T-MA #02: Fertőző álhírek

Hogyan leplezzük le a dezinformációt? – erre a kérdésre kereste a választ az Autonómia portál T-MA című témafeltáró műsora, melynek vendégei Falyuna Nóra nyelvész, tudománykommunikációs szakember és Weyer Balázs újságíró, a Független Médiaközpont kuratóriumi elnöke voltak.

10. Oct 2020

Ahhoz, hogy egy hírről megállapítsuk, valós vagy álhír-e, meg kell vizsgálnunk a tartalmát, a forrását és az aktorait – válaszolta meg az adás alcímében is feltett kérdést Falyuna Nóra. „Az álhírekben mindig hivatkoznak tekintélyre, kutatásra vagy tanulmányra, ami pszichológiai eszköz és a meggyőzést szolgálja, általa felfüggesztődhet a kritikai érzékünk. Ezért mindig nézzünk utána, létezik-e az a személy, akit szakértőnek állítanak be, vagy az a szakterület, amelyet képvisel, releváns-e a téma szempontjából. Ha nincs feltüntetve a hír forrása, az rögtön gyanúra ad okot, mint ahogyan az is, ha a hivatkozott kutatás vagy tanulmány nem ellenőrizhető, ha pedig meg van nevezve, akkor le kell ellenőrizni” – magyarázta a tudománykommunikációs szakember.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

A műsor vendégei kiemelték: az álhírek, a dezinformáció nem új jelenség, évszázadokra tekint vissza, viszont ma a megszaporodott hírforrásnak és az internetnek köszönhetően sokkal nagyobb mennyiségben vannak jelen és sokkal gyorsabban terjednek.

Ugyanakkor nem bármilyen álhír terjed gyorsan – figyelmeztetett Weyer Balázs. „Azok az álhírek terjednek gyorsan, amelyeket az emberek szívesen hisznek el. Ha olyan álhírrel rukkolunk elő, amely nem illeszkedik a meglevő tévhitek vagy vágyak skálájára, az nem fog megragadni a kollektív képzeletben. Viszont minél nagyobb és szenvedélyesebb az érdeklődés egy bizonyos téma iránt, és ha a táborhoz tartozás szenvedélye is fűti az embereket, akkor sokkal könnyebben hisznek el bármit, aminek örülnének, ha igaz lenne” – vélekedett az újságíró.

„A »« álhírnek meglepőnek, de azért mégis hihetőnek kell lennie, át kell hogy menjen az emberi kétely szűrőjén” – tette hozzá Falyuna, aki utalt rá, hogy sokkal hajlamosabbak vagyunk hinni egy következetesen és egységesen kommunikáló személynek, aki még szakértőnek is látszik és megnyugtató válaszokkal szolgál, mint egy olyannak, aki pusztán száraz tényeket sorol.

A koronavírus-járvány kapcsán szó esett a tudomány és a média kényes helyzetéről.

Falyuna szerint a pandémia magát a tudománykommunikációt is kihívás elé állította, hiszen vannak tudományosan megalapozott ismeretek, amelyek egyik nap még hitelesnek számítanak, a következő nap pedig tudományos cáfolatot kapnak, és ez bizalmatlanságot szül a tudománnyal szemben.

„Nem volt jól kommunikálva, hogy a tudományos tudáselőállításnak mi a folyamata, és hogyan merülhetnek fel ilyen bizonytalanságok. A tudomány se tévedhetetlen, nem objektív és abszolút igazságok mindenkori megmondhatója, hiszen a tudományos megismerés folyamata jóval komplexebb, mintsem hogy két nap alatt megmondja az igazságokat” – fogalmazott a tudománykommunikációs szakember.

„Tavasszal nagyon átalakult az újságírói munka. Olyasmiről kellett tudósítania az újságíróknak, amihez nem nagyon értettek, ahol életek és egészség volt a tét, hatalmas híréhséggel szembesülve, otthonról, egzisztenciális bizonytalanság közepette” – kezdte a média nehéz helyzetének ecsetelését Weyer, hozzátéve, hogy ehhez még hozzájárult a médiával szembeni általános bizalomvesztés is, amiért részben maguk a médiumok is okolhatók, de alapvetően az évtizedes politikusi aknamunka következménye.

„A politikusok elkezdték, elsősorban retorikai eszközökkel, aláásni a médiába vetett bizalmat, egyre többen kezdték kétségbe vonni a hírek hitelességét, és ezáltal aláásni a sajtó tekintélyét. A sajtó fő tőkéje ugyanis a közönség bizalma. Ha az újságíró nem tudja, hogy hisznek-e neki az emberek, akkor nehéz bármi értelmeset leírnia. Ha megszűnik a hitünk a sajtóban, hogy a mi érdekünket szolgálja, akkor egy nagyon komoly pillére reccsen meg a világunknak” – vélekedett Weyer Balázs.

Az információs műveltség és a médiatudatosság tekintetében azonban mindkét vendég bizakodónak mondta magát. Hangsúlyozták: időre lesz szükség, amíg a médiafogyasztók alkalmazkodnak az új médiakörnyezethez, de eddig még minden nagyobb médiatörténeti fordulathoz tudott alkalmazkodni az emberiség, így valószínűleg a digitális médiafordulathoz is alkalmazkodni tud.

T-MA című élőműsor-sorozatunk első adása az Újvidéki Újságíró-iskola A média- és információs műveltség elősegítése, valamint a független média erősítése a Nyugat-Balkánon című projektje keretében valósult meg, az Egyesült Királyság belgrádi nagykövetségének támogatásával.

A Karanténba zárt kódex című adásunkat élőben vetítettük a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV), az Autonomija és a Második Nyilvánosság Facebook-oldalán.

A T-MA adásai utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/

Karikatúra
STUPS: Hram Svetog VMA
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés