ÉSZVERÉS #11: Ikonikus alakok, válságos törzsek, bűnöző pofák

Ágoston András Pásztor Bálintnál tett látogatásáról, a szerbiai járványkezelés politikai dimenziójáról, a gyanús pénzmozgásokról szóló iratok kiszivárgásáról és a szerb fegyverkereskedők illegális nemzetközi ügyleteiről beszélgetett az Autonómia portál Észverés című közéleti kijózanító műsorában Tőke János újságíróval, Kocsis Árpád közíróval, filozófussal, valamint Losoncz Márk filozófussal a szerkesztő-műsorvezető, Pressburger Csaba.

01. Oct 2020

Egy „ikonikus alak” látogatása a szabadkai városházán

Ágoston András, a történelmi VMDK majd a VMDP egykori elnöke látogatott el a minap a szabadkai városházára, ahol Pásztor Bálint házelnök, a VMSZ politikusa fogadta. „A találkozónak erős szimbolikája van, Ágoston ugyanis a múltban, a VMDP élén mindvégig erőteljesen ostorozta a VMSZ politikáját, most azonban mégis támogatásáról biztostotta a VMSZ vezető politikusát. Ez a nagy egymásra találás a Fidesz által teremtett politikai, gazdasági előtérben játszódik le” – kezdte a téma felvezetőjét Pressburger Csaba, majd azzal a kérdéssel fordul beszélgetőtársaihoz, hogy vajon melyek azok a tényezők a Fidesz-kormány immár egy évtizedre visszatekintő, a határon túli magyarságot érintő stratégiájában, amelyek a határon túli magyar pártok és pártelitek mozgását befolyásolták?

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Tőke János újságíró arra emlékeztett, hogy Ágoston Andrásról éveken keresztül hírleveleiből hallhattunk csak, amelyeket senki sem jelentetett meg, egészen a 2016-os szerbiai választásokig, amikor Ágoston arról írt jelentést, hogy a Magyar Mozgalom listáján hamis aláírások találhatók. Egész eddig senki sem foglalkozott vele, mindaddig, amíg nem lett egy közös ellenség, majd Ágoston András és a VMSZ egymásra találtak” – mondta Tőke.

A VMSZ igyekszik kihasználni Ágoston András szimbolikus tőkéjét, amely csakugyan létezik is – folytatta a beszélgetést Losoncz Márk filozófus, aki szerint „ami most a VMSZ és Ágoston András között történik, az az, amit egyébként tágabban a Fidesz NER-politikáját illetően láttunk, amely igenis egyneműsíti a vajdasági magyarság jelentős részét, és azokat a keveseket pedig, akiket nem tart megfelelőnek, szigorúan kirekeszti”. A filozófus hozzátette, hogy nem csodálkozik Ágoston és Pásztor Bálint nagy összeborulásán, elvégre lényegikülönbségek és ezért viták sincsenek a vajdasági magyar politikai nyilvánosságban.

Kocsis Árpád szerint a vajdasági magyar pártok politikai orientációja egyoldalú. „Az alapvető kérdésekben nincs különbség közöttük, elhalkultak a politikai szenvedélyeink” – tette hozzá Kocsis.

Tőke János úgy fogalmazott, azért van kevés vita a vajdasági magyar pártok között, mert egy párt uralja a tájékoztatási eszközöket. „Nincs olyan platform, amely esetleg teret adna a vitának” – mondta, majd hozzátette, jó lenne újból kerekasztal-beszélgetéseket szervezni a pártok számára.

„Egy átalakulás nem biztos, hogy a határon túli magyarokhoz való viszony átíródását fogja eredményezni” – vélekedett Losoncz Márk azzal kapcsolatban, hogy mi történne, ha kormányváltásra kerülne sor Magyarországon. Elmondása szerintmakroszinten nem hozna lényegi változásokat, viszont lehet, hogy a pártközi kapcsolatokat illetően igen.

„Ha a Fidesz után a Momentum jutna hatalomra, akkor tarthatunk attól, hogy kicsit csökkentené a határon túli magyarok támogatottságát, és kérdéses, hogy ennek milyen következménye lenne később a vajdasági magyarokra nézve” – mondta Tőke János.

Teljes csőd a járványkezelés

A műsor vendégei egyöntetűen minősíthetetlenül rossznak mondták a szerbiai kormány eddigi járványkezelési stratégiáját.

„Ha globális szinten nézzük, akkor értékelhetetlen a járvénykezelés” – mondta Tőke János, azonban hozzátette, hogy van egy pont, ahol mégsem teljesített rosszul az akkori kormány, „ez pedig az, hogy hogyan védték meg a szociális intézményekben és az idősotthonokban levőket” – vélte az újságíró. Elmondása szerint a Munkaügyi és Szociális Minisztérium nagyon kitett magáért, hogy ne legyen több fertőzött a potenciálisan veszélyeztetett emberek között. „A jelenlegi járványkezelés azonban továbbra sem hasonlít semmire sem, elvégre egymásnak ellentmondó határozatokhoz kell tartsák magukat a polgárok” – fogalmazott Tőke.

Azzal, hogy az egészségügyi és szociális kormányzat tökéletes csődöt mondott, lehetőséget teremtett arra, hogy az emberek megszervezzék mindazt, ami egykor az állam föladata lett volna. Sajnálatos azonban, hogy a lakosságot nem értesítették idejekorán, hogy a válság első perceiben az állam nyomban ki fog múlni, hiszen így meglehetős zavarodottságban kellett összetett tevékenységeket átvállalniuk. Az alulról szerveződő bátor kezdeményezések, amelyek az idősek élelmezéséről és az elesettek megsegítéséről szóltak, mindenképpen pozitívumok” – emelte ki Kocsis Árpád, majd hozzátette: ráébredtünk: elsősorban egymásért vagyunk felelősek – s ehhez a felismeréshez nincsen szükség felsőbb instanciára”.

Losoncz Márk úgy vélekedett, hogy a kormány teljesen csődött mondott, ugyanis más, súlyos betegségben szenvedőkkel – a koronavírussal megfertőződött betegek miatt – az egészségügyi rendszer nem tudott törődni. „Vannak más paradigmák, és ne higgyük el, hogy csak ez van. Nemcsak az van, amit a Vučić-rendszer mond, és nem csak az van, amit a neoliberális rendszerek sugallnak, hogy a közegészségügyet le kell építeni” – fogalmazott.

Tőke János attól tart, hogy vissza fogunk térni oda, ahonnan indultunk, és szigorúbb korlátozásokat kell majd bevezetni. „Nagyon gyorsan komoly változások fognak történni. Ha megengedik azt, hogy újból rendezvényeket szervezzenek, az esetek száma meg fog ugrani. Valószínűleg nem lesz szükségállapot, hanem szét fogják osztani az országot községekre, ahol probléma van, és ott majd a helyi válságtörzs hoz intézkedéseket” – mondta Tőke.

Hatalmas pénzmosoda a világ

Több mint 2100 bizalmas jelentés szivárgott ki az amerikai pénzügyminisztériumnak a pénzügyi visszaélések megakadályozására hivatott osztályától (FinCEN). A BuzzFeed News internetes portál szerezte meg ezeket a FinCEN-iratokat, amelyeket amerikai bankok küldtek a minisztériumnak. A kiszivárgott iratokból az látszik, hogy 1999 és 2017 között világszerte több mint 2 billió dollár értékű tranzakciót bélyegeztek gyanúsnak a bankok. Ezeket a dokumentumokat egy nemzetközi oknyomozó újságírói csoport – amelynek van magyar és szerb résztvevője is – dolgozta fel.

„A korrupció nem más, mint amikor a közjavakat kisajátítják partikuláris érdekek számára” – mondta Losoncz Márk, majd hozzátette, hogy már több mint egy évezredes problémáról beszélhetünk.A korrupció kritikája mindig akkor tűnik fel, amikor az emberek egy szolidárisabb, kevésbé egyenlőtlen társadalmat szeretnének. „A korrupicó mindig rombolja a közösségi érzetet. Amikor túlságosan elterjed, az embereknek az az érzésük támad, hogy a közjavaik nem is az övék” – fogalmazott Losoncz.A mostani eseteknél azonban négy újszempotot emelt ki a filozófus: az első, hogy a korrupció akkor erősödik fel, amikor válsághelyzet van. A második, hogy az emberek érzékenyebbek lettek, a harmadik, hogy manapság a pénzügyletek elektronikusan zajlanak, és így a visszaéléseket is könnyebben le lehet fülelni. Negyedik szempont pedig az, hogy mostanra érett meg a korrupció annyira, hogy igazán globálissá váljon.

