Az Autonómia portál Észverés című élőműsorának harmincötödik adásában az állam milliárdos vitaminbeszerzési ügyletéről, a palicsi aquapark-projekt körüli zavaros vizekről, a kínai vakcina egyesítő erejéről és a balkáni térséget érintő határmódosítási felvetésekről Gyulai Zsolt civil aktivista, Ördögh Tibor politológus, Tőke János újságíró és Pressburger Csaba szerkesztő-műsorvezető beszélgetett.
Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!
MIÉRT ÉRTE MEG JÓVAL ÁRON ALUL ÉRTÉKESÍTENI AZ ÁLLAMNAK?
Félórás interjút adott a Vajdasági Rádió és Televíziónak Pásztor István, a tartományi parlament és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A beszélgetés során többek között a nyugdíjasoknak szánt vitamincsomag ügye is szóba került, ugyanis a kormány sürgősségi eljárásban a magyar érdekeltségű Goodwill Farmától rendelte meg az étrendkiegészítőket 9,4 millió euró értékben. A cég igazgatója az a Tamás Zoltán, akit egy alkalommal Aleksandar Vučić államfő a barátjának nevezett – vezette fel a témát Pressburger.
ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:
Ördögh Tibor annak kérdésességéről beszélt, hogy mennyire volt valóban sürgős a csomagok beszerzése. Mint mondta, ez problematikussá teheti a kormány szándékát.
Pressburger felhívta a figyelmet arra, hogy a szóban forgó termékek kiskereskedelmi árát vizsgálva kiderül, a csomagok jóval drágábbnak bizonyulnak, mint amennyit a rendelkezésre álló közlések alapján az állam fizetett értük. Felvetődik tehát a kérdés, hogy miért éri meg háromszor olcsóbban eladni ezeket a termékeket az államnak.
Gyulai Zsolt szerint egy csomó szempontból zavaros a szóban forgó ügylet. Először is „végtelenül méltatlan dolog kiszúrni a nyugdíjasok szemét egy kis zacskónyi vitaminnal, amikor pár évvel ezelőtt nagyon sok százaléknyi nyugdíjat vontak le tőlük”. Úgy fogalmazott, ez egy „egyszeri megalázása a nyugdíjasoknak”. A beszerzésről azt mondta, hogy nehéz elemezni azt, mert nagyon kevés hivatalos információ áll rendelkezésre róla. A későbbiekben az RTV műsorában elhangzottak kapcsán kifejtette: nem feltétlenül gondolja azt, hogy az ügyben egyébként Pásztor Istvánnak bármilyen szerepe lehetett.
Tőke János is az akció sürgősségének a létjogosultságát vitatta. A fő problémát viszont abban látja, hogy „már annyira minden a politikától függ, hogy minden egyes pályázat, közbeszerzés kapcsán mindenkinek az az első gondolata, hogy ki jár jól”. Szerinte jól mutatja a helyzetünket az, hogy a közbeszerzések esetében azonnal a mögöttes szándékokat fürkésszük, és úgy tűnik, nem véletlenül.
EGY ELHIBÁZOTT PROJEKT: A PALICSI AQUAPARK
Az Észverés vendégei a továbbiakban a palicsi aquapark ügyével kapcsolatos kijelentéseket elemezték, többek között azt, hogy a projektre, amelyet márciusig be kellett volna fejezni, hiányzik még 400 millió dinár.
A témával egy korábbi adásunkban is foglalkoztunk:
Gyulai Zsolt az aquaparkot elhibázott projektnek nevezte, és felhívta a figyelmet a beruházás megvalósításának a többszöri csúszására. Azt mondta, a korrupciós vonzatok biztosan jelen vannak az ügy kapcsán, és a pénzelést nem a Pénzügyminisztériumnak, hanem egy független tényezőnek kellene kivizsgálnia.
Ördögh Tibor a Szerbia EU-s közeledését érintő témák kapcsán rámutatott arra, hogy kezdetben, amikor megindultak a csatlakozási tárgyalások, a Vajdasági Magyar Szövetség részéről előtérbe került egy világos EU-pártiság, ezzel szemben „ma eljutottunk odáig, hogy a párt kritikákat fogalmaz meg az Európai Unióval szemben”. Úgy fogalmazott, a VMSZ „érvelési rendszere a Fidesz-sablonra hasonlít”.
Tőke János a vakcinációról beszélve emlékeztetett arra, hogy a kínai védőoltás kapcsán Orbán Viktor mondta ki először, hogy „a szerb barátaink tesztelik nekünk ezeket a vakcinákat”. Hozzátette, úgy tűnik, Magyarországon egyébként népszerűsíteni szeretnék a kínai oltóanyagot.
EGYESEK MÁR VAJDASÁG ELCSATOLÁSÁRÓL ÁLMODOZNAK
Egy ún. „non paper” felbukkanása okozott nagy felzúdulást az elmúlt napokban Európa-szerte és a Nyugat-Balkánon. Ez a „nem hivatalos, senki által nem látott és mindenki által letagadott, de a médiában mégis megszellőztetett dokumentum” egy térképet is tartalmaz, amelyen át vannak rajzolva az országhatárok a nyugat-balkáni térségben – magyarázta Pressburger a műsor második témáját felvezetve.
Gyulai Zsolt szerint zavarosnak mondható az ügy már azért is, mert mindenki tagadja a dokumentum létezését. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy jelenleg senkinek sem áll érdekében létrehozni egy ilyen átrendeződést, és az Európai Unió sem támogatná a szóban forgó elképzelést. Úgy fogalmazott: „lehet, hogy az ügy egy áprilisi tréfa volt, amit felkapott a média”. Hozzátette, hogy Szabadkán már hallott olyan „vad történeteket”, hogy Vajdaságot Magyarországhoz csatolják. Kiemelte azonban, hogy ezek „rossz viccek”, mert továbbra is instabil a térségünk, és számos ellentéttel rendelkező nemzetek élnek itt együtt, ezért nem kellene ilyen dolgokkal viccelődni.
ITT MEGHALLGATHATÓ A TELJES ADÁS:
Ördögh Tibor „álomszerű gondolatkörök”-nek nevezte a szóban forgó térképre vetített elgondolásokat. Kiemelte, hogy a balkáni történelmet áttanulmányozva rájöhetünk arra, hogy minden nemzetnek voltak a saját nagy államaira vonatkozó elképzelései. A politológus nem tartja reálisnak ezek megvalósítását. Kifejtette, hogy ezen a „konfliktusos” területen a háború után jórészt mindenki megbékélt már a határokkal, és ha ezeket mégis átrajzolná valaki, az mindenképpen egy gyújtóbomba lenne, és egy polgárháború esélyét lebegtetné. Szerinte éppen a határok miatt is akkora a feszültség a térség országaiban, hogy az esetleges határmódosítások egy dominóeffektust indítanának el a régióban, amelytől nagyon sokan tartanak. A politikus úgy véli, ha a módosításokra mégis sor kerülne, az máshol is beindíthat hasonló folyamatokat, ami miatt az Európai Unió részéről is félelemmel tekintenek az ilyen elképzelésekre. Észak-Macedónia példáját említette meg, kiemelve, hogy nehéz választ keresni arra, a feszültséggócok elkerülése érdekében mit kaphatna az ország kárpótlásul, ha elszakítanák tőle területe egy részét. Mint mondta, az ötlet realizálása nem stabilitáshoz, hanem éppen ennek a veszélyeztetéséhez vezetne. Ördögh Tibor szerint a „non paper”-t akár egyszerű figyelemelterelésként is lehet értelmezni. A politológus elmondta, hogy a meglepetés ereje is hozzájárulhatott ahhoz, hogy erőteljes reakciókat váltott ki az „elképzelés”.
A BALKÁNON NINCS HATÁRÁTRAJZOLÁS HÁBORÚ NÉLKÜL
Nyolc évvel ezelőtt született meg a hivatalos Belgrád és Pristina között a megállapodás, amelyből vajmi kevés valósult meg. Aleksandar Vučić retorikája pedig mostanában, úgy tűnik, sokkal keményebb Koszovóval kapcsolatban – mondta a műsor újabb kérdéskörére rátérve Pressburger Csaba.
Tőke János is úgy vélekedett, hogy a szerb államfő vonatkozó nyilatkozatai esetében érezhető a hangnem változása, de a kettős játék is. Szerinte nem hanyagolható el a kérdés vizsgálata kapcsán, hogy jövőre választások lesznek, ami Tőke elképzelése szerint azt is előrevetítheti, hogy „valami történni fog Koszovóval vagy Koszovón”. Visszautalva az előző kérdésre, úgy fogalmazott, hogy „a határok átrajzolása a Balkánon nem megy háború nélkül”. Szerinte nem véletlenül került elő a „non paper” és nem véletlenül ennyire hevesek a reakciók sem.
Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!
Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján, illetve meghallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.
Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/
