Immár egy hete minden nap utcára vonulnak a polgárok Szerbia-szerte, hogy kifejezzék dühüket és a hatalommal szembeni elégedetlenségüket. Vajon mi húzódik a tüntetések mögött és milyen jövőt jósolunk ezeknek a tiltakozásoknak? – tette fel a kérdést a műsor elején Pressburger Csaba, az Autonómia portál szerkesztője.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

„Magát a kiváltó okot tartom meglepőnek, de a tüntetések mögött álló dühöt, kiábrándultságot és egy még átfogóbb ’talajvesztést’ sokkal indokoltabbnak látok” – kezdte válaszát Patócs László, aki hozzátette, hogy valójában a tütetéseket kiválltó legfontosabb ok maga a bejelentett kijárási tilalom lehetett, viszont később már láthattuk, hogy egy sokkal bonyolultabb jelenségről van szó.

Tőke János újságíró véleménye szerint, „a belengetett korlátozások mindenképpen egyik kiváltó oka volt annak, hogy az emberek az utcára vonuljanak, de az egész mögött az állhat, hogy a fővárosiak nagyon nem szeretik, mikor hülyének nézik őket”. A korlátozások gyors feloldása a választások előtt ahhoz vezetett, hogy az emberek túlságosan is elengedték magukat, így a még közel sem legyőzött járvány tovább fertőzött, amit a kormány hazugságokkal próbált elfedni; heteken keresztül megvezették a népet, majd utána mégis megpróbálták bezárni őket – tette hozzá az újságíró. „Azt hiszem, ez volt az a pillanat, amikor azt mondták, hogy ebből nem kérnek” – mondta.

Juhász András újságíró szerint ez a tüntetéshullám nem volt előrelátható, ezért spontán tüntetésekről beszélhetünk. Elmondta, hogy számár az volt a meglepő, hogy „a hatalom önkényes népellenes viselkedését most könnygáz formájában tapasztalhattuk meg”.

Valóban spontán tüntetésekről beszélhetünk, vagy a hatalom keze is benne van?

Patócs László emlékeztetett arra, hogy már a második napon túlzásnak tartott némely tüntetői megnyilvánulást. Elmondta, több felvételen is látható, az egyik ominózus rendőrautó felgyújtása, továbbá az is, hogy sok gyanús alak is meglehetősen intim kapcsolatban volt a rendőrökkel. „Ha egy ilyen hatalomellenes tüntetés erőszakba csap át, akkor hasznot hozhat-e a Szerb Haladó Pártnak?” – tette fel a kérdést végül Patócs, hozzáfűzve azonnali igenlő válaszát.

Juhász András elmondta, a rendőröknek nem kellett volna ilyen fokú erőszakot alkalmaznia a tüntetőkkel szemben. „Vajon ez az új norma, a hatalom ilyen típusú viselkedése?” – vetette fel a kérdést Juhász, majd hozzáfűzte, hogy ősszel várhatóan újabb tüntetések lesznek. „Mi mint polgárok egyáltalán nem vagyunk felkészülve ilyen fokú tüntetésekre, mert szervezetlenek vagyunk. Nem tudunk irányítani egy nagyobb tömeget” – mondta.

Tőke János szerint a rengeteg videófelvétel arról árulkodik, hogy a belügy már előre tudta, hogy mi fog történni.

Kik ezek az emberek és mit akarnak?

Juhász András újságró elmondta, hogy meglehetősen heterogén tömegről van szó, továbbá, hogy egyik oldalnak sem volt döntő többsége a tüntetéseken. „Veszélyes a szélsőjobboldal, de megnyugtató, hogy nincs akkora erejük, hogy egy ekkora tömeget vezessenek” – fogalmazott Juhász.

Patócs László szerint nincs teljesen artikulálva a tömeg üzenete. „Maga a tömeg is nagyon heterogén, maguk az üzenetek is rendkívül széles skálán mozognak. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy nincs egy átfogó vezéreszme az egész mögött. Ebből kifolyólag a tömeg nem tudott egy masszává alakulni” – mondta Patócs, hozzátéve, hogy bár szeretné azt hinni, hogy a járványhelyzet miatt csökkent a tüntetők aktivitása az elmúlt napokban, mégis az feltételezhető, hogy a tömeg fogyásának az egyik oka pont az, hogy nincs, aki összefogja ezt a nagyon heterogén közeget.

A hatalom visszavonulása felbátoríthatja a tömeget?

Tőke János szerint a hatalom visszavonulása – az egyetemisták követelésének teljesítése, a kijárási tilalom ötletének elvetése, az előállítottak szabadon engedése – a határok feszegetésével lehet összefüggésben: így próbálták megtudni, hogy meddig tudnak elmenni, hogy melyik az a pont, amikor a nép már az utcákra vonul.

A hatalom által tett „gesztusok” nem feltétlenül a visszavonulás jelei, hanem inkább a hatalomgyakorlásé – folytatta a beszélgetést Patócs. „Ezek a követelések nem változtatták meg a szerbiai politikai és társadalmi élet legfontosabb kérdéseit, sőt a legradikálisabbakra nem is tapintottak rá” – mondta.

Konkrét következményei nem lettek a hatalom visszavonulásának, egyedüli pozitívum, hogy az egyetemistáknak nem kellett elhagyniuk az egyetemi otthonokat. „Hogy ha nem dobnak ki, az már egy gesztusnak értékelhető – úgymond hatalom felőli visszavonulásnak – akkor itt nagyon mély problémákkal kell szembesülnünk rövid- és hosszútávon egyaránt” – fejtette ki az újságíró.

Juhász András annyit fűzőtt hozzá, hogy a hatalom úgy gondolhatta, hogy javíthat az „imidzsén” az, haenged egy pár követelésnek.

Szükség van-e egy szervező erőre ahhoz, hogy a tüntetések célba érjenek?

„A tüntetés akkor jó, ha van konkrét szervezője, mert így lesz a politikai harcnak érthető és értelmes célja, iránya. Ebből fogják tudni az emberek, hogy valójában mit és miért tesznek” – mondta Juhász.

Elmondása szerint a jó szervezésnek konkrét következménye lehetne az, hogy a tüntetők helyén tudják kezelni a rendőri brutalitást. Szerbiában nincsenek olyan politikai jellegű szervezetek, amelyek tudnának nagyobb tömegeket vezetni. Az ellenzék az elmúlt években a parlamenten kívüli politizálásra fókuszált, ezeken a tüntetéseken viszont szinte láthatatlanok voltak – fejtette ki az újságíró.

Tőke János szerint a tüntetéseknek is megvannak a szabályai, ennek ellenére sokan kisgyermekekkel jelentek meg az utcákon, miközben nem szabadna elfeledkeznünk arról, hogy soha nem tudhatjuk előre, meddig fajulhatnak el a dolgok egy ilyen eseményen. „Hosszútávon, így a hatalommal szemben elérni valamit nem lehet. Sokkal komolyabban kellene ezeket megszervezni” – tette hozzá.

Szerinte akkor van értelme a tüntetésnek, ha a célokhoz időpontot kapcsolnak. A szerbiai politikai életben balkáni viszonyok uralkodnak, ahol a szervezők élére mindeképpen olyan ember kell, aki az „asztalra csap” – vélekedett Tőke. „Itt nem egy követelés kell, hogy legyen, hanem 8-10 ember kell, hogy megfogalmazzon 4-5 követelést” – mondta, hozzátéve, hogy „amíg ezek nincsenek, addig sétálhatunk, a hatalom pedig engedményeket tesz, de több nem fog történni”.

A jelenlegi hatalom elmozdítására ennél sokkal komolyabb átütő erőre lenne szükség – fogalmazott Patócs. Hozzátette, hosszú évek óta rengeteg komoly botrányba keveredett már a hatalom, mégsem történt semmi. „Még mindig nincs megtalálva a kellő, átütő erővel bíró módszer mindehhez, és nem tudom, hogy ki tudná ezt megtalálni” – tette hozzá az újságíró.

Juhász András a tüntetők módszereit kommentálva megállapította: nem volt mindegy, hogy hol ültek le a tüntetők. A hatalok szerint az autóutakon leülni már terrorizmusnak minősíthető, elvégre az komolyan károsíthatja a kormány nemzetközi kapcsolatait, és talán itt „találhatunk fogást” rajtuk. „A tüntetés csak akkor sikeres, ha sztrájkkal párosul” – mondta Juhász.

Ki pofitálhat a megmozdulásokból?

A koronavírus miatt a tüntetésekről már csak múlt időben beszélhetünk – fogalmazott Tőke. Ami nagyobb gond lehet a hatalomnak, az a jelenlegi egészségügy helyzete, mert az egészségügyi rendszer heteken belül összeomolhat. „Ez elég komolyan meggyengítheti a hatalmat, mert itt már emberéletekről van szó” – mondta az újságíró, majd hozzátette, a kialakult helyzet „a nem létező ellenzéket nem tudja erősíteni. Esetleg kialakíthat egy olyan ellenzéket, amelynek az élén szakszervezetek, egészségügyi dolgozók, orvosok vannak, és akik azt mondják, hogy ezt nem bírjuk tovább, induljunk el egy másik úton.”

Patócs László szerint kérdéses, hogy még ki számára hozhatnak hasznot a tüntetések. „A haladó párt is ambivalens azzal kapcsolatban, hogy ez most jelent-e valamit neki, vagy sem” – mondta.

Juhász András úgy fogalmazott, középtávon „annak a lehetőségét lehet látni, hogy kialakuljon egy szociálisan érzékenyebb és gazdaságilag tudatosabb ellenzék”, viszont az még kérdéses, hogy ki és mennyire fog élni ezekkel a lehetőségekkel.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/