Ismét rendhagyó adással jelentkezett kedden este az Autonómia portál közéleti kijózanítója, az Észverés. A tizenkilencedik adás vendégei és egyúttal házigazdái a Második Nyilvánosság Facebook-oldal adminjai voltak, ugyanis november 25-én ünnepelték a Második Nyilvánosság létrejöttének hatodik születésnapját. Az évforduló alkalmából a „négyek” – Gyulai Zsolt civil aktivista, Stephen Bozhen (Bózsó István) publicista, Vataščin Péter újságíró és az Autonómia portál szerkesztője, Pressburger Csaba – összeültek, hogy megbeszéljék, milyen is volt ez a hat év, mi volt és mi ma a MNY szerepe a vajdasági magyar közéletben.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Stephen Bozhen 2014. november 24-én éjjeli 2 óra 7 perckor saját Facebook-oldalán közzétette A vajdasági kupi című bejegyzését, amely hatalmas port kavart. A bejegyzés közzétételének másnapján alakult meg a Második Nyilvánosság Facebook-oldala, a többi pedig már történelem – emlékezett vissza Pressburger.

„Ami 2014 novemberében történt, azt én utólag úgy fogalmaztam meg, hogy a közéleti elégedetlenségi hullámok interferenciája: amikor egy irányba tartó, de különböző áramlatok egy nagy hullámmá álltak össze, és akarva-akaratlanul ennek a tetejére ültünk mi fel. Ezt a hullámot a VMSZ hatalomtechnikájának eldurvulása okozta” – mondta Bozhen.

A publicista említett facebookos bejegyzése valójában egy kritika volt, amely a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának akkoriban jól futó előadásairól szólt, emlékeztetett Pressburger. „Azonban amikor Andrássy Attila, akit nem szakmai, hanem politikai megfontolásból helyeztek a társulat élére, levette ezeket az előadásokat a repertoárról, ez nagy elégedetlenséget váltott ki mind a társulat, mind a közönség részéről” – idézte fel a MNY megalakulásának konkrét előzményeit a műsor szerkesztője, hozzátéve, hogy a MNY aktivizmusa kezdetben kizárólag arra irányult, hogy Andrássy mondjon le vagy váltsák őt le. „Erre két hónap múlva sor is került, elsősorban annak köszönhetően, hogy a társulat egy emberként állt ki a rájuk kényszerített döntéssel szemben. A MNY annyit tett mindehhez hozzá, hogy megteremtette azt a légkört, amelyben nagyon sokan hangot mertek adni a véleményüknek, és ez felszabadító jelleggel hatott az emberekre” – vélekedett Pressburger.

Vataščin Péter szerint a MNY egy a vajdasági magyar médiatérben addig nem hallott, „adekvát, szabad” hangon szólalt meg, „egy olyan frekvenciát kezdett el használni, ami használaton kívül volt”.

Gyulai Zsolt, aki 20 év magyarországi tartózkodás után nem sokkal a MNY megalakulása előtt költözött vissza szülővárosába, Szabadkára, a szabadkai Népszínház akkori helyzetét a budapesti Újszínház esetéhez hasonlította, ahol szintén kikényszerített vezetőváltás történt, és civil aktivistaként ő maga is részese volt az akkor kinevezett igazgató elleni budapesti tüntetéseknek, ilyen előélettel csatlakozott tehát a MNY online aktivizmusához.

2015: Egy mozgalmas év

Miután Andrássy távozott, tehát a MNY célja teljesült, gyakorlatilag megszűnt az oldal létezésének oka. Azonban a megszűnés gondolata akkor fel sem merült az adminokban. „A tevékenységünket kiterjesztettük a teljes vajdasági közélet történéseinek bírálatára” – mondta Pressburger.

A MNY egy olyan platform volt akkoriban, vagyis 2015-ben, ahol a „néma lájkok” szinte egy szavazással is felértek. „Volt egyfajta felbuzdulás, remény az emberekben, azt érezték, hogy jobb irányba lehet valamit változtatni. Azonban az ezt követő években az emberek sokkal reményvesztettebbek lettek. A hatalom képviselői pedig nem a kompromisszumra törekednek, és nem látják be a hibáikat, hogy valójában milyen negatív hatással van az emberek sorsára a hatalmi gőgjük” – fogalmazott Bozhen, majd hozzátette, jelenleg kifejezetten erőpolitikát folytatnak a hatalmon lévők, akiknek az a céljuk, hogy a pártkatonákon kívül mindenki mást ellehetetlenítsenek, aki fel mer ellenük szólalni. „Az emberek meg vannak félemlítve a mindennapjaikban, már gondolni sem mernek olyan dolgokra, amelyek eltérőek lennének a központi hatalom szemléletétől, mert annak következményei lehetnének rájuk nézve” – vélekedett Bozhen.

Nem sokkal a MNY megjelenése után, 2015 augusztusában sokak meglepetésére megalakult a Magyar Mozgalom civil szervezet, részben a VMSZ-ből kivált eminens személyiségek vezetésével – emlékeztetett Pressburger.

Vataščin Péter szerint érezni lehetett, hogy a 2014/2015-ös lázadások után a VMSZ pártszékházában eltartott egy darabig, amíg kidolgozták az elhallgattatás hatalmi módszereit. „2016-ra azonban már ráéreztek a megfelelő technikára, és a hírhedt belgrádi bélyegbotrány ügyével sikerült ellehetetleníteni az MM számára, hogy köztársasági szinten megmérettesse magát, ami után Varga László akkori vezető vissza is vonult a politikából. Korhecz Tamás, a szervezet másik ikonikus vezetője esetében pedig a gyenge pontjára mentek rá, és felajánlották neki az alkotmánybírói posztot, amire nem tudott nemet mondani. Így a két vezető egyéniség kiiktatásával gyakorlatilag kivégezték a Magyar Mozgalmat” – vélekedett az újságíró. „Még központosítottabb és még kizárólagosabb az a klíma, amelyben most élünk, mint ami 2014-ben volt, holott akkor is az volt az ember érzése, hogy totális szélcsend honol a vajdasági magyar ugar felett” – mondta Vataščin.

Gyulai Zsolt elmondta, hogy a 2015-ös év rendkívül eseménydús volt, mindenekelőtt Szabadkán (sikerrel végződött a népszínházas ügy, megnyitott a Cortex, a Klein House, megalakult az MM). A városnak magyar viszonylatban azóta sem volt ilyen pezsgő közéleti időszaka, mondta. „Az évek során azonban lanyhult az emberek érdeklődése. Kezdik feladni a küzdelmet. Nagyon nehéz embereket utcára vinni, nehéz őket összefogni” – fogalmazott Gyulai, hozzátéve, hogy számára már az óriási siker, hogy a Második Nyilvánosság még mindig létezik és továbbra is mutat aktívitást.

A valódi cél az önfelszámolás volt, de ez (még) nem sikerült

„A Második Nyilvánosság célja paradox módon az volt, hogy megszüntesse önmagát, hogy elérje azt, hogy már ne legyen rá, azaz második, alternatív nyilvánosságra szükség, vagyis hogy az ’első nyilvánosság’ képes legyen befogadni a kritikus hangokat is. Eddig nem jutottunk el, azonban aminek örülhetünk, hogy a második nyilvánosság médiatere némiképp erősödött” – mondta Pressburger.

Bozhen szerint az Autonómia portál és a Szabad Magyar Szó létrejötte rendkívül fontos. „Az egyik az egyik funkcióját vette át a Második Nyilvánosságnak, a másik a másikat, vagyis egyfelől a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét, másfelől pedig a naprakészséget” – mondta Stephen Bozhen, hozzátéve, hogy azért a Második Nyilvánosság is megmaradt egy olyan szigetként, ahol gondolkodó hajótöröttek alkotnak közösséget.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján, illetve meghallgathatók a népszerűbb podcast-alkalmazásokban, valamint a podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/