem képes megfelelően és szakszerűen szabályozni. „Nem feltétlenül Trump volt a hibás az elmúlt években, a technológiai fejlődés teremtette meg ugyanis a Trump „tombolásához”, a hazugság és igazság, a tényszerű és a kitalált elmosásához szükséges feltételeket. Maga a világ tart arrafelé, hogy az ilyen szándékú erőket egyre nehezebb lesz majd korlátozni” – mondta Patócs.

Lendák Imre arra emlékeztetett, hogy amikor a közösségi hálók megjelentek, akkor még senki sem gondolt arra, hogy az emberek mennyi mindent és milyen formában fognak megosztani rajtuk. „Az emberek úgy érzik, hogy kevesebb felelőséggel jár az, ha valamit az interneten teszünk közzé. Az óriási cégek alapítói nem voltak tisztában azzal, hogy mekkora fába vágták a fejszéjüket” – mondta az információbiztonsági szakértő.

Vataščin Péter társadalomkutatói szempontból kiemelte, hogy „minden társadalom különböző kritériumok szerint szegmentálódik különböző csoportokra. Teljesen világos, hogy számos esetben szinte állandó érdekellentétek állnak majd fenn. Ha nem akarunk olyan helyzetbe kerülni, hogy az egyik csoport dominálja a másikat, akkor meg kell próbálnunk zöld ágra vergődni. Ha valakinek kárt okoz egy adott megnyilvánulás vagy vélemény, azzal nyilvánvalóan valamit kezdeni kell” – mondtaVataščin.

Donald Trump esetéről az újságíró úgy véli, hogy az örök időkre szóló száműzetése a Twitterről nem biztos, hogy célravezető, mert ezzel nem járultak hozzá az ellentétek normalizálásához.

Láthatjuk, hogy Lengyelország már egy ideje tervezi bizonyos közösségi oldalak megregulázását, és hasonló dolgok merültek fel Magyarországon és Törökországban is – mondta Patócs. „Nem biztos, hogy sokkal jobb lenne a világ, ha a közösségi oldalak működését állami hatáskörbe próbálnánk utalni” – zárta a beszélgetést Patócs László.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján, illetve meghallgathatók a népszerűbb podcast-alkalmazásokban, valamint a podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/