ÉSZVERÉS #33: Csillogott a napsugárban Jugoszlávia, Jugoszlávia

Az Autonómia portál Észverés című élőműsorának 33. adásában a szlovákiai magyar pártok egyesüléséről, az Európai Parlament Szerbiáról szóló jelentéséről és a délszláv háborúk kiváltó okairól Vataščin Péter újságíró, Ördögh Tibor politológus, Losoncz Márk filozófus és Pressburger Csaba szerkesztő-műsorvezető beszélgetett.

01. Apr 2021



BELSŐ PLURALIZMUS VAGY EGYSZÓLAMÚSÁG?

Három szlovákiai magyar párt bejelentette, hogy egyesül: a Magyar Közösség Pártja, a Híd és az Összefogás egységes pártként, Szövetség néven fut tovább. A jelenség mondhatni felvidéki specialitás, hiszen míg Romániában, Ukrajnában vagy Szerbiában a kisebbségi magyar pártok az elmúlt évtizedek során legfeljebb osztódtak, bekebelezték egymást, esetleg ilyen-olyan választási szövetségre léptek, addig Szlovákiában a többpártrendszer kialakulása óta immár másodszor történik meg, hogy a teljes magyar politikai spektrumot lefedő nemzeti előjelű pártok feladják addigi útjukat, és új formációt hoznak létre – mondta a műsor első témáját felvezetve Pressburger Csaba.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Vataščin Péter utalt arra, hogy a törvényhozásba való bekerülés sikertelensége miatt kényszerhelyzetbe kerültek a magyar pártok, így jöhetett létre az összefogás, de nem tudható egészen pontosan, hogy milyen módon született meg az egyezség. Mint mondta, a Szövetség pártjainak egyes képviselőitől nem áll távol a gondolat, hogy egy vezérelvű szervezetet hozzanak létre, a pluralizmusra pedig a vezérelvűség szirénhangjai veszélyt jelenthetnek – fogalmazott az újságíró, aki párhuzamot vont a vajdasági helyzet és a szlovákiai magyar közélet szerkezetét illetően: szerinte a szlovákiai közösségi tér a vajdaságinál plurálisabbnak tekinthető. Vataščin szerint kérdés lesz az, hogy a Szövetségen belül hogyan alakulnak majd az erőviszonyok, és hogy a választóknak az egyes pártok esetében kialakult ellenérzéseit hogyan tudja majd elfeledtetni a politikai szövetség. Mint mondta, a budapesti kormányzathoz való viszonyt illetően kirajzolódni látszó törésvonalak is akadályt képezhetnek a Szövetség jövőjére nézve.

Ördögh Tibor szerint a határon túli magyar pártok esetében a 6-8 évvel ezelőtti helyzethez képest egy átalakult rendszert figyelhetünk meg, mert napjainkban koncentrálódni látszanak az ilyen politikai szervezetek a külhoni területeken. Szerinte a tapasztalat az, hogy azok a pártok maradtak talpon, amelyek a Fidesszel jó kapcsolatot ápoltak, mert ki tudták használni azokat a kötelékeket, amelyek a magyarországi kormánnyal kialakultak az elmúlt években. A magyar kormánypárttal való kapcsolat kérdésében a politológus szerint éles viták kerekedhetnek a jövőben. Mint mondta, a Szövetség programadása egyelőre kiforratlannak tűnik, de demonstrálja azt, hogy a magyar pártok készek az együttműködésre.

DELI ANDORNAK NINCS GONDJA A SZERBIAI KORRUPCIÓVAL?

Az Európai Parlament óriási többséggel fogadta el a Szerbiáról szóló új országjelentést, amelyet úgy emlegetnek, mint az eddigi legkritikusabbat, Szerbia gazdasági eredményeinek az elismerése mellett ugyanis konkrét említést tesz a jelentés mindazokról a botrányokról, lezáratlan ügyekről, amelyek már évek óta borzolják a hazai közvéleményt, kezdve a Kršikot, a Jovanjicát és a Telekomot érintő botrányoktól egészen a belgrádi Savamala városnegyed lerombolásáig, de a civil szervezetek és újságírói műhelyek elleni támadások is említésre kerülnek a jelentésben. A szokásos általános megállapítások mellett tehát nagyon konkrét kritikákat fogalmaztak meg Szerbiával szemben – mondta Pressburger a műsor második témájának megkezdéseként.

Az Európai Parlament keresi a maga helyét, és ebből kifolyólag, témától függetlenül, egyre erőteljesebb megnyilvánulásai vannak, amelyek összetűzéseket váltanak ki még a tagállamok között is – véli Ördögh Tibor, aki szerint az Európai Parlament szeretne kilépni a „bábszerepből”, és ez is hozzájárulhat a kritikusabb megnyilvánulásokhoz.



Losoncz Márk elmondta, vannak vélemények, melyek szerint az Európai Uniónak jelenleg nem is bővülnie, hanem éppen csökkentenie kellene a tagállamai számát, mivel rengeteg gondja adódik bizonyos országokkal, amelyek szinte „méltatlan” részeivé váltak az EU-nak. Ez szerinte elmondható Szerbiáról és a hozzá hasonló tagjelölt országokról is. A filozófus másrészt kiemelte azokat az álláspontokat is, melyek szerint a bővülés elengedhetetlen, ha az Európai Unió globális szinten versenyképes kíván maradni. Ehhez hozzájárul még az is, hogy a periférián lévő államok „kizsákmányolhatóak” a centrumországok részéről – fogalmazott Losoncz. A jelentés kapcsán elmondta: pozitív tényező, hogy megemlítették a különböző botrányokat és az újságírók helyzetét, valamint hogy Szerbiában gondok vannak a képviseleti kormányzattal, amennyiben nincs számottevő ellenzék a parlamentben. A filozófus azonban visszásnak látja a módot, ahogyan az értékelés megközelíti Szerbia erőteljes kommunikációját Oroszországgal és Kínával. Losoncz a kritikák kapcsán a továbbiakban úgy fogalmazott: Aleksandar Vučićnak is némiképp igaza van azzal kapcsolatban, hogy az EU meglehetősen impotensnek bizonyult a koronavírus kezelésében, és Szerbiát részben más geopolitikai régiók, országok segítették ki. A filozófus a szerbiai államfőnek a jelentés utáni reakciói kapcsán azt mondta, Vučićot nagyon is érdeklik az EU-ból érkező vélemények, mert rengeteg pénz áramlik be Szerbiába onnan.

Ördögh Tibor szerint ha egyes dolgok meg is valósulhatnak a jelentés által sugallott tényezők közül, a fontos kérdésekben nem valószínű, hogy lényegi változást hoz a szerbiai politikai döntések tekintetében az Európai Parlament értékelése, mert a hatalomnak nem áll érdekében a változtatás, esetleg látszatintézkedésekre számíthatunk ilyen téren.

Deli Andor vajdasági származású, fideszes EP-képviselőnek a jelentés kapcsán tett megnyilatkozásáról és az LMBTQ-közösségről megfogalmazott helyzetértékelésről a politológus azt mondta: „egy (etnikai) kisebbségi sorból származó politikus nem állt ki egy másik (szexuális) kisebbség mellett. Ez egy disszonáns identitásbeli kérdést is felvet, mert ha tudjuk, hogy mi az a tolerancia, és elvárjuk azt a nemzeti kisebbséggel szemben, akkor egy másik kisebbséget miért nem tudunk ugyanúgy megvédeni, ahelyett, hogy úgy tűnik, az egyik kisebbség a másik ellen kezd nyilatkozni?” – tette fel a kérdést a politológus, hozzátéve: „Érdekes dolog, hogy Deli Andornak nincsen gondja Szerbiában a korrupcióval, a hatalmi többség ellenzéknélküliségével, a médiaszabadsággal és az újságírók megfélemlítésével.”

A SZERBEK RETTEGTEK ATTÓL, HOGY KISEBBSÉGBE KERÜLHETNEK

Harminc évvel ezelőtt, 1991. március 31-én kezdődtek a délszláv háborúk, legalábbis a történészek többsége ezt a dátumot szokta említeni, ugyanis ezen a napon csaptak össze Plitvicénél a horvát rendőrök szerb fegyveresekkel, és már ennek az incidensnek is két halottja és húsz sebesültje volt. Ami ezután következett, az a jobb sorsra érdemes szocialista Jugoszlávia és a területén élő népek legsötétebb fél évtizede volt – kezdte az Észverés harmadik témáját Pressburger.

ITT MEGHALLGATHATÓ A TELJES ADÁS:

powered by Sounder

Losoncz Márk Csehszlovákia és a Szovjetunió példáját megemlítve kiemelte, hogy más államalakulatok is felbomlottak, de ezek a folyamatok nem voltak annyira erőszakosak, mint Jugoszlávia tekintetében. Ez utóbbi esetben fellelhetjük a szükségszerűség mozzanatait és az esetlegesség dimenzióit is – mondta a filozófus, hozzátéve: bizonyos tendenciák arra utaltak, hogy a felbomlásra sor fog kerülni (gazdasági válság, történelmi revizionizmus stb.), és számos gondolkodó jóval a tragikus események előtt észre is vette, hogy óriási a baj, az ország szétesőben van. Losoncz hangsúlyozta, hogy bizonyos tényezők viszont arra utalnak, hogy a Jugoszláviában élő etnikumok közötti viszonyok rendben voltak a 80-as évek végén is, ami azt jelenti, hogy „egészen különleges körülmények kellettek ahhoz, hogy (Szlovénia ügyét leszámítva) a felbomlásra sor kerüljön, és hogy az ilyen módon történjen.” Egy másik aspektus kapcsán a filozófus elmondta még: „a legfontosabb érzelem, amely meghatározta ezt a kort, az a kisebbségivé válástól való félelem volt”. Kifejtette, hogy különösen a szerbek esetében megfigyelhető: rettegtek attól, hogy a nemzet számottevő része már nem egy olyan országban fog élni, amelyben a szerbek többségben vannak.

Vataščin Péter elmondta, sokan vélik úgy, hogy a titói Jugoszlávia idején a szerb érdekek érvényesítését háttérbe szorították. A háborút megpecsételő tényezők kapcsán ő is kiemelte a kisebbségi léttől való félelmet, és azokat a kulturális traumákkal, amelyek még a második világháború idejéről származnak. Az újságíró elmondta, hogy a kulturális emlékezetnek vannak olyan élő traumái, amelyek arra utalnak, hogy Jugoszlávia egyfajta zsákutcája lehetett egy fejlődési ívnek.



Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján, illetve meghallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/

Karikatúra

The post STUPS: SrBski svet appeared first on Autonomija.

STUPS: SrBski svet
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés