ÉSZVERÉS #25: Egyetemrablás vakcina-világbajnokság idején

A vakcinációban erős kínai hátszelet élvező Szerbiáról, az EU-n belüli vakcinaszolidaritásról, a szerb-magyar határon való megnehezített átkelésről és négy, jelentős magyar egyetem modellváltásáról beszélgetett az Autonómia portál Észverés című élőműsorában Kocsis Árpád közíró, filozófus, Kozma Rita filozófus, újságíró, Vataščin Péter újságíró és a szerkesztő-műsorvezető Pressburger Csaba.

04. Feb 2021

Presztízskérdés lett a vakcinabeszerzés

Szerbia a keddi statisztikai adatok szerint a hatodik a világban és második Európában az átoltottság tekintetében, ha az egyes országok lakosainak számarányát vesszük alapul. A lakosság 6,4 százaléka már megkapta a koronavírus elleni vakcinát (túlnyomó többségben a kínait), míg az Európai Unió átlaga ennek még a felét sem éri el. Dicsekedtek is ennek kapcsán a kormány fényezésében egyébként is bőkezű hazai médiumok, és a hitelesség kedvéért a nyugati sajtó beszámolóit idézgették, arról viszont nem szólt a hazai fáma, hogy miként tudta elfoglalni Szerbia a „vakcina-világranglista” hatodik helyét, közvetlenül a „kőgazdag” Izrael, Egyesült Arab Emírségek, Nagy-Britannia, Bahrein és Egyesült Államok után – kezdte bevezetőjét Pressburger Csaba, és kiemelte, hogy a védőoltások beszerzése kapcsán Vučić államfő is csak annyit mondott: ne is kérdezze senki, honnan a pénz a vakcinára, és hogy mennyibe került mindez. „Tény, hogy a hiánycikknek számító oltóanyagból arányosan több van Szerbiában, mint a legtöbb országban” – állapította meg Pressburger.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Várjuk ki a végét – így kezdte mondandóját Vataščin Péter, visszautalva a bevezető gondolatokra és az eddig ismert tényekre. Leszögezte, hogy az immunizáció előreláthatólag még hosszú hónapokig tarthat az egész világon, így még korántsem ért véget a történet. Szerinte a manapság tapasztalt „felfokozott hangulatban” nagyon jelentősek a részsikerek is, de utalt arra, hogy a folyamat végén vonhatók le hitelt érdemlő megállapítások. Rámutatott arra, hogy fontos presztízskérdés lett a világon a vakcinák előállítása és beszerzése is, és kiemelte, hogy Kína és Szerbia között az utóbbi években egyre inkább erősödő viszony a védőoltások beszerzésén is megmutatkozik.

Kozma Rita szerint úgy tűnik, hogy Szerbia bizonyos tekintetben egy jelentékeny előnyre tett szert azáltal, hogy nem tagja a közös vakcinabeszerzésre szerződött Európai Uniónak, így önállóan tudta szervezni a vakcinák beszerzését, olyan védőoltások megrendelésével is, amelyeket az EU-ban még nem engedélyeztek.

Vakcinanacionalizmus mint válságtünet

Kocsis Árpád emlékeztetett arra, hogy Szerbiában nem tudjuk, a kormány mennyit fizet a védőoltásokért, és ugyanez a helyzet az Európai Unióban is, bár vannak kiszivárgott információk, találgatások ennek kapcsán. Szerinte azonban problematikusnak tekinthető, hogy a vakcinák beszerzésében túl sok a bizonytalanság. Mint mondta, emiatt eddig az egész koronavírus-járvány alatt sok kritika fogalmazódott meg, és ez történik most a vakcinák kapcsán is, különösképpen a biztonságosságuk tekintetében. Kocsis Árpád az egyre gyakrabban emlegetett vakcinanacionalizmusról szólva elmondta, hogy ez az Európai Uniónak csak az egyik válságtünete, amellett, hogy nem sikerült egységes programot hozni a világjárvány kitörésekor, és ugyanezt tapasztaltuk a menekültválság kapcsán is.

A műsorban szó esett a vakcinaárak kapcsán az átláthatóság kérdései mellett arról is, hogy míg az Európai Unióban elégedetlenség tapasztalható a védőoltások kiszállításának a dinamikája miatt, addig egyes országok a kiszivárgott információk, találgatások szerint éppen azért juthattak előbb és nagyobb mennyiségű védőoltáshoz, mert az EU által felkínált árat „túllicitálták”. Kozma Rita azonban arra is emlékeztetett, hogy másokkal ellentétben az Európai Unió garanciát kért a gyártóktól a vakcinák esetleges mellékhatásai miatt. Ezt pozitív tényezőként említette Vataščin Péter is. Kiemelte, hogy az immunizáció kapcsán láthatóan a polgárok egészségét illető garanciák fontosak az EU számára, míg a tekintélyuralmi rendszerekben, úgy tűnik, a gyorsaság miatt ezek másodlagossá váltak.

Eddig sem, most sem az orvosok döntöttek

Nagyon sokan reménykedtek múlt kedden abban, hogy a válságtörzs enyhít a Magyarországról való beutazás feltételein, hogy a határátlépés alkalmával nem lesz többé kötelező a negatív PCR-teszt felmutatása vagy a kéthetes karanténba vonulás. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, állítása szerint, már több hete próbálkozik azzal, hogy az érvényben lévő szigorú határzár feloldásának érvényt szerezzen. Nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy a lobbitevékenységének köszönhetően sikerül elintéznie a határzár felengedését, de miként fogalmazott, a válságstáb érzéketlenségét és merevségét nem sikerült áttörni. Azt írta: ismét csalódott a „szakmában” – a válságstáb orvosi részére célozva, ezáltal próbálva elhatárolni magát azoktól a vádaktól, hogy esetleg a kormányzatot, vagy a kormány válságstábbeli képviselőit bírálja – mondta Pressburger Csaba a műsor második témáját felvezetve.

(Az Észverés élő adását követő napon döntés született az enyhítésekről. Erre Pásztor Istvánnak az Aleksandar Vučić államfővel való találkozója után került sor – a szerk. megj.)

ITT MEGHALLGATHATÓ A TELJES ADÁS:

powered by Sounder

Nem teljesen tudható, hogy mi van a válságtörzs „kollektív fejében”, mi alapján döntenek arról, hogy Magyarország esetében továbbra is indokolt ez a korlátozás – fogalmazott Vataščin Péter, kiemelve, hogy a VMSZ számára presztízskérdésről van szó, ha a probléma megoldására gondolunk. Utalt arra is, hogy ha a VMSZ reális politikai erejéről, mozgásteréről beszélünk, mások a körülmények köztársasági, tartományi és helyi önkormányzati szinten.

Kocsis Árpád szerint csak annyi tűnik biztosnak, hogy „Pásztor István a válságtörzs orvosi részének a jelentőségét túlértékeli”, mindamellett, hogy látnunk kell, a jelek szerint az elmúlt 10-11 hónapban nem az orvosi rész volt az, amely a döntéseket meghozta.

Kozma Rita arra emlékeztetett, hogy voltak már hasonló helyzetek, kezdeményezések, amelyek esetében végül döntés született az enyhítésekről, a gyakorlatban azonban később mégis problémák léptek fel. A szerb kormány részéről ez egyfajta cinizmus lenne? – vetette fel az ilyen esetek kapcsán a kérdést Kozma Rita.

Az egyetemek elrablása

A magyar kormány, állítása szerint, történelmi léptékű átalakítási folyamatba vágott bele. Négy, országosan is meghatározó jelentőségű egyetem átalakítására tett javaslatot, és január végén már a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, és a Semmelweis Egyetem szenátusa is megszavazta az intézményük modelljének a megváltoztatását. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az egyetemek többé nem közvetlen állami fenntartású intézmények lesznek, hanem közvetettek, vagyis egy vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek át, és ez fogja majd a gazdálkodásukat irányítani. A hivatalos narratíva szerint az eddigi rendszer fenntarthatatlan volt, túlbürokratizált, nem elég rugalmas, nem segítette elő a piaci igényeknek megfelelő fejlődést, modellváltással viszont nőni fog az egyetemek gazdálkodási szabadsága, gördülékenyebbé válik a menedzsment, vagyis a kormányzat szerint még növekszik is az egyetemek autonómiája. Ha figyelembe vesszük, hogy ez a modell már több magyarországi egyetemen is jelen volt, és Nyugaton is találunk erre a fennállási formára példát, akkor meg mi itt a probléma? – kérdezte Pressburger a műsor vendégeitől.

Itt rengeteg probléma van – válaszolt Kocsis Árpád. Mint mondta, a modellváltás egy nagyon szépítő megfogalmazás arra, ami történik, azonban úgy tűnik, hogy „egy sokkal súlyosabb dolog esete forog fenn”. Szerinte a társadalom számos más területéhez hasonlóan a hatalmi pártokhoz köthető holdudvar hosszú ideje megvetette a lábát az egyetemek kuratóriumaiban azzal a céllal, hogy ők döntsenek mindenben. Az autonómia kérdésére rávilágítva hansúlyozta, hogy az egyetemek nem most veszítették el az önállóságukat, hanem e tekintetben egy nagyon régóta tartó folyamatról van szó. „Az egyetemeket elrabolták a magyar társadalomtól” – hangsúlyozta Kocsis Árpád.

Kozma Rita szerint sokatmondó már az is, amikor arról beszélünk, hogy az egyetemek elfogadták a modellváltást. „Ez elárulja tehát, hogy nem az intézmények berkein belülről jövő kezdeményezés volt mindez, hanem egy felülről jövő dolog” – mondta. Kiemelte továbbá, hogy kevés idejük volt az intézményeknek a döntésre, nem alakulhatott ki hatékony és kimerítő párbeszéd ilyen fontos ügy kapcsán, és, úgy tűnik, szinte kész tények elé állították őket.

Vataščin Péter megjegyezte, számára az a döbbenetes az ügyben, hogy a korábbi, hasonló esetekhez képest, az értelmiség nem reagált olyan intenzitással, amellyel az elvárható lett volna. Szerinte az is érezhető a szenátusi ülések kapcsán, hogy nem minden szereplő érdektelen a történetben. Meglátása szerint sokan belafáradtak már abba, hogy ellenálljanak az ilyen kezdeményezéseknek. „A mélyállam kiépítése zajlik” – fogalmazott Vataščin.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján, illetve meghallgathatók a népszerűbb podcast-alkalmazásokban, valamint a podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/

Karikatúra

The post STUPS: Poligraf appeared first on Autonomija.

STUPS: Poligraf
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés