Skip to main content

ÉSZVERÉS #07: Nincs független újságírás olvasói hozzájárulás nélkül

FÓKUSZBAN 31. Jul 2020.
4 mins olvasmányok

Az Index hirtelen halála – jó stratégia volt-e a szerkesztőség kollektív felmondása; kormányalakítgatás – mire vár, kit várat a Szerb Haladó Párt; a Vihar hadművelet 25 éve – kollektív emlékezet és gyors felejtés – ezeket a témákat vitatta meg az Autonómia portál Észverés című közéleti kijózanító műsorában Losoncz Márk filozófussal, Rácz Krisztina antropológussal és Vataščin Péter újságíróval a szerkesztő-műsorvezető, Pressburger Csaba.

Az Index hírportál szinte teljes szerkesztősége felmondott, miután Bodolai László, az Index Zrt. igazgatóságának elnöke menesztette a lap főszerkesztőjét, Dull Szabolcsot. Döntését azzal indokolta, hogy belső információkat szivárogtatott ki más médiumoknak – ismertette a műsor elején a legnagyobb magyar internetes médium körüli történéseket Pressburger Csaba, az Autonómia portál szerkesztője. Pressburger arra is emlékeztetett, hogy az Indexben azután forrósodott fel a hangulat, hogy márciusban a Fidesz-kormány „médiaintézője”, Vaszily Miklós átvette a cég gazdasági hátterét biztosító Indamedia cégcsoport tulajdonrészének 50 százalékát. A szerkesztőség mindezek tudatában úgy érezte, veszélyben a függetlensége, majd miután Bodolai nem volt hajlandó visszahelyezni pozíciójába Dullt, következett a kollektív felmondás.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Rácz Krisztina antropológus meglepőnek nevezte az Index szerkesztőségének a lépését, de dicséretre méltónak tartja a bátorságukat és az egységüket. Elmondása szerint az újságírók startégiája meglehetősen újszerű, viszont felmerül a kérdés, hogy volt-e egyáltalán más választásuk. Hozzátette: a hatalom esetében nem kérdés, hogy milyen stratégiáról van szó, elvégre találkozhattunk már hasonlóval más médiumok esetében is. „Ami engem emberileg nagyon megérintett, az az, hogy egy világjárvány közepén vagyunk, és egy még soha nem látott gazdasági válság küszöbén. S ezek az emberek, megalkuvásra való hajlandóság nélkül, mégis készek voltak feladni az egzisztenciájukat– szerintem ez emberileg nagyon nagy erőre vall” – fogalmazott az antropológus.

Vataščin Péter újságíró kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben jól látható volt, hogy az Orbán-kormány hogyan bánik az „ellenzéki” médiumokkal. „Ezt a tíz évet ha valahogy összegezni kéne, akkor a legdrámaibb pillanat éppen az lenne, amikor az Index szerkesztőségének nagyobb része felsorakozott, és sajtótájékoztatót tartott gyakorlatilag arról, hogy felmondanak” – mondta Vataščin, majd hozzátette, hogy annak a képnek és a felállásnak történelmi jelentősége lesz a későbbiekben, továbbá a szolidaritás mozzanata is rendkívül fontos volt az esetükben.

Az Index távozó szerkesztőségének stratégiája mindenképpen célravezető – folytatta a beszélgetést Losoncz Márk filozófus. Elmondta, hogy az Orbán-rendszer előszeretettel él a kivásárlások és ellehetetlenítések módszerével. „Ahol ez történik, ahol ily módon kisajátítják a médiát, ott nem lehet mást tenni, mint – a konfliktust felvállalva – felvenni határozott módon a harcot.” Hangsúlyozta, „az ilyen illiberális rendszerekben pontosan a médiafelszín az, ami számít a politikai ideológiákat tekintve. Ez a kollektív felmondás egy látványos gesztus volt, amiből tovább lehet építkezni.”

„A független szerkesztéspolitika csak úgy valósulhat meg, ha a szerkesztőség tagjai kiharcolják azt maguknak” – tette hozzá Rácz.

Vataščin elmondta, biztos benne, hogy minden magát szabadnak tartó médium, törekedni fog arra, hogy ne kerüljön olyan helyzetbe, mint az Index. Hozzátette, „a portálok esetében az ingyen tartalomhoz szoktunk hozzá, ezért mindenképpen szükség van egy olyan gazdasági modell kitalálására egyes médiumoknál, amely elégséges módon szavatolná a függetlenséget” – mondta az újságíró.Az embereknek tudatosabban kellene támogatniuk a minőségi médiumokat – hangsúlyozta.

Kormányalakít(gat)ás – mire vár, kit várat a Szerb Haladó Párt? Lépjen-e koalícióra más pártokkal vagy inkább ne?

Losoncz elmondása szerint válsághelyzetben vagyunk, amely egyszerre egészségügyi és gazdasági is és amelyet a vezetői posztokon lévők előszeretettel szoktak kihasználni arra, hogy visszaéljenek a hatalmukkal. „Elég világos, hogy a Vučić-rendszer olyannyira Vučićra épül, hogy itt nem pusztán a törvényhozói hatalom jelentősége kérdőjeleződik meg, hanem voltaképpen a végrehajtó hatalomé is. Vučić hatalmi módszerei közé tartozik az, hogy bizonytalanságban tartja az alárendeltjeit” – fogalmazott a filozófus.

Egy pszichológiai hadviselési taktikának lehetünk tanúi, folytatta a beszélgetést Rácz Krisztina antropológus. „Ne felejtsük el, hogy nem vagyunk rendkívüli állapotban, viszont vannak bizonyos intézkedések, amelyeket be kell tartani, és ez a parlament ülésén sem lehetne másképp. Elképzelhető, hogy emiatt késik a parlament megalakítása” – vélekedett Rácz.Elmondása szerint létezik egy kivárás mind az Európai Unió, mind Oroszország irányában, és ez befolyásolhatja azt, hogy a Szerbiai Szocialista Pártot be kell-e venni a kormányba, és ha igen, akkor milyen mértékben.

Vataščin Péter hozzátette: mindenképpen jól mutatna az unió irányában, ha Vučić koalíciós kormányt alakítana. Viszont nem sietteti a döntését. Koszovó ügye tekintetében különösen fontos volna a koalíciós kormány, hiszen „minél több párt vesz részt a komoly kérdésekről szóló döntéshozatalban, annál jobban eladható lesz a végső döntés” – mondta.

A Vihar hadművelet 25 éve – kollektív emlékezet és gyors felejtés

Augusztus 4-én a Vihar nevű hadművelet 25. évfordulójáról emlékeznek Horvátországban és Szerbiában. Az Oluja hadművelet volt az a csata, amely a Horvát Katonaság győzelmét hozta a Krajinai Szerb Köztársasági Hadsereg felett. Az ütközet csupán tíz napig tartott, viszont ez idő alatt mintegy 150-200 ezer szerb lakos menekült el a Horvátország területének 20 százalékát megszállva tartó Krajinai Szerb Köztársaság nevű bábállam területéről – mondta témafelvezetőként Pressburger. A menekültek közül sokan Vajdaság területén telepedtek le, megváltoztatva egyes települések lakosságának nemzetiségi összetételét, de ennek ellenére nem igazán jelenik meg a vajdasági magyar emlékezetpolitikában ez az esemény. Ugyanakkor Horvátországban ünnepnapként, míg Szerbiában gyásznapként tartják számon az évfordulót – jegyezte meg a szerkesztő.

„A vihar hadművelet mind a két részről egyfajta konstitutív esemény” – mondta Vataščin Péter. Hozzátette: a megemlékezéseken a Viharról hasonló szuperlatívuszokban beszélnek a szerbek, akárcsak a horvát nemzet nagy része – csak épp ellenkező előjellel. Ez egy olyan szintű polarizáció ezek között a konstitutív események között, amely már 25 éve berögződött az emberekbe és úgy is maradt, akárcsak több hasonló esemény a Balkán-szerte. „A vélemények többsége ennek a polarizáltságnak rendelődik alá, innen indul ki minden, ami a Vihar hadműveletet illeti” – mondta Vataščin.

Losoncz Márk úgy fogalmazott, „az Oluja az elmúlt fél évtizedben a legnagyobb kisebbségügyi tragédia. Ezért egy vajdasági magyar műsornak illik is megemlékeznie róla”, majd hozzáfűzte, hogya legfontosabb a felelősség kérdése, csak ezt követően tudnánk megállapodni abban, hogyan kellene megemlékezni a hadműveletről. Nem csak Horvátország és Szerbia felelős, hanem a nemzetközi felelősség is fontos – mondta a filozófus.

„Megengedhetetlen, hogy ez ünnepnap legyen bárhol is, mert nincs olyan dolog, amit ünnepelni lehetne ezen a hadműveleten” – folytatta a gondolatmenetet Losoncz. „Ha egy kisebbséggel ilyen gyalázatos dolgokat követnek el, mint itt a horvátországi szerbekkel, akkor ez igazából az emberiség álláspontja kellene, hogy legyen, és nem csak a szerb félé” – tette hozzá.

Rácz Krisztina szerint a horvát és a szerb megemlékezések között nagyon kevés hasonlóság van, de egy fontos hasonlóság mégis: az, hogy a hadművelet nagyon lényeges szerepet játszik mind a szerb, mind a horvát narratíva kiépítésében.Rácz kiemelte,Szerbiában mindenképp érdekes, hogy 2014 óta vannak megemlékezések, amelyek a Szerb Haladó Párt hatalomra kerüléséhez kapcsolódnak. Az eset kapcsán egy „áldozat- és hős-narratíva” van jelen az országban” – tette hozzá.

Ennek ellentéte a horvát narratíva, amely szerint ez az esemény a „történelmük hasznos része”. „A horvátok sűrűn hangoztatják a katonai veszteségeiket, míg érdekesmód a szerb áldozatok elvesztik az etnikumukat, és civil áldozatokként jelennek meg náluk” – emelte ki az antropológus.

Vataščin Péter elmondása szerint „van egyfajta automatizmus a vajdasági magyar társadalomban, ami a 90-es évek délszláv háborúihoz kötődik. Megvannak a jól bejáródott értelmezési modellek, és úgy tűnik a vajdasági magyarságnak nincs szüksége arra, hogy jobban belefolyjon ezekbe a történtekbe.”

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/