KUDARC, KÁOSZ, KOMÉDIA

Október 28-án alakult meg a második Brnabić-kormány. Február 5-én járt le mandátumának az első száz napja. Ez az a pillanat, amikor értékelni szokás egy-egy kormány addig elért eredményeit – mondta felvezetőjében Pressburger Csaba.

Bóka Ida szerint felvethető a kérdés, hogy egyáltalán lehet-e a kormány száz napjáról beszélni, utalva arra, hogy jórészt ugyanaz a hatalmi struktúra majdnem egy évtizede irányítja az országot. Szerinte ha egy nagyobb időintervallumban is vizsgáljuk a hatalom tevékenységét, nem nagy különbségeket tapasztalhatunk, ha azonban szorosan csak a mögöttünk lévő száz napot vesszük figyelembe, azt mindenképpen a maffia-ügy és az immunizáció határozta meg. A témához kapcsolódóan hozzátette, hogy egy kutatás szerint a Nyugat-Balkán lakosainak 48 százaléka hisz a koronavírust érintő összeesküvés-elméletekben, a többiek viszont, úgy tűnik, sietnek beoltatni magukat.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Gyulai Zsolt számára elsősorban az Európai Unióhoz való közeledés kudarca határozta meg mind az elmúlt száz napot, mind az elmúlt egy évtizedet. Arra figyelmeztetett, hogy ilyen hozzáállást követve hasonló lehet az előttünk álló időszak is, és egyre kevesebb anyagi forrás érkezhet az EU-ból Szerbiába. Mint mondta, nagyon kicsi az esélye annak, hogy valóra válnak azok az optimista jóslatok, melyek szerint az ország az elkövetkező 4-6 évben az EU tagja lesz. Gyulai szerint kudarcként értékelhető a kormány korrupcióellenes harca is.

Losoncz Márk szerint a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítése kapcsán jelentős beavatkozással nem találkozhattunk. Az immunizálás terén „káosz és hatékonytalanság” tapasztalható, vélekedett. Mint mondta, a vakcináció során hatalmas szervezetlenség uralkodik, másrészt pedig megfigyelhető egyfajta véletlenszerű alakulása is annak, hogy ki jut sorra, és ki nem. A Koszovó-ügyre és a korrupció elleni harcra utalva kiemelte, hogy vannak problémáink, amelyek rendezése már évtizedek óta húzódik, és olyanok is, amelyek időnként középpontba kerülnek, de a megoldásuk terén egyre inkább tragikomikusnak tekinthetőek a kormány eredményei.

MAFFIAFELSZÁMOLÁS VAGY MAFFIALESZÁMOLÁS?

A 100 napos periódus végére jutott egy grandiózus rendőrségi akció is, amelynek során előállították a Partizan futballklub szurkolói csapatához köthető bűnözői csoport tizenhét tagját, köztük Veljko Belivukot is, akit többrendbeli gyilkossággal gyanúsítanak. Időközben olyan információk is napvilágot láttak, hogy a most letartóztatott személyek merényletet terveztek a szerb államfő ellen, egyes médiumok viszont arra emlékeztettek, hogy Aleksandar Vučić államfői beiktatásakor a most letartóztatott személyek közül többen az akkori rendfenntartók között is jelen voltak, ami arra utal, hogy valamilyen kapocs létezhet a jelenlegi rezsim, illetve a szervezett bűnözői csoportok egyes tagjai között – mondta az Észverés folytatásában Pressburger Csaba.

„A szerb állam és a szervezett bűnözés összefonódása már nagyon régóta tart, a 80-as években Arkan kapcsán se lehetett eldönteni, hogy a titkosszolgálat vagy a maffia tagjaként szerepelt bizonyos akciókban” – mondta Losoncz Márk, hozzátéve, hogy a Vučić-hatalom titkosszolgálati visszaélései egészen kirívóak, és nagyon kínos esetekbe is keveredtek a Szerb Haladó Párt egyes tagjai, például a Krušik vagy a Jovanjica-ügy kapcsán, amelyek egyértelműen a szervezett bűnözéssel való összefonódásra utalnak. A filozófus emlékeztetett arra az esetre is, amikor az államfő fiát a maffia tagjaival is lencsevégre kapták. Losoncz szerint nehezen szállhat szembe a szervezett bűnözéssel egy olyan állam, amely úgy tűnik, maga is jócskán érintett az ilyen dolgokban.

Bóka Ida abszurdumnak nevezte a hatalomnak azt az állítását, mely szerint nem volt elég információja a maffia ténykedéseiről. A civil aktivista szerint rólunk is mindent tudnak, ezért elképzelhetetlen, hogy a bűnözői csoportok aktivitásáról ne lenne elég információjuk. A hatalom és a maffia összefonódása kapcsán megemlítette a belügyminisztérium korábbi államtitkárát, Dijana Hrkalovićot is, aki az értesülések szerint rokoni kapcsolatban állt Aleksandar Stankovićtyal, a szerbiai alvilág ismert figurájával, akit 2016-ban gyilkoltak meg.

Gyulai Zsolt szerint a 2020-as évet az alvilág is megsínylette. Példaként említette a csempészetet. Mint mondta, időt, pénzt, és piacot veszített az alvilág. A szervezett bűnözés esetleges lokális szintjeiről beszélve Szabadkára is kitért. Mint mondta, az SZHP vonzáskörzetéből kikerült városvezetők korábban mindannyian a vámon dolgoztak, olyan személyek ők, akik akár évtizedeken keresztül működtek együtt a csempészekkel. Gyulai szerint érdekes lehet az is, hogy mennyire meggazdagodott a város előző polgármestere, Bogdan Laban, aki csak Kotor környékén több millió euró értékű ingatlannal rendelkezik. A civil aktivista megjegyezte, hogy éppen Kotor az a hely, ahonnan a Balkán legtöbb maffiaklánja indult térhódításra. Annak kapcsán, hogy Aleksandar Vučić Szabadkát is egy olyan helyként emlegette, ahol letartóztatások várhatóak, Gyulai úgy fogalmazott: reméli, hogy sorra kerül Bogdan Laban és az „összes kis vámos csatlósa” is, azokkal a „furcsa montenegrói figurákkal együtt”, akik az utóbbi pár évben jelentős mértékben jelen vannak a városban.

VESZÉLYESEBB-E A BURKOLT SZÉLSŐJOBB A NYÍLT FASIZMUSNÁL?

A múlt héten mintegy félszáz szélsőjobboldali irányultságú személy gyűlt össze Újvidék központjában. A jórészt fiatal férfiakból álló csoport tagjai neonáci szimbólumokat viseltek, és Hitler csatlósát, Milan Nedićet éltették. „A neonáciknak az fájt, hogy éppen az általuk nemzeti hősnek tartott Nedić öngyilkosságának a napján tartottak a városban antifasiszta összejövetelt. A rendőrség beavatkozásának köszönhetően végül nem történt incidens – kezdte a műsor következő témájának a felvezetőjét Pressburger Csaba. Hozzátette, hogy az eset több dolog kapcsán is vizsgálható: az összejövetelt a pravoszláv templom előtt tartották meg, fiatalok gyűltek össze, és viszonylag kevesen voltak.

ITT MEGHALLGATHATÓ A TELJES ADÁS:

Bóka Ida szerint nem kell, hogy a számok megtévesszenek bennünket. „Az, hogy ötvenen voltak, egyáltalán nem jó hír” – fogalmazott. Rávilágított annak a problematikájára is, hogy az illetékesek nem tiltották be a neonáci összejövetelt. A rendőrség eljátszotta azt a szerepet, amit a nyilvánosság előtt el kell, hogy játsszon – mondta, kiemelve, hogy az antifasiszta szervezet szerint a fasiszta tendenciák ismét felerősödtek a városban. Azzal kapcsolatban, hogy mi lehet vonzó a fiatalok számára az effajta eszmeiségben, a civil aktivista problémaként említette, hogy gyakran találkozhatunk a dolgok relativizálásával, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy bizonyos ideológiák vonzóbbá válnak a fiatalok körében. Felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell vizsgálni, kiktől erednek a szélsőséges hatások, és hogyan lehetne felelősségre vonni a terjesztőiket. Megemlítette, hogy a mostani államvezetés is bizonyos tekintetben egy rehabilitált hatalomnak tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy egyes tagjainak, a kilencvenes évekbeli szerepvállalásuk után, ismét sikerült pozíciókhoz jutniuk.

Gyulai Zsolt szerint a tradíciók kapcsolódási pontot képezhetnek az egyház és a szélsőjobboldali szervezetek között, de nem mindegyik szervezetnél állapítható meg ez a kapocs. A probléma forrására utalva elmondta, hogy céltalanok, alternatíva nélküliek lettek a fiatalok, és könnyű őket meggyőzni bizonyos ideológiákkal. Szerinte látnunk kell, hogy a szerbiai társadalomtól egyébként sem idegen a nacionalista gondolkodás, amelyre könnyen ráépíthető szélsőjobboldali ideológia. Gyulai attól tart, hogy az elkövetkező években ez erősödni is fog. Rávilágított arra, hogy a szélsőjobboldali szervezetek sokszor támadást indítottak az olyan független kulturális intézmények ellen is, amelyek nem zárkóznak el a társadalmi problémák feszegetésétől és azok kritikus vizsgálatától.

Losoncz Márk úgy fogalmazott, tünetértékű, hogy „csak” ötvenen voltak az említett megmozduláson. Szerinte Szerbiában a nyíltan nácibarát, fasiszta ideológiáknak nem nagy keletje van, és sokkal jobban kell tartanunk azoktól a szélsőjobboldali szervezetektől, amelyek már nem régivágásúak, hanem érzékelik, hogy új szelek fújnak, és megváltozott diskurzussal támadnak. Mint mondta, a cizelláltabb szélsőjobboldaliság nagyobb veszélyt jelenthet.

A CIVIL KEZDEMÉNYEZÉSEKRE IS RÁTELEPSZIK A POLITIKA

Január végén jelentette be a szabadkai Kortárs Kulturális és Művészeti Központ, hogy Plac néven megindította online rádióját, amelyet „független művészeti, kommunikációs és zenés térként” határozott meg. Az üzemeltetők azt ígérik, hogy a rádió a szerzői zene mellet a környezetünkben élők történeteit mutatja be, „azokat a társadalmi-aktivista történeteket, művészeti projekteket, személyeket és csoportokat, akik kis léptékkel változtatják meg a környezetüket, és a körülöttük lévő világot” – ismertette a műsor következő témáját Pressburger.

Gyulai Zsolt szerint gyorsan ki fog derülni, hogy akadnak-e majd vevők az effajta kulturális kommunikációra, de mindenképpen támogatni kell az ilyen kezdeményezéseket. Hozzátette, hogy a rádió mögött álló csoportosulásnak nagyon színes a tagsága, ezért kétséges, hogy mennyire lehet majd összetartani az embereket. Gyulai aggódik amiatt, hogy a politika megtalálja majd a lehetőséget, és végül éket ver közéjük. Mint mondta, sokkal előbb kellett volna létrehozni Szabadkán egy ilyen formációt, mert az elmúlt 10 évben, és főként az utóbbi ötéves periódusban, teljesen elmaradt a kultúrára való nevelés, és így nőtt fel egy teljes középiskolás generáció. Szavai szerint az előző haladó párti városvezetést nem érdekelte a kultúra, és teljesen átengedte ezt a területet VMSZ-nek, amely viszont teljesen „privatizálta” a művelődési életet, és kialakított maga köré egy szubkultúrát, amely főként a népzenére és a néptáncra összpontosított, hiába kapott hatalmas forrásokat. Gyulai azt mondta, a VM4K csak 2019/20-ban 380 ezer eurót kapott a magyar kormánytól kulturális programokra és intézményfenntartásra. „Ez megfelel annak az összegnek, amelyet egy év alatt Szabadka teljes kulturális életének pénzelésére fordítanak” – emelte ki Gyulai.

Arra a kérdésre, hogy mennyire kényszerül ma egy magát függetlennek tartó civil szervezet a hatalommal való kompromisszumra, Bóka Ida elmondta, hogy nem optimista ilyen téren. Szerinte az igazán független kezdeményezések önerőből, meggyőződésből születnek, és ez az egyetlen összetartó erejük, a függetlenséget pedig mindenáron szem előtt kell tartani.

Losoncz Márk rámutatott arra, hogy nem csak a hatalom viszonya miatt fulladnak ki a civil szervezetek, hanem az elcsüggedés, a kimerülés és az érdektelenség is komoly tényező, amellett, hogy egyre nehezebb fogyasztókat találni a kultúra számára.

---

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján, illetve meghallgathatók a népszerűbb podcast-alkalmazásokban, valamint a podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/