ÉSZVERÉS #27: Muzsika szól, verbuválnak, csapj föl, öcsém, katonának!

A sorkatonaság esetleges újbóli bevezetéséről, a független média és a politika viszonyáról, valamint a Palicshoz köthető fejlesztésekről beszélgetett az Autonómia portál Észverés című élőműsorában Tómó Margaréta újságíró, Gyulai Zsolt civil aktivista, Tőke János újságíró és a szerkesztő-műsorvezető Pressburger Csaba.

18. Feb 2021

SORKATONAI SZOLGÁLAT MINT ELTERELŐ HADMŰVELET?

2011. január 1-je óta nincs kötelező sorkatonai szolgálatot Szerbiában. A döntést megelőzően az illetékesek azzal érveltek, hogy a sorkatonaság fenntartása túlságosan költséges, hogy kevésbé hatékony, mint a professzionális hadsereg és a nyugati államok többségében is megszűnt már ez a gyakorlat. Az államfő az év elején a sorkatonaság visszaállítását helyezte kilátásba, noha 2017-ben még azt nyilatkozta, hogy ez nem egy reális opció. Utána a védelmi miniszter arról beszélt, hogy a kérdésről őszig már döntés is születik, de fontos, hogy erről széleskörű vita alakuljon ki a közvéleményben – mondta a témafelvezetőben Pressburger Csaba. A későbbiekben kiemelte, hogy Európában 40 országból 14-ben van valamilyen szintű sorkatonai szolgálat. Arra a kimutatásra is felhívta a figyelmet, mely szerint a szerbiai lakosság háromnegyede támogatja a sorkatonai szolgálat visszaállítását, 63 százaléka a polgároknak gondolja úgy, hogy a sorkatonaság bevezetése fontos, mert a kaszárnyákban rendet és fegyelmet tanulhatnak a fiatal férfiak, míg 20 százaléka szerint a hagyománytisztelet miatt van szükség a sorkatonai szolgálatra.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Tőke János újságíró szerint lehetséges, hogy jelenleg csak figyelemelterelésről van szó, de nem tartja kizártnak, hogy egyszer megpróbálják majd megvalósítani az elképzelést. Arra hívta fel a figyelmet, hogy alkotmánymódosításra is szükség lenne a sorkatonaságnak az ilyen módon történő bevezetéséhez, ugyanis az alaptörvényünkben az áll, hogy nem lehet kötelezővé tenni a fegyveres sorkatonai szolgálatot. Mint mondta, azt sem tudjuk még, hogy miből lenne a programra pénz, hiszen 8-10 millió eurós költségekről is szó esett. Tőke problematikusnak tartja a védelmi miniszternek azt a kijelentését, mely szerint a katonaságnál szolgált fiatalok esetleg könnyebben kapnának munkát az állami apparátusban.

Tőkének a figyelemelterelésre vonatkozó véleményéhez csatlakozott Gyulai Zsolt civil aktivista is. Mindketten kiemelték, hogy sok fiatal hátat fordíthat Szerbiának, ha tényleg bevezetik a sorkatonaságot. Gyulai szerint viszont a sorkatonaság újbóli bevezetésének létezhet egy másik oka is, mégpedig az, hogy amióta létrehozták a hivatásos katonaságot, a szerb állam nem tudott felkínálni a katonaság iránt érdeklődő fiataloknak egy megfelelő életpályamodellt, ezért érdeklődés hiányában lehetséges, hogy szavatolni kívánják az utánpótlást. Hozzátette, hogy egyébként a szerb katonaság logisztikája annyira rossz, hogy még a professzionális hadseregnek sem problémamentes a kiszolgálása. Gyulai úgy vélekedett, hogy a vajdasági magyarok körében biztosan másként alakulnak a sorkatonaság bevezetésének támogatására vonatkozó számarányok, mint az összlakosságnál.

Tómó Margaréta újságíró, mint mondta, attól tart, hogy nem figyelemelterelés, hanem a sorkatonaság bevezetésének valós szándéka áll a téma emlegetése mögött. Úgy fogalmazott: bár az utóbbi években, akár évtizedekben a politikusaink kijelentéseit nem nagyon lehet komolyan venni, mégis attól tart, hogy ebben a témában már meg is születhetett a döntés. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szerbiai polgárok nagy része tulajdonképpen támogatja a sorkatonai szolgálat bevezetését, mert még mindig úgy gondolkodnak, hogy „ott nevelik majd meg a gyermekeinket”. Tómó Margaréta is felvetette a katonaságot kiszolgáló infrastruktúra problémáját.

EGY FECSKE CSINÁL-E NYARAT, ÉS FECSKE-E A FECSKE?

Az Észverés második témája ahhoz a Szabad Magyar Szón megjelent interjúhoz kötődött, amelyet Topolya VMSZ-es polgármestere adott a portálnak. „Paradigmaváltás” történt-e, vagy miként kerülhetett sor arra, hogy annak a politikai pártnak a tisztségviselője, amely párt eddig többnyire elzárkózott a Szabad Magyar Szótól, kész volt eleget tenni a portál felkérésének?

Tómó Margaréta, az interjú készítője elmondta, hogy a Krivaja-ügy és a községben folyó nagy léptékű beruházások kapcsán kérdezte a polgármestert. Az újságíró és a műsor többi szereplője is arra mutatott rá: nem lehetünk biztosak abban, hogy az interjú élőben elkészült volna-e, hiszen a tisztségviselő írásban válaszolt a kérdésekre, és az ilyen interjúk esetében általában ragaszkodnak az alanyok ahhoz, hogy a leírtakat változtatás nélkül közöljék, rákérdezésre sincs lehetőség, ezért sokkal „kényelmesebb” lehet az interjú ilyen formája az analizálóbb, kritikusabb felvetések esetében. Tómó Margaréta annyiban biztos, hogy a VMSZ részéről nem történik „paradigmaváltás” felsőbb szinteken, és kíváncsi arra, hogy tudtak-e egyáltalán arról, hogy Topolya polgármestere interjút ad a Szabad Magyar Szónak, vagy pedig mindez az ő személyes nyitottsága volt, amelynek az eredményét ő személyesen és a szerkesztőség is nagyon pozitívnak tartja. A későbbiekben kifejtette, hogy volt olyan tapasztalata is, amikor egy település helyi közösségének VMSZ-es elnöke egy telefonbeszélgetés során készségesen válaszolt a kérdésekre, majd pár perccel később visszahívta, és letiltotta az interjú közlését, pedig az Tómó szerint nem is tartalmazott kellemetlen felvetéseket. Az újságíró irreálisnak és szürreálisnak nevezte az ilyen helyzeteket.

ITT MEGHALLGATHATÓ A TELJES ADÁS:

powered by Sounder

Tőke János arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikusaink elszoktak a kényelmetlen kérdésektől. Kiemelte azonban, hogy egyes esetekben korábban is voltak arra utaló jelek, hogy a VMSZ talán mégsem zárkózik el teljesen a Szabad Magyar Szóval vagy pl. a Családi Körrel való együttműködéstől. Szavai szerint tapasztalt olyan eseteket, amelyek meg arra engednek következtetni, hogy a VMSZ-hez köthető tisztségviselők egyes „megkerülhetetlen” témák kapcsán készek az együttműködésre, máskor viszont nem tesznek eleget a felkérésnek.

Pressburger Csaba felvetette, hogy már az is tünetértékű, hogy egy interjúadás téma lehet, hiszen a világ legtermészetesebb dolga lenne az, hogy a választott képviselőink felelnek a kérdésekre, amelyek az újságírók, vagyis a nyilvánosság részéről érkeznek.

ÁLLAMI KITÜNTETÉSRE AZ ÚJSÁGÍRÓNAK NINCS SZÜKSÉGE

A problematikához kapcsolódóan az Észverés résztvevői véleményezték Jelena Zorićnak, az N1 televízió újságírójának ítélt állami kitüntetés átvétele kapcsán felmerült kérdéseket is. Gyulai Zsolt szerint felvethető az, hogy az ilyen elismerések mennyire őszinték, ha figyelembe vesszük a díjazottakat, és azt a politikai struktúrát, amely kiosztja őket. A civil aktivista úgy gondolja, hogy e konkrét esetben csak azért kerülhetett sor a díj odaítélésére, mert a hatalom meg akarta mutatni, hogy egy független médiaorgánumnak a képviselőjét is támogatja állami kitüntetéssel. Szerinte egy közösség kiemelkedő teljesítményt elérő tagjainál az állam részéről fontosabb lenne, hogy segítse, vagy legalábbis ne akadályozza a tevékenységüket.

Az elismerés átvételének dilemmája kapcsán Tőke János úgy fogalmazott, nehéz lehet egy díjat átvenni attól, aki korábban külföldi bérencnek nevezte az illető munkaadóját. Mint mondta, az ilyen aspektusoktól nem könnyű elvonatkoztatni.

Tómó Margaréta azt mondta, nem sok érvet talál, amely számára a díj átvétele mellett szólna. Hangsúlyozta, hogy szakmai elismerésre esetleg, de állami díjra az újságírónak nincs szüksége.

MIÉRT (LETT) FONTOS PALICS A VMSZ-NEK?

Pressburger Csaba a műsor harmadik témájának felvezetéseként Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének Facebook-bejegyzését idézte, amelyben ez áll: „Öntsünk tiszta vizet a pohárba Palicson! A Park Palics Kft közgyűlése – melynek december óta elnöki teendőit is én látom el – a mai napon kérelemmel fordult a Pénzügyminisztériumhoz és a Köztársasági Beruházási Irodához szakmai segítségüket kérve. Azt kérjük a Köztársasági Költségvetési Felügyelőségtől, hogy a tisztánlátás érdekében tekintse át a folyamatban levő két palicsi nagyberuházás, az Aqua Park és az Élménypark pénzelésének eddigi menetét. Szintén a tisztánlátás végett a tervezett, a már kivitelezésre került és a még meg nem valósított munkálatok műszaki, biztonsági és ésszerűségi vetületeinek tisztázását is mind fontosnak tartjuk; ezt reméljük a Beruházási Iroda mérnökeitől. Elemi érdekünk, hogy a közel másfél milliárd dináros beruházás minél hamarabb, jó minőségben valósuljon meg, erősítse Palics idegenforgalmi vonzerejét, munkahelyeket teremtsen, helyben megélhetést biztosítson. Hamarosan napirendre kerül a régóta tervezett nagy hotelberuházás és a tó, illetve a tavak vízminőség-javításának ügye is. Csapatommal sok energiát összpontosítunk a palicsi fejlesztések előremozdításába, megpróbáljuk behozni az elmulasztott időt. Ha sokan akarjuk, sikerülni fog!”

Gyulai Zsolt ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „az a probléma, hogy ciklusonként gondolkodunk, mintha a 2020 júniusában tartott választások előtt nem lett volna élet a Földön”. Hozzátette, hogy Pásztor István 2014 óta tagja a Park Palics közgyűlésének, azóta a között a 8 ember között van, akiknek mindig tudniuk kellene, hogy mi történik a vállalatban. A civil aktivista arra is emlékeztetett, hogy emellett 2016 és 2020 között a VMSZ is a városi hatalom része volt Szabadkán, így a felmerült problémákról Pásztor Istvánnak és a VMSZ-nek már korábban is tudnia kellett volna. Gyulai a többi között felhívta a figyelmet a környezetvédelmet érintő projektek elhúzódására, a szennyvíztisztítás és a csatornahálózat körüli gondokra, valamint a Palics és Szabadka közé tervezett ipari parknak és más beruházásoknak a rossz tervezésére is. Mint fogalmazott, olyan pletykák is keringenek, amelyek szerint egy palicsi és egy topolyai VMSZ-hez közeli vállalkozó részben magyar kormányzati pénzekből egy hatalmas szállodát szeretne építeni Palicson. Gyulai, mint mondta, arra is kíváncsi, hogy miért értékelődött fel hirtelen a VMSZ számára Palics kérdése.


Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján, illetve meghallgathatók a népszerűbb podcast-alkalmazásokban, valamint a podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/

Karikatúra

The post STUPS: Poligraf appeared first on Autonomija.

STUPS: Poligraf
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés