ÉKÉ #05: „Dániában mindenki egyenlő esélyekkel indulhat”

Beszélgetések vajdasági emigránsokkal – Harding Bunford Brigitta marketing menedzser (Bácsgyulafalva >>> Horsens, Dánia)

07. Apr 2021

Az utóbbi években egyre több, főleg fiatal lakos költözik el Vajdaságból a szomszédos Magyarországra, más uniós országokba vagy akár más kontinensre. Az elvándorlás leggyakoribb oka a jobb fizetés, illetve az az igény, hogy jobb életminőséget tudjanak biztosítani önmaguk és családjuk számára. Az Autonómia portál Élni külföld élet című podcast műsorának ötödik adásában Harding Bunford Brigitta marketing menedzserrel beszélgetett Kakuszi Elvira műsorszerkesztő.

Brigitta Bácsgyulafalván (Telecskán) született, jelenleg azonban Közép-Dánia Horsens nevű városában él. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Angol Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett alapfokú diplomát, majd egy ösztöndíjnak köszönhetően Amerikába is eljutott, és az ott eltöltött idő, elmondása szerint, teljesen megváltoztatta a világszemléletét. Amerika után Budapesten élt pár évig, azonban végül egy cikknek köszönhetően Dánia lett a következő állomáshely, amely lehet, hogy egyúttal az utolsó is Brigitta életében.

ITT MEGHALLGATHATÓ A TELJES ADÁS:

A nagybátyám átküldött egy cikket, amely a dániai továbbtanulásról szólt. Nagyon sokan nem tudják Dániáról – mert nem a legnépszerűbb úticél a kivándorlók körében –, hogy itt teljesen ingyenes a felsőoktatás az uniós állampolgársággal rendelkező diákoknak. Azonkívül, hogy teljesen ingyenes, lehet angolul is tanulni, sőt még a dánok is angolul tanulnak az egyetemeken. Ezen még én is meglepődtem, de rájöttem, hogy mivel az egyetemek többségében kutatások zajlanak, valamint a kutatómunkákat angolul publikálják, ezért ez teljesen érthető.”

Brigitta elmondta azt is, hogy minden uniós állampolgársággal rendelkező diák, aki hetente 12 óra munkát vállal, a teljes stúdiumai alatt a dán állam ösztöndíjában részesülhet, ami kb. havi 800 eurónak felel meg. Viszonylag laza feltételek mellett egy ekkora összegű ösztöndíj ritkaságnak számít a nyugati országok körében. Ez nagyban segíthet azokon, akiknek nincs meg az anyagi hátterük a külföldi továbbtanuláshoz – emelte ki.

Mivel Brigittának nem volt kezdőtőkéje, amiből rögtön lakást tudott volna bérelni Dániában, előszőr babysitterként vállalt munkát az ország déli részén, Lolland szigetén, ami egyáltalán nem esett nehezére, mivel imádja a gyerekeket és egy nagyon kedves családhoz került.

Mikor eljött annak az ideje, hogy a városba költözzem az egyetem miatt, ők maguk vittek el autóval az ország egyik pontjából a másikba. Sokáig tartottam velük a kapcsolatot. Volt olyan alkalom is, amikor náluk karácsonyoztam, mert hallották, hogy nem tudok hazajutni, ezért még a vonatjegyemet is kifizették, csak hogy ne legyek egyedül.”

„BORZASZTÓAN NEHÉZ VOLT MÉG EGY TAKARÍTÓI MUNKÁT IS TALÁLNOM”

Elmondása szerint az első benyomása roppant pozitív volt az országról, amelyről az elején semmit sem tudott, és ahol senkit sem ismert. Azonban a későbbiekben több csalódás is érte.

Harding Bunford Brigitta

„Nehéz volt diákmunkát találni, mivel Dániában az a szokás, hogy a tizenöt évesek már munkát vállalnak. Az olyan munkákat, amelyeket más nyugati országokban a külföldről érkezők végeznek, itt a tinédzserek végzik. Így nagyon csalódtam, hogy annak ellenére, hogy tudtam angolul és már dánul is egy kicsit, borzasztóan nehéz volt még egy takarítói munkát is találni. Nem álommunkák ezek, nem is stabilak, és nagyon sok helyen ki is használják a külföldi diákokat.”

Mivel Dániában mindenki nagyon jól beszél angolul, ezért Brigittának be kellett látnia, hogy kizárólag az angol szakos diplomájával nem fog tudni érvényesülni, ezért úgy döntött, hogy még egy szakmát kitanul, így most már marketing menedzserként dolgozik.

A munkakeresés az egyetem után sem ment épp zökkenőmentesen.

Talán ott rontottam el az elején, hogy csak angol nyelvű és csak meghirdetett munkákra jelentkeztem, és ezeket nagyon nehéz megszerezni” – vonta le a tanulságokat Brigitta, majd hozzáfűzte, hogy dánul is sikeresen megtanult, ezért mások biztatására dán cégekhez is benyújtotta az önéletrajzát, így végül sikerült munkát találnia.

ÖNBIZALOM ÉS NYELVTUDÁS – A BOLDOGULÁS LEGFONTOSABB KULCSAI

Általában nem szoktam nagyon amiatt bánkódni, hogy itt vagyok és nem otthon. Viszont van, amikor rámtör a honvágy. Leginkább akkor, amikor otthon van valami fontos esemény, akkor néha bánt, hogy ezekről lemaradok, és a barátok is hiányoznak, mert sokan még otthon vannak.”

A fiatal bácsgyulafalvi lány az elején még úgy gondolta, hogy ha Dániában nem lesz szerencséje, akkor vagy hazajön, vagy országot vált, viszont most már minden nehézség ellenére elmondhatja, hogy megtalálta a helyét és nem sok esélyt lát a hazaköltözésre.

„Úgy érzem, hogy feltaláltam itt magam. A nyelvet is megtanultam, és közben férjhez is mentem, a férjemet pedig ide köti a családja. Nem mellesleg én is nagyon megszerettem ezt az országot. Nagyon sok pozitív dologban volt részem, a munkahelyemet szeretem, kiegyensúlyozott vagyok, és az is ritka, hogy rossz napom legyen.”

Szerbia és Dánia között lényegi különségeket lát a mentalitásban és az államvezetésben.

„Itt mindenki egyenlő esélyekkel indulhat. Az ország nagyon támogatja az oktatást. Akinek nincs pénze – ahogyan nekem sem volt –, az is ugyanolyan esélyekkel indulhat, mint egy dán. Bármelyik egyetemet beírhatjuk, ösztöndíjakban is részesülhetünk, ezért nagyon könnyű felzárkózni. Ezzel szemben Szerbiában azt látom, hogy egy olyan családban, ahol pénzhiány van, ott sok gyerek nem is tud továbbtanulni, még akkor sem, ha lenne rá tehetsége. Viszont Szerbiával kapcsolatba is van nagyon sok pozitívum. Nagyon szimpatikus, hogy a vajdaságiak tudnak örülni a kis dolgoknak is. Itt Dániában sok mindent magától értetődőnek vesznek.”

A beszélgetés végén Brigitta két dolgot is üzent a vajdasági magyaroknak.

„Először is, legyen önbizalmuk. Nagyon sokszor azt látom, hogy sokakat már általános vagy középiskolában megbélyegeznek különböző dolgokkal, ezért nem hisznek magukban. Szerintem megéri küzdeni. Vajdaságban nagyon sok a tehetség. Fontos a kitartás és hogy tanuljanak. Másodszor azt üzenem, hogy tanuljanak angolul, mert aki nem is tervez külföldre költözni, annak is rengeteg lehetőséget nyújthat a nyelvtudás. Dánia is rengeteg munkahelyre külföldieket alkalmaz, mert olcsóbb munkarőt keres. Aki tud angolul kommunikálni, annak otthon is nagyobb lehetőségei lesznek, akár szabadúszóként, vagy akár nagyobb nemzetközi cégeknél.”


Az Élni külföld élet című műsor a National Endowment for Democracy támogatásával valósult meg.

A műsor elérhető a Podcast.rs csatornán, de a Spotify-on, valamint a Google Podcasts és az Apple Podcasts alkalmazások segítségével is meghallgatható.

Karikatúra

The post STUPS: Fruška gola appeared first on Autonomija.

STUPS: Fruška gola
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés