Tüntetésekről, útlezárásokról, a VMSZ terepi kampányáról, valamint a Marinika Tepić elleni gyűlöletbeszéd és az I. Péter király szobra kapcsán elvárható reakciók hiányának lehetséges okairól beszélgetett az Autonómia portál közéleti kijózanító élőműsorában Gyulai Zsolt civil aktivista, Sinkovics Norbert és Tőke János újságíró, valamint Pressburger Csaba szerkesztő-műsorvezető.
„ÁLTALÁNOS ELÉGEDETLENSÉG LETT ÚRRÁ AZ EMBEREKEN”
Szombaton két órára megbénult a közlekedés Szerbia-szerte. Ezrek vonultak a főbb közlekedési csomópontokhoz tiltakozni. A civil szervezetek által meghirdetett országos tiltakozás deklarált célja a kisajátítási és a referendumról szóló törvény visszavonása, mindezek azonban szoros összefüggésben vannak a lítiumbányászatot tervező Rio Tinto vállalattal és annak feltételezett környezetromboló tevékenységét egyengető politikai hatalommal. „Két absztrakt jogszabály talán még nem tudna embereket rávenni arra, hogy kimenjenek az utcákra, útblokádokat hozva létre, ám úgy látszik, hogy Szerbiában a helyzet – ha nem is pontosan körvonalazott céllal és okkal, de – megérett a lázadásra” – mondta egyebek mellett témafelvezetőjében Pressburger Csaba.
Sinkovics Norbert az újvidéki helyszíni tapasztalatairól számolt be. Mint mondta, egy nagyon tarka csoportot látott, sok fiatal volt a résztvevők között, amire korábban nem mindig volt példa. Korábban is megjelentek a provokátorok a tüntetéseken, de ezúttal a tiltakozók nem hagyták ezt annyiban, és elzavarták őket – hívta fel a figyelmet az újságíró, a különbségekre rámutatva. A belügyminiszter pártjának a provokációit is kiemelte, aminek következtében a politikai szervezet székházának az ablakait is betörték a tüntetők.
Tőke János szerint a szerbiai hatalomnak soha rosszabbkor nem jöhetett volna a tiltakozás. Azzal számolhattak, hogy nagyobb ellenállás nélkül sikerül megkezdeni a vonatkozó jogszabályok alkalmazását. Az újságíró úgy látja, hogy nemcsak a környezetvédelmi kérdések miatt alakult ki az ellenállás, hanem egy általános elégedetlenség lett úrrá az embereken. Kiemelte azt is, hogy a szerbiai ellenzéknek még ha nem is közvetlen módon, de jól jönnek a megmozdulások. Felhívta a figyelmet annak problematikusságára is, hogy a tüntetéseken a civil ruhás rendőrökön kívül nem voltak rendfenntartók, ami szerinte arra utal, mintha a hatalom hallgatólagosan szabad kezet adott volna a provokátoroknak, és szemet hunyt volna az esetleges erőszakos megnyilvánulások felett.
Gyulai Zsolt elmondta, hogy Szabadkán 200-300-an lehettek a tüntetésen, a tömeg összetétele pedig igen tarka volt. A városban azonban nem a civil szervezetek hirdették meg a tiltakozást, hanem politikai pártok – hívta fel a figyelmet, arra a problémára utalva, hogy a városban hiányoznak az aktív civil szerveződések. Kiemelte, hogy az esemény incidensek nélkül zárult. Gyulai úgy véli, hogy a döntő kérdések mindig Belgrádban vagy a nagyobb szerbiai városokban dőlnek el, éppen ezért a Szabadkához hasonló helyi szinteken fontos lenne kiemelni a lokális problémákat is. Bírálta a helyi ellenzéket amiatt, hogy nem foglalkozik kellő mértékben a helyi környezetvédelmi problémákkal.
A TÜNTETÉSEK KIFULLADÁSA REÁLIS VESZÉLY
Sinkovics Norbert szerint a közvetlen veszélyeztetettség lehetősége mozgatta meg országszerte a tüntetések résztvevőit, és nem csupán a Rio Tinto ügye. Kiemelte, hogy a kifogásolt törvények kapcsán változott a hatalom reakciója a tüntetések után. Szerinte eredményként lehetne elkönyvelni, ha megvalósulna a kisajátítási törvény visszavonása, illetve a régi rendszer visszaállítása, továbbá ha a népszavazást szabályozó törvényben eltörölnék azokat az illetékeket, amelyeket a polgári kezdeményezések során az aláírások hitelesítésére kellene befizetni. (Az adás másnapján, szerdán a kormány bejelentette, hogy visszavonja a kisajátítási törvényt és módosítja a népszavazási törvényt – a szerk. megj.) Szerinte utóbbi kapcsán az is jelentős problémát jelenthet, hogy a hatalom addig ismételgetheti meg az egyes referendumokat, amíg nem születik számára kedvező döntés. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időszakban számos más tüntetés is „kifulladt”, ezért reális esélye lehet ennek a mostani tiltakozások esetében is.
Gyulai Zsolt szerint a vonatkozó törvény visszavonása által sem kerülnénk közelebb a jelenlegi környezetvédelmi problémáink megoldásához.
Sinkovics Norbert elmondta, hogy a mostani tüntetések struktúrája úgy tűnik, más, mint a korábbiaké, hiányoztak a politikai szimbólumok és fokozódott az incidensek veszélye. A most kieszközölt esetleges változtatások magukban hordozhatják annak lehetőségét is, hogy a polgárok erőt merítenek ahhoz, hogy a jövőben más ügyekben is erőteljesebben álljanak ki a véleményük mellett, akár a tiltakozásokat mint eszközt használva – véli az újságíró.
Tőke János szerint a törvényekben eszközölt módosítások által a hatalomnak sikerülhet majd elhallgattatnia a tüntetőket.
A VMSZ MEGFELELÉSI KÉNYSZERBŐL HUNY SZEMET A KISEBBSÉGELLENES MEGNYILVÁNULÁSOK FELETT
Múlt kedden felavatták Szabadkán I. Péter szerb király szobrát, ám a várakozásokkal ellentétben Aleksandar Vučić államfő nem tisztelte meg jelenlétével az eseményt és Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét sem lehetett látni. Egyes találgatások szerint az állhatott a VMSZ-elnök távolmaradásának a hátterében, hogy a szobor talapzatára kizárólag szerb nyelven és cirill betűkkel vésték fel a király nevét. Hivatalosan azonban a VMSZ nem tiltakozott az egynyelvű felirat miatt, és a Magyar Nemzeti Tanács illetékesei sem emelték fel szavukat az ügy kapcsán. Ugyanígy némák maradtak mind a magyar párt, mind pedig a vajdasági magyar kisebbségi önkormányzat képviselői a Marinika Tepić ellenzéki politikus nemzeti alapon történő megtámadása után is – emelte ki a műsor második témáját felvezetve Pressburger.
Tőke János úgy pontosított, hogy a nemzeti közösségek nemzeti tanácsai kiadtak egy közös közleményt, illetve a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság (élén egy VMSZ-es politikussal) is hasonló nyilatkozatot tett közzé, amelyben elítélték a Marinika Tepić elleni gyűlöletbeszédet. A szoboravatás kapcsán hozzátette, hogy Pásztor Bálint a Szabad Magyar Szónak nyilatkozott úgy az ügyről, hogy nem szeretné magyarul olvasni a szobor talapzatán, hogy „feszabadító”.
Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!
Gyulai Zsolt úgy fogalmazott, hogy a szobor-ügy Szabadkán „ráégett a VMSZ-re”, mivel nagyon negatív véleményük van az alkotásról a szabadkaiaknak. Szerinte esztétikai és sok más szempontból is problémás a szobor. A Marinika Tepić-ügyről elmondta, hogy a VMSZ semmilyen konfrontációba nem hajlandó belemenni, fél bármiben is ellenkezni a haladókkal.
Sinkovics Norbert a kisebbségi pártok esetében megnyilvánuló megfelelési kényszerről beszélt. Emlékeztetett arra, hogy nem volt nagyobb ellenállás más problémásként értelmezhető ügyek esetében sem a kisebbségi párt részéről.
TALÁLOMRA CSÖNGETNEK BE VAGY PONTOS LISTÁKKAL HÁZALNAK A VMSZ AKTIVISTÁI?
Elindult a Vajdasági Magyar Szövetség terepi kampánya, amelynek az a célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a kettős állampolgároknak, akik eddig még nem regisztráltak a magyarországi választási névjegyzékben, de jövőre szeretnének szavazni. „Pártaktivisták százai házalnak a napokban Vajdaság-szerte, és úgymond segítenek a szavazás előfeltételének számító regisztrációs procedúrában a Vajdaságban élő kettős állampolgároknak. Hogyan tudhatja a párt, hogy kinek van kettős állampolgársága és közülük ki nem regisztrált eddig?” – tette fel a kérdést a műsor harmadik témájának felvezetésében Pressburger.
Tőke János úgy értesült, hogy főként az idősebbeknek igyekeznek segíteni a pártaktivisták. Úgy fogalmazott, hogy szerinte a VMSZ-nek „nagyon precíz listája van”. Beszámolt egy Óbecséről jelentett esetről, amikor egy pártaktivista állítólag azzal „fenyegetett meg” valakit, hogy elveszítheti a kettős állampolgárságát, ha nem él szavazati jogával a választásokon.
Sinkovics Norbert nem tartja elképzelhetőnek, hogy a szerbiai illetékesek reagálnak, ha a párt esetleg rendelkezik egy kettős állampolgárokat tömörítő listával. Felhívta a figyelmet a rendszer átláthatósága kapcsán jelentkező problémákra is.
Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.
Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/
)
