2021: a „nemzeti újrakezdés” és a népszámlálás éve

2021 a nemzeti újrakezdés éve lesz – így határozott a magyarországi és a határon túli politikai pártokat tömörítő Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács. A sajtóhírek szerint a zárónyilatkozatot teljes konszenzussal fogadták el, azonban nem vett részt minden meghívott párt az online fórumon.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Ördögh Tibor szerint a nyilatkozatnak leginkább retorikai vonzata van. A politológus elmondta, hogy olyan általánosságokat fogalmaznak meg benne, amelyekkel viszonylag nehéz vitatkozni. Az, hogy több politikai párt nem vett részt a MÁÉRT-összejövetelen, a magyar kormány évek óta tartó stratégiájára mutat rá. A magyar kormány egyfajta „oszd meg és uralkodj” stratégiát folytat, hiszen partnerséget csupán egy-egy határon túli szervezettel épít ki, ami megosztás a pártokkal és a határon túli magyarokkal szemben. „Egy nagy általánosítás zajlik a beszédben, de ha ezt lebontjuk az egyes határon túli területekre, láthatjuk, hogy nem annyira fényes ez az elmúlt 10 év. Sőt, nagyon sok helyen romlásnak is indultak az ott lévő kisebbségi jogok” – fogalmazott a politológus. Ördög Tibor rámutatott arra is, hogy a határon túli magyarság jelentősen fogy és éppen az anyaországba való vándorlás az, ami jelentősen megnőtt az elmúlt 10 évben. A politológus sikeresnek értékelte a határon túl megvalósuló gazdaságfejlesztő támogatásokat, azonban ezekