ÉSZVERÉS #24: Koherens konteók, mérgező mítoszok

Világhódító összeesküvés-elméletekről és a szerbiai társadalmat felrázó szexuális zaklatási botrányról beszélgetett az Autonómia portál Észverés című élőműsorában Bakos Petra író, fordító, egyetemi oktató, Losoncz Márk filozófus és Rácz Krisztina antropológus Pressburger Csaba szerkesztő-műsorvezetővel.

28. Jan 2021

Romboló ellentétek a „demokrácia fellegvárában”

Komolyabb incidensek nélkül, de fokozott rendőri készültség mellett iktatták be Joe Bident, az Egyesült Államok 46. elnökét. A beiktatáson nem vett részt Donald Trump leköszönő elnök. Ha eltekintünk ettől az utolsó barátságtalan gesztustól, akár még konszolidáltnak, problémamentesnek is nevezhetnénk a fehér házi átadás-átvételt, ami azonban két héttel ezt megelőzően, január 6-án történt, azt talán egy abszurd tragikomédiaként lehetne leírni – kezdte bevezetőjét Pressburger Csaba, emlékeztetve rá, hogy összeesküvés-elméletekben hívőkkel szövetkezett szélsőjobboldali Trump-hívők törtek be a törvényhozás épületébe, szinte ellenállás nélkül.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Bakos Petra író szerint egy erőszakos kisebbség vett részt a „capitoliumi csatában”, de éppen a capitoliumi események „törhették le a szarvát a QAnon nevű bestiának”, amelyet lassan öt éve melengetett a keblén Donald Trump.

A QAnon egy amerikai mozgalom, amely összeesküvés-elméleteket terjeszt az interneten. Nézeteik szerint létezik egy globális sátánista elit, pedofilok összeesküvése, akik világméretű hálózatot működtetnek, elsősorban azért, hogy gyermekeket szexre kényszerítsenek, de esetenként, hogy megegyék a szerveiket. Az elmélet támogatói úgy vélik, hogy Donald Trump küzd e sátánista elit ellen, és az elszámoltatásukat tervezi, a „Vihart” (Storm), amikor az összeesküvő hálózat tagjainak ezreit tartóztatják majd le. Egyesek szerint a Storm lett volna a január 6-ai capitoliumi csata, amikor eltörlik a föld színéről ezt a hálózatot.

Bakos kiemelte, hogy nem Donald Trumptól erednek a csoport gondolatai, csak a saját hasznára fordította a mozgalom egyre fokozódó népszerűségét. Szerinte fontos megemlíteni, hogy ha kisebbségről is beszélünk, egy meglehetősen nagy lendületet vett kisebbségről van szó, amely még az amerikai alsóházba is bejutott a QAnon köreiből kikerült alsóházi taggal, és ez azt jelzi, hogy öt év alatt képesek voltak eljutni a valós politikai reprezentáltságig is.

Rácz Krisztina antropológus szerint az ilyen jellegű szervezetek, összeesküvés-elméletek, amelyekben ennyire erős egy személynek a kultusza, könnyen összeroppanhatnak, ha a középpontjukban álló személy megbukik, mint ahogyan az Donald Trumppal történt. Más kérdés azonban, hogy újraalakulhat-e majd ez a szervezet, talál-e magának egy másik „messiást”.

A letört szarvak újranőhetnek

Losoncz Márk filozófus felhívta a figyelmet arra, hogy már rendelkezésünkre állnak adatok a QAnon hatásáról, melyek szerint úgy tűnik, hogy a republikánus szavazók egyharmada hisz ebben a dologban. „Figyelembe kell venni azt is, hogy 75 millióan szavaztak Trumpra, a közvélemény-kutatások pedig azt mutatják, hogy a republikánus szavazók 45 százaléka támogatja a Capitoliumra irányuló inváziót. Ez legalább 35 millió embert jelent, amely egy óriási embertömeg” – fogalmazott Losoncz. Egyre több a spekuláció azzal kapcsolatban, hogy a Republikánus Párt kettéválik, és kiszakad egy Trumpot támogató szárny, ha pedig ez a több tízmilliós tömeg mögé áll, az nem lebecsülendő, vélekedett. Losoncz Márk, visszautalva a műsorban korábban elhangzottakra, úgy fogalmazott: „Lehet, hogy most egy szarv letört, de vannak szarvak, amelyek ki tudnak újra nőni…”

Paranoia és valóság: miért fokozódik az igény az összeesküvés-elméletekre?

Losoncz Márk kiemelte, voltak a történelemben összeesküvések, így lehetségesek „jó elméletek” is. Mindenesetre meg kell különböztetni a vizsgálatra is érdemes elméleteket, és a „teljesen alaptalan csacsiságokat”, mert léteznek olyan felvetések is, amelyek mélyre ásnak, és nagyon is meggyőzőnek tűnhetnek. Szerinte óvatosan és türelmesen kell vizsgálni a szóban forgó felvetéseket. A filozófus úgy fogalmazott, az amerikai állam elmúlt 75 éve igenis jó okot ad a paranoiára…

Bakos Petra azokra a kutatásokra mutatott rá, amelyek szerint a koronavírus-járvány kezdete óta sokkal nagyobb a népszerűsége és a támogatottsága az összeesküvés-elméleteknek, és nem csak a járványhoz kapcsolódó témákban.

Kifejtette, hogy a legújabb kognitív pszichológiai kutatások azt állítják, hogy azok az emberek hajlamosak elfogadni összeesküvés-elméleteket, akik hajlamosak a szorongásra, mert ezek az elméletek magyarázatot kínálnak nagyon különböző eseményekre, és ezzel kielégítik a szorongásra hajlamos személyek „lezárási igényét”. „Vagyis ezeknek az embereknek igényük van arra, hogy valaminek a végére pontot tegyenek, ezeket az elméleteket pedig könnyebb elhinni, és gyorsabban le lehet zárni valamit. Az elmúlt egy év során a járványhelyzet okozta bezártság, bizonytalanság miatt mindannyiunk »szorongásküszöbe« zuhant, ami az említett kutatások szerint felerősíthette az összeesküvés-elméletek népszerűségét is” – mondta Bakos.

Változik-e a szexuális zaklatás társadalmi megítélése Szerbiában?

Alaposan felborzolta a kedélyeket Szerbiában és az egész balkáni régióban Milena Radulović színésznő vallomása az őt ért szexuális zaklatásról. Azt állította, hogy 11 évvel ezelőtt (17 éves korában) megerőszakolta őt Miroslav Mika Aleksić színitanoda-vezető. Radulović után további öt fiatal nő jelentette fel Aleksićot szexuális zaklatásért, illetve nemi erőszakért, a megvádolt Aleksićot pedig elő is állították és harminc napos vizsgálati fogságba helyezték. „Úgy tűnik, a most felszínre jutó szexuális zaklatási ügyek ezúttal nagyobb nyilvánosságot kaptak, mint a korábbi, elszórtan jelentkező hasonló esetek, és mintha az áldozatot hibáztató narratíva is kevésbé volna hallható” – vezette fel a műsor második fő témáját Pressburger Csaba.

ITT MEGHALLGATHATÓ A TELJES ADÁS:

powered by Sounder

A műsor vendégei szerint nagyon is jelen vannak az ügy kapcsán az áldozatot hibáztató hangok.

Rácz Krisztina szerint a világon és Szerbiában sincs olyan személy, aki ne élt volna át valamilyen megaláztatást, vagy ne lett volna áldozata valamilyen hatalmi visszaélésnek, akár a hétköznapi ügyekben is. Rávilágított arra, hogy a leggyakrabban nem szólunk ezek kapcsán, ezért a szóban forgó molesztálási botrány esetében is látnunk kell: abszurd lenne elvárni az áldozatoktól, hogy egy ilyen durva szexuális zaklatás után azonnal szólaljanak meg.

Szimulatív feminizmus patriarchális viszonyok közepette

Bakos Petra szerint olyan társadalomban élünk, amelyben nem ismerjük a jogainkat, és nem bízunk azokban a csatornákban, amelyeken keresztül a jogainkat érvényesíthetnénk. Elmondta, hogy a világképe sérül azoknak, akik egy ilyen megaláztatást élnek át, és saját magukban fogják keresni a megaláztatásuk okát, ezért nagyon nehéz megszólalniuk az áldozatoknak.

„Pillanatnyilag a legfontosabb az lenne, hogy felelős állampolgárokként kiálljunk az áldozatok mellett, illetve minden követ megmozgassunk azért, hogy a jövőben ilyen esetek ne fordulhassanak elő. Ha a gyermekeinket megtanítjuk a maguk és egymás testi határainak tiszteletére, ha már gyermekkortól, persze az életkoruknak megfelelő fogalomtárral, beszélünk nekik arról, hogy a testük felett önrendelkezési joguk van, és legfőképpen, ha olyan viszonyt alakítunk ki velük szülőkként és nevelőkként, amelyben biztonságban érzik magukat és nyíltan tudnak beszélni a félelmeikről, fájdalmaikról, akkor kevesebb ilyen eset lesz. Az érem másik fele pedig természetesen az igazságszolgáltatás és a rendőri végrehajtó szervek képzése és érzékenyítése, enélkül sem várható változás” – fogalmazott Bakos Petra.

„Szerbiában egyfajta szimulatív feminizmusnak lehetünk a tanúi” – mondta Losoncz Márk. Kifejtette, hogy ötödikek vagyunk Európában azt illetően, hogy hány nő van a parlamentben, emlékezhetünk arra, hogy hány női miniszterünk lett, sőt, van egy miniszterelnökünk, aki leszbikusként határozza meg magát, tehát „a látszat, a szimuláció, úgy tűnik, teljesen rendben van”. A filozófus szerint azonban mindez egy komédia, amely az európai intézményeknek szól, miközben a patriarchátus szerbiai gyökerei igen mélyek.

Rácz Krisztina szerint a Me Too rávilágított az ilyen esetek dinamikájára, arra, hogy több van belőlük, mint ahogyan gondoltuk. „Rávilágított arra is, amire a szerbiai eset is: hogy mítoszok vannak arról, hogy ki lehet az áldozat, ki az elkövető, és hogy hogyan történnek ezek az esetek” – vélekedett az antropológus.

A Me Too-mozgalom 2017-ben vált világméretűvé. Azokat az embereket, főként nőket képviseli, akik a szexuális zaklatásukról és támadásukról világszintű vitát indítottak el.

Úgy fogalmazott, könnyű volt azt gondolni, hogy az erőszak elkövetője egy sötét alak, aki a társadalom peremén él, mielőtt nem jött Mika Aleksić, aki teljesen az ellentétje ennek a képnek. „Ugyanilyen mítoszok vannak arról is, hogy milyen az áldozat. A mostani eset kapcsán ez szintén megdőlt, ahogyan a szexuális zaklatás módját illető általános elképzelés is: az eset nem egy sötét sikátorban, hanem egy iskolában történt…” – emlékeztetett Rácz Krisztina.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján, illetve meghallgathatók a népszerűbb podcast-alkalmazásokban, valamint a podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/

Karikatúra

The post STUPS: Poligraf appeared first on Autonomija.

STUPS: Poligraf
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés