ÉSZVERÉS #12: Miért aludtuk át október 6-át?

Elkezdődött-e valami 20 évvel ezelőtt, október 5-én; milyen irányvonalat sejtet a kormányalakító személye? van-e esélye a közösségi finanszírozású médiának; hogyan ír a vajdasági magyar média a menekültekről? – többek között ezekről a témákról beszélgetett Tőke János és Vataščin Péter újságírókkal, valamint Kocsis Árpád közíróval, filozófussal a szerkesztő-műsorvezető, Pressburger Csaba.

08. Oct 2020

Most van október 6-a vagy sohasem volt október 6-a?

Tőke János újságíró szerint október 5-e után október 6-a sohasem következett be. Elmondta: az emberek várták, hogy Slobodan Milošević elfogadja a vereségét, amikor pedig ez megtörtént, a nagy ünneplés közepette mindenki elfelejtette, hogy „holnap is feljön majd a nap”. A kisemberek, de a politikusok többsége is azon gondolkodott inkább, hogy hogyan fog egyénileg boldogulni az új helyzetben, miben lesz más az élet, mint korábban – mondta Tőke, aki hozzátette: nem történt elszámoltatás, átvilágítás a szerb társadalomban. „Az emberek akkor nem Vojislav Koštunicára szavaztak, hanem Slobodan Milošević ellen” – hangsúlyozta az újságíró.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

A Milošević ellenzékéből kikerülő pártok kudarcot vallottak, hiszen nem tudtak minőségi váltást végbevinni – folytatta a beszélgetést Vataščin Péter. Az újságíró kiemelte, hogy az elmúlt hét-nyolc évben olyan „garnitúra” irányítja az országot, amely ott volt a 90-es évek politikai elitjében is. „Mind Aleksandar Vučić, mind Ivica Dačić, aki ráadásul a Szerbiai Szocialista Párt egy prominens szereplője volt, de említhetném Vulint is, vagy a Szerb Radikális Párt vezére, Vojislav Šešelj is tevékenyen felelős volt azokért az állapotokért, amelyek a 90-es évek Szerbiáját uralták” – mondta Vataščin. Szerinte a 90-es évek öröksége, annak emlékezete túlzottan meghatározza a szerbiai, de a vajdasági magyar közbeszédet is.

Kocsis Árpád közíró, filozófus hangsúlyozta, hogy október ötödike valóban megtörtént. „Miután százezrek vonultak utcára és a parlament elé, Milošević valóban megbukott – érdemes ezt hangsúlyozni ezekben az ellenforradalmi időkben” – mondta Kocsis, aki szerint október ötödikének arra kell figyelmeztetnie bennünket, hogy „a szabadságellenes berendezkedések sztrájkokkal, szervezett ellenállással megbéníthatóak, megdönthetőek”. Szerinte mindenekelőtt a politikai gyilkosságokból, a mélyszegénységből, az általános bizonytalanságból, a mindennapokat meghatározó felelemből volt elege az embereknek.

A beszélgetés során kitértek a kormányalakítás témájára is. Tőke János szerint nem volt meglepetés, hogy Aleksandar Vučic Ana Brnabićot bízta meg kormányalakítással. Kiemelte, hogy amióta Brnabić a Szerb Haladó Párt tagja, megváltozott a retorikája: erélyesebb, sértődékenyebb, többször kioktató hangnemben szól. Kocsis Árpád elmondta, hogy az előző Brnabić-kormányhoz példátlan botrányok fűződtek. Ilyen a Krušik-ügy, de a koronavírus adataival történő manipuláció is – tette hozzá.

Eljött-e a közösségi finanszírozású médiumok ideje?

Október 2-án elindult a magyar nyelvterület legnagyobb közönségi finanszírozással megteremtette internetes portálja, a Telex.hu.

Kocsis Árpád közíró, filozófus elmondta, hogy az információhoz való hozzáférés alapjog. „Bizonyos döntéseket nem tudunk meghozni anélkül, hogy kellő tájékozottságra tegyünk szert, ezért az állam ezt a maga gondjává kellene, hogy tegye” – mondta Kocsis.

A jelenlegi hatalom, a Fidesz-kormány nem törekszik olyan közvélemény megteremtésére, amely egy demokráciában normális volna – mondta Vataščin Péter. Hozzátette, hogy „ha az államban nem megfelelő a klíma a sajtószabadság számára, akkor csak az a lehetőség marad, amit most a telexesek próbálnak járni”. Szerinte a Telex.hu újságírói jól használták fel azt a „hajtóerőt”, amit a júniusi-júliusi események okoztak, a következő évek kérdése lesz, hogy mennyire tudnak egy jó „röppályát” találni.

Tőke János, aki a Családi Kör főszerkesztője, elmondta, hogy hetilapjuk az eladott példányszámból még „ki tudja gazdálkodni” a főállású foglalkoztatottjai bérét, ahhoz pedig, hogy a többi munkatárs bérét is fedezni tudja, pályázatokra és reklámbevételre is szükség van. Szerinte még két-három évig fenntartható az „idilli” állapot, később viszont sokkal inkább szükség lesz az olvasók hathatósabb támogatására. Tőke elmondta, hogy akkor lehetne törvényileg elérni azt, hogy a kisebbségi médiumok önálló szerkesztéspolitikát képviseljenek, ha lenne rá politikai akarat.

Zavarkeltés, megbélyegzés, inszinuáció

A vajdasági magyar médiumok a szociális elégedetlenséget migránskérdéssé alakítják át, rasszosítják az osztálykérdést – nyilatkozta Kocsis Árpád, hozzátéve, hogy az idegenellenes és etnicizáló írások általában népszerűek. Elmondta továbbá, hogy ez nálunk a magyarországi közbeszédből terjedt el az elmúlt öt évben. Emlékeztetett arra, hogy öt évvel ezelőtt Magyarországon sem ilyen volt a hozzáállás.

Vataščin Péter elmondta, hogy a magyar kormány politikai előnyt csinál a kérdésből, a propaganda tankönyvi módszereit alkalmazva szítja a hangulatot. Kiemelte, hogy a vajdasági magyar médiatérben a mostani migránsokat a 90-es évek szerb menekültjeihez hasonlítják. „Fel nem dolgozott kollektív traumákat aktivizál és helyez egy új konstellációba a kulturális emlékezés” – mondta.

Tőke János elmondta, hogy a média felületesen foglalkozik a migránsproblémával. Kiemelte továbbá, hogy a migráns szó szitokszó lett. „Látszik az, hogy a média nem tudja kezelni a problémát, felfújja a dolgokat, utána büszke magára, hogy mennyi olvasót toboroztak. Elégedett magával, és egy nagyon káros tevékenységnek készíti elő a talajt” – mondta az újságíró.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/

Karikatúra
STUPS: Hram Svetog VMA
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés