ÉSZVERÉS #34: Mi nyomaszt, vajdasági magyar?

Az Autonómia portál Észverés című élőműsorának harmincnegyedik adásában öko-patriotizmusról, a Szelevényi-erdőben történt rombolásról és a vajdasági magyarok körében uralkodó pesszimizmusról Tómó Margaréta újságíró, Bakos Petra író, fordító, egyetemi oktató, Sinkovics Norbert újságíró és Pressburger Csaba szerkesztő-műsorvezető beszélgetett.

15. Apr 2021


Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!


ÉBREDEZŐ ÖKO-PATRIOTIZMUS ÉS A HATALOM CINIKUS REAKCIÓJA

Több ezres tömeg tüntetett Belgrád utcáin a levegő, a vizek és a termőföld szennyezése ellen. A tiltakozáson felszólaló környezetvédelmi aktivisták, tudósok és közéleti személyiségek azt rótták fel az államnak, hogy évek óta ignorálja az ökológiai problémákat, és ezzel emberéleteket is veszélybe sodor. Ilyen mértékű, a környezetvédelmi problémákat hangsúlyozó, alulról szerveződő megmozdulás Szerbiában még nem volt. Egyáltalán: a környezetvédelem is eddig, úgy tűnt, háttérbe szorul, mert az embereket a puszta megélhetésük biztosítása sokkal jobban foglalkoztatja – mondta Pressburger Csaba a műsor kezdetén.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Tómó Margaréta szerint nem hozhat lényegi változást a tüntetés, de feltűnő, hogy a hatalom ezúttal szinte azonnal reagált, és nem ignorálta az eseményeket. Az újságíró azonban cinikusnak nevezte a miniszterelnök mondatait, amelyek szerint az emberek azért tüntetnek a környezetvédelem ügyében, mert más problémájuk nincs. Ez a reakció Tómó Margaréta szerint a még nagyobb ellenállás lehetőségét is magában hordozhatja.

Bakos Petra arra mutatott rá, hogy a belgrádi tüntetés a tömegességét annak is köszönhette, hogy korábban számos tiltakozásra sor került lokális szinten. A legmagasabb szintű cinizmusnak nevezte Ana Brnabić kormányfő reakcióját, mely szerinte „urizálásként” értelmezi azt, hogy az embereknek szükségük van a tiszta környezetre.

Sinkovics Norbert elmondta, mindig olyan témák köré csoportosul a politikai elit, amelyek szavazatokat hozhatnak, ennek kapcsán pedig utalt arra, hogy amennyiben azt látjuk, a „zöld témák” körül nincsenek sikeres politikai szerveződések, az a többi között a társadalom hozzáállását is tükrözheti. Felhívta a figyelmet arra a jelenségre is, hogy helyi szinten az ellenzéki pártok „besimulnak” a környezetvédelmet érintő egyes témák mögé, mert látják, hogy ezek a kérdések gyakran hatékonyak az emberek mozgósítása tekintetében.

Tómó Margaréta szerint a környezetvédelmi problémák miatt tiltakozók érveit a hatalom nem tudja cáfolni, mert a problémák nyilvánvalóak, a cinizmus pedig arra utal, hogy félelmet keltenek a megmozdulások a döntéshozókban.

Bakos Petra a közép-kelet-európai környezetvédelmi mozgalmakat érintő kutatásairól beszélve megjegyezte, hogy Magyarországon és Bulgáriában is a rendszerváltáshoz vezető egyik legfontosabb és legnagyobb megmozdulás éppen környezetvédelmi jellegű volt. Szemléletes példája ez annak, hogy az ilyen kérdések mögé mennyire fel tudnak sorakozni a társadalom legszélesebb rétegei, tette hozzá.

SZERBIA 20 ÉVRE VAN AZ EU-S MÉRCÉK TELJESÍTÉSÉTŐL

Sinkovics Norbert az Európai Unióhoz való csatlakozási feltételekre emlékeztetve kiemelte, hogy a dolgok jelenlegi állása miatt az integráció során éppen a környezetvédelmet érintő problémák kezelése okozza Szerbiának a legnagyobb kihívást, olyannyira, hogy a téma még Koszovó vagy a jogállamiság problémáit is háttérbe szorítja. Az ilyen állásponton lévő szakértők szerint például a szennyvíztisztítás és a hulladékfeldolgozás tekintetében az EU-s mércék teljesítéséhez Szerbiának még legalább 20 évre lesz szüksége. Mint mondta, a környezetvédelmi beruházások kapcsán nagy gondot jelent a források előteremtése, és nem lesz egyszerű a korrupciós kapcsolatok kiküszöbölése sem, amelyek a jelenlegi környezetvédelmi projektek kapcsán is tetten érhetőek.

A SZELEVÉNYI-CSÁRDA A VAJDASÁGI SAVAMALA

Sövény Ferenc, a Magyar Mozgalom elnöke hozta nyilvánosságra januárban, hogy ismeretlen tettes lerombolta a Palicshoz közeli Szelevényi-erdőben található, magántulajdonban levő csárdát. Később az is kiderült, hogy a rombolást Mészáros Attila, a Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai helyi képviselője vitte véghez. Pásztor Bálint, a szabadkai vkt VMSZ-es elnöke azt mondta az eset kapcsán, hogy párttársa az első pillanattól vállalja tettéért a politikai és jogi következményeket. Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy Mészárosnak nem kell felelnie a bíróságon, mert az államügyész úgy döntött, nem emel vádat és nem is indít eljárást ellene. A jelek alapján a politikai következményekkel sem kell számolnia Mészárosnak, hiszen Pásztor szerint párttársa a közeli Királyhalom lakosságát védte ezzel a tettével, mert a csárda épülete, mint fogalmazott, „migránstanyává vált” – mondta Pressburger a műsor második témáját megkezdve.

Tómó Margaréta szerint a kulcsmondata az ügynek az, ami egy vkt-ülésen is elhangzott: nincs jogalap arra, hogy vádat emeljenek az ellen a személy ellen, aki lerombolta egy másik személy házát. Mint fogalmazott, szó nélkül marad még az újságíró is egy ilyen ügyben.

Sinkovics Norbert az eset és a belgrádi Savamala városrészben történt épületrombolás közötti párhuzamokról beszélve a többi között kiemelte, hogy egyik esetben sem lett politikai következménye a történteknek, azonban még ha úgy is tűnik, hogy a bűntett megrendelői nem feleltek a tetteikért, Belgrádban bírósági ítélet is elismerte, hogy törvénysértés történt.

MIGRÁNSELLENESSÉG MINT ERKÖLCSI FELMENTÉS

Bakos Petra élesen bírálta és elítélte a vajdasági magyar politikai elit üzeneteit, és a közösségi életünkben jelen lévő szóhasználatot, amely a Szelevényi-erdőben történtek kapcsán is előtérbe került, abból eredően, hogy a lerombolt objektumot „migránstanyának” nevezték. Úgy fogalmazott: szánalmasnak tartja, hogy „idáig süllyedt a magyar politikai párt tagsága”. Emlékeztetett arra, hogy Pásztor Bálint, amikor tavaly Szabadka polgármesteri címére pályázott, éppen azzal kampányolt, hogy ő egy másik, egy európaibb politikát folytatna, mint a másik oldal – nyilvánvalóan a Szerb Haladó Pártra utalva –, és mintha csak azt üzente volna, hogy „mi nem vagyunk balkániak, ők igen”. Bakos hangsúlyozta: „ha Pásztor Bálint kiáll amellett, amit a múlt héten mondott, akkor semmiféle alapja sincs annak, hogy magát bármilyen módon megkülönböztesse azoktól, akiket korábban lenézően balkániaknak nevezett”. Bakos Petra a rombolás kapcsán azt mondta: „ha egy politikai párt tagjai megengedhetnek maguknak ilyesmit, és ha a migránsgyűlölet olyan mértékű már, hogy erre való hivatkozással akár köztörvényes bűntetteket is végre lehet hajtani”, akkor fél attól, hogy ennek milyen következményei lesznek. Kiemelte, hogy a közösségi oldalakon megjelenő megjegyzések arra utalnak, a kommentelők még csak nem is veszik emberszámba a menekülteket. „Történetileg is az volt a legegyszerűbb módja annak, hogy egy populációt rászabadítsanak a másikra, hogy a másik tagjait úgy tüntették fel, mint akik nem emberek, hanem akiknek a megölése tulajdonképpen nem bűn. Ehhez most hozzájárult a VMSZ is” – mondta Bakos Petra.

ITT MEGHALLGATHATÓ A TELJES ADÁS:

powered by Sounder

PESSZIMISTA AZ LEHET, AKINEK VAN JÖVŐKÉPE

Egy átfogó, több témát is érintő közvéleménykutatást végzett a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely. A kutatás a közösség közérzetének alakulására is kitért, amely rossznak bizonyult, a jövőkép pedig pesszimistának.

Tómó Margaréta szerint jellemző ránk a pesszimizmus, de a körülöttünk lévő dolgok sem járulnak hozzá ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat. Mint mondta, a külföldre költözők sem csak a megélhetési nehézségek miatt hagyják el Szerbiát, hanem nagyon sok más tényező miatt is.

Bakos Petra úgy fogalmazott, nem biztos abban, hogy pesszimisták vagyunk, mert a pesszimizmus már feltételezne egyfajta jövőképet, még ha rosszat is, szerinte azonban nincs jövőképünk. Mint mondta, úgy érzi, hogy az itthon maradt polgárok nagy része vesztesnek, ostobának érzi magát amiatt, hogy nem az elvándorlás mellett döntött. Az országban uralkodó problémák mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek egyre sötétebben látják a jövőjüket – fogalmazott.

Sinkovics Norbert azt mondta, hogy a Szerbiában meglévő rendszerszintű problémákkal szemben tehetetlennek érzik magukat az emberek, és ez, más tényezők mellett, táptalaja lehet a pesszimizmusuknak.


Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!


Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján, illetve meghallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/

Karikatúra

The post STUPS: Jadni servis appeared first on Autonomija.

STUPS: Jadni servis
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés