Észverés #48: A Rio Tinto zöldebbre festheti a szerbiai politikai palettát

Környezetféltés, munkásjogok és üzleti-politikai érdekek a félperiférián. Kényszerpályán mozog-e Szerbia a befektetések idevonzásakor? Összeegyeztethető-e a természeti kincsek kiaknázása a környezet teljeskörű megóvásával? Képes lesz-e politikailag artikulálódni az utóbbi napok tüntetéshulláma? – a többi között ezekre a kérdésekre kereste a választ az Észverésben Bakos Petra egyetemi oktatóval, Kovács Attila vállalkozóval és Juhász András újságíróval beszélgetve az Autonómia portál szerkesztője, Pressburger Csaba.

01. Dec 2021

Ökológiai katasztrófát vagy gazdasági felvirágzást jelent a lítiumbányászat megindulása Szerbiában? – tette fel a kérdést Pressburger a műsor kezdetén. Mint mondta, e két véglet között „vergődik” az ország, amióta egyre komolyabb jelek mutatnak arra, hogy az államvezetés már eldöntötte, engedélyezi a Rio Tinto nevű multinacionális vállalatnak, hogy megkezdje az elektromos autógyártásban nélkülözhetetlen lítium bányászatát a nyugat-szerbiai Loznica környékén. Hozzátette, hivatalos döntés nem született, a hatalom a polgárokra bízza a kérdést, referendumon mondhatnak véleményt. Kiemelte, érdekes, hogy épp most módosították a referendumról szóló törvényt.


Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!


„A MI SZUTYKUNK AZ Ő TISZTASÁGUK ELŐFELTÉTELE”

„A bolygó, köszöni szépen, jól van” – kezdte a beszélgetést Bakos Petra író, fordító, egyetemi oktató. Mint mondta, tömegek fognak elpusztulni azért, mert élhetetlenné válnak a viszonyok ezen a bolygón. Rámutatott, hogy a környezettudatos továbblépésnek kétféle modellje létezik. Az egyik azt szorgalmazná, hogy „minden maradjon a régiben, mindenkinek legyenek meg azok a kényelmi feltételei, amelyek ma megvannak, csak a választásaink legyenek valamivel zöldebbek”, mondta Bakos, aki hozzátette, a másik modell szerint „mindenkinek vissza kellene fognia magát”.

„Szerbiát újabban félperifériának mondják, igazából mi már leszakadó periféria vagyunk. Ez pontosan az a területe Európának és a világnak, amellyel azok a régiók, amelyek majd megengedhetik maguknak a tiszta levegőt, a tiszta vizet és a zöld környezeti feltételeket, nem foglalkoznak. A mi szutykunk előfeltétele annak, hogy ők tisztán élhessenek” – hangsúlyozta az egyetemi oktató.

Bakos Petra úgy fogalmazott, régen volt egy szerbiai mozgalomnak olyan jó szlogenje, mint a „Srbija nije za prodaju” (Szerbia nem eladó). E mögé mindenki fel tud sorakozni, hiszen olyan igényekről van szó, amelyek mindannyiunkéi, akik ezen a területen élni akarunk, magyarázta Bakos, aki szerint bármilyen váltás történik az országban, csak a marionettfigurák lecserélése következik be, a rendszer továbbra is úgy fog működni, mint korábban.

„A LÍTIUM LESZ AZ ÚJ KŐOLAJ”

A szerbiai polgárnak nincs ráhatása arra, hogy bányászni fognak-e lítiumot, vagy sem, erről beszélt Kovács Attila vállalkozó a műsorban. Szerinte a lítium kitermelése biztosan megvalósul, a kérdés csak az, hogy Szerbia mennyire tudja jól pozicionálni magát, ugyanis – mint fogalmazott – a lítium lesz az új kőolaj.

„Ebben a pillanatban, ami iparszerűen, globálisan kihasználható az elektromos autók gyártásához, az a lítium” – mondta. Kovács rámutatott, hogy a környezetvédelmi szervezetek részéről egyetlen konkrét javaslat, megoldás sem fogalmazódott meg.

Az ellenzéknek nem lesz egyszerű meggyőznie azokat a polgárokat, akik jól működő, jól fizető cégeknél dolgoznak, véli Kovács Attila, aki szerint amennyiben az ellenzék vagy a környezetvédők nem fogalmaznak meg konkrét változásokat, akkor nem lehet sikeres az akciójuk.

„AZ ELLENZÉK RÉG NEM VOLT ILYEN JÓ POZÍCIÓBAN”

Juhász András újságíró rámutatott, hogy az ország politikai, gazdasági modellje nagyban megköveteli, hogy eladja a természeti kincseit, olcsón értékesítse a munkaerőt. A Rio Tinto-ügy köré csoportosuló mozgalom fontos politikai kérdésekre fekteti a hangsúlyt, ez pedig az ellenzéki politizálásból is hiányzik, mondta az újságíró. Juhász szerint az ellenzék már hosszú ideje csak arra fókuszált, hogy a probléma a Szerb Haladó Párt, az államfő és a hozzá fűződő korrupció. „A környezetvédelmi kérdés egy olyan kérdés, amely tudja mozgósítani azokat az embereket is, akik egyébként nem szavaznak” – tette hozzá.

„A jelenlegi oktatási rendszerünk is olyan szakembereket képez ki, akik könnyen találnak munkát. Folytathatnánk más politikát, lehetnénk igényesebbek, nem szükségszerű, hogy összeszerelőüzem típusú befektetésekre fókuszáljunk” – mondta Juhász András, aki az ellenzék összefogásáról is beszélt. Elmondta, az ellenzék régóta nem volt ilyen jó pozícióban, mint a soron következő választásokon, ugyanis „az államfő, illetve a Szerb Haladó Párt az elmúlt évben többször is vereséget szenvedett, a párton belül is megosztottság tapasztalható”.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/

Karikatúra

The post STUPS: Doчek je Voja appeared first on Autonomija.

STUPS: Doчek je Voja
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés