A valódi újságíró kritikusan gondolkodó ember, aki nem hiszi el az első forrástól származó információt mindaddig, amíg egy másik forrásból is nem ellenőrzi azt. Sajnos ez az újságírói magatartás, többek között a hírverseny miatt, egyre ritkább – válaszolta meg az adás alcímében is feltett kérdést Zakinszky-Toma Viktória. „Fontos, hogy az újságírónak legyen véleménye, még ha nem is az a feladata, hogy ezt a véleményét közölje az olvasóval, hanem az, hogy megpróbáljon objektívnek maradni. Fontos, hogy a kritikus szemléletét megőrizze, és ne higgyen vakon egyetlen forrásnak, de még a saját szerkesztőjének se” – fogalmazott a médiaelemző.

„Én nem hiszek az olyan objektív újságírásban, amely úgy kíván objektív lenni, hogy ugyanakkora teret ad az egyik oldalnak, mint a másik oldalnak. Ez nem csak hogy kivitelezhetetlen, de nem is mérvadó” – kezdte válaszát Sinkovics Norbert. Szerinte az „objektivitás” fogalmánál sokkal helytállóbb a „kiegyensúlyozottság” fogalmát használni, amikor a valódi, etikus újságírás ismérveit kívánjuk megragadni. „Ha például egy olyan esetet dolgoz fel az újságíró, amelyben van egy bántalmazott és egy bántalmazó fél, az objektivitás azt diktálná, hogy ugyanakkora teret adjon mindkettőjüknek, ám az etikus újságírás nem ezt diktálja” – hangsúlyozta.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Mindketten egyetértettek abban, hogy amennyiben egy médiaanyagban nem érvényesül a többszólamúság, vagy ha kiérződik belőle az érzelmi befolyásolás szándéka, akkor az olvasó/néző/hallgató méltán foghat gyanút, hogy nem professzionális újságírással van dolga.

Zakinszky-Toma szerint általánosságban elmondható, hogy Szerbiában megrendült a polgároknak az intézményekbe vetett bizalma, és ez alól a médiumok sem képeznek kivételt. Ugyanakkor egy furcsa kettősségre hívta fel a figyelmet: „Egyfelől nem hisznek a hagyományos médiumoknak, viszont elhisznek olyasmiket, amik megjelennek a közösségi oldalakon.” Szerinte ez összefüggésben lehet a helyi médiumok felszámolásával és a médiatér központosításával – a professzionális kommunikátorok eltávolodtak a médiafogyasztóktól, a közösségi média felületén viszont az ismerőseik által közelebb kerültek hozzájuk bizonyos ellenőrizetlen tartalmak is.

Sinkovics úgy vélekedett, hogy magának az újságíró-társadalomnak is önkritikát kell gyakorolnia. „A médiaközösség befelé fordult, elfelejtettük, hogy a közönséget nem csak tájékoztatni és szórakoztatni kell, hanem oktatni is. A közszolgálatiság elve teljesen eltűnt a kereskedelmi médiumokból, pedig a közszolgálati tartalmak sugárzása nemcsak a közszolgálati médiumok feladata, hiszen a kereskedelmi adók is közjavakat használnak” – taglalta a bizalomvesztés egyik okát a médiaszakértő.

A műsor vendégei értékelték a szerbiai médiumoknak a koronavírus-járványról szóló tájékoztatását is.

Sinkovics Norbert szerint ennek jellemzésésére a legjobb szó a „kaotikusság”. „De ez nem feltétlenül az újságírók sara. Az elmúlt bő fél évben az intézmények dilettáns kommunikációt folytattak a járványhelyzettel kapcsolatban. Egyik végletből a másik végletbe estek: először azt kommunikálták, hogy ez egy nevetséges vírus, aztán meg lezárták az országot” – fogalmazott Sinkovics.

Zakinszky-Toma Viktória rámutatott arra, hogy az információk ellenőrzése tekintetében meg volt kötve az újságírók keze, hiszen sok esetben kizárólag a hivatalos szervek tájékoztatására voltak utalva. „Nem lehet csak úgy besétálni például egy kórházba. Picit nehezebb dolga van ilyen értelemben az újságírónak, mint amikor fel kíván dolgozni egy közéleti témát” – fogalmazott a médiaelemző, de hozzátette, az újságírókra is sok esetben a bólogatás volt a jellemző, nem pedig a tények feltárásának igénye.

Sinkovics ehhez még hozzáfűzte, hogy „a rendszer hibájára rámutató mozzanatok a nyugati professzionális médiában megvoltak”, pl. beszámoltak arról, hogy nincs a kórházakban megfelelő védőfelszerelés, kevés az ágy, nem jól szervezték meg a munkát, ellentmondásos információkat kapnak stb. „Ezek az álláspontok a hazai médiában nem voltak jelen, ahol viszont mégis téma volt, hogy valami nem működik, ott letartóztatták az újságírót” – emlékeztett a Nova portál újságírójának esetére a médiaszakértő.

A T-MA című élőműsor-sorozatunk első adása az Újvidéki Újságíró-iskola A média- és információs műveltség elősegítése, valamint a független média erősítése a Nyugat-Balkánon című projektje keretében valósult meg, az Egyesült Királyság belgrádi nagykövetségének támogatásával.

A Karanténba zárt kódex című adásunkat élőben vetítettük a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV), az Autonomija és a Második Nyilvánosság Facebook-oldalán.

A T-MA adásai utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/