Kocsis Árpád elmondása szerint a FinCEN-iratok feltárásából többek közt világossá vált, hogy hiába leplezték le a bankok és a pénzügyi felügyeletek csalásait több alkalommal is, némi pénzbírság megfizetése után ezek az intézmények pontosan úgy folytatták a sötét ügyködéseiket, mint annak előtte. „Ismét bebizonyosodott, hogy a különböző pénzügyi szervek és a hatalmas bankok a »sötét pénzmozgásoknak« a részesei és nem a megakadályozói” – mondta Kocsis.

Losoncz Márk elmondása szerint itt roppant komplex erőkről van szó (szervezett bűnözőkről, terroristákról, diktátorokról, oligarchákról és sötétebbnél sötétebb ügyekről). „Ha egy komplexitással nézünk szembe, akkor csak úgy állhatunk neki ellen, ha mi magunk is komplexen támadjuk meg. Erre nem elég egy állam. Széleskörű ellenállásra lenne szükség, más megoldás nincs” – nyilatkozta a filozófus.

A szerb fegyverkereskedők illegális nemzetközi ügyletei

Amíg a szerbiai pénzügyi ellenrőrzés nem végzi rendesen a munkáját és amíg az igazsászolgáltatás nem működik megfelelően, addig nem lesz komoly következménye a Szerbiában felszínre úszó bünügyeknek – véli Tőke János. „Ez sokkal komolyabb probléma, mint hogy egy ország megtudja ezt oldani, még akkor is, ha csak saját korrupciós ügyeiről van is szó” – mondta az újságíró.

Szerbia esetében a fegyverkereskedelemre vonatkozó esetek mondhatók a legsúlyosabbnak (pl. a Krušik fegyvergyár ügye) – emelte ki Kocsis Árpád, de nyomban hozzátette, „az, hogy egyes bankok az amerikai pénzügyminisztériumnak jelentéseket küldtek a gyanúsnak észlelt átutalásokkal kapcsolatban, önmagában még nem jelenti, hogy bizonyosan bűncselekmények állnak a háttérben. Újságírói munkára van szükség ahhoz, hogy a gyanú ténnyé váljon. Ezt a munkát végzik most el közel nyolcvan ország oknyomozó újságírói” – tette hozzá Kocsis.

A fegyvergyárak mellett érdekes példaként kiemelte a szépligeti (Gajdobra) Real Knitting harisnyagyár esetét is, amelyet egy Hongkongban bejegyzett, szingapúri bankszámlával bíró cég tulajdonol, amely 1,2 millió dollárt utaztatott az egyik adóparadicsomból Szerbián át a másik adóparadicsomba. Kocsis megjegyezte, hogy az oknyomozó újságírók munkája még tart: a megszerzett 200 ezer banki jelentésből eddig csak 2100-at ismertettek, s megtörténhet az is, hogy a közeljövőben újabb ügyekre is fény fog derülni.

Losoncz Márk filozófus úgy vélekedett a Krušik-üggyel kapcsolatban, hogy „minden médiában félrebeszélés zajlik ez ügyben, ugyanis radikálisan leredukálják a kérdést. Arra korlátozzák, hogy vajon korruptak-e a politikusok vagy sem.” Elmondása szerint alapvető kérdéseket kellene feltenni, hogy mi áll mint ok a Krušik-ügy hátterében és hogy melyek a Krušik fegyvereladásainak tényleges következményei. „Ha az okokra és következményekre nem kérdezünk rá, csak arra, hogy milyen »apróságok« történnek Szerbiában, akkor nem fogjuk megérteni az esetet”  – nyilatkozta Losoncz.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/

Karikatúra
STUPS: Hram Svetog VMA
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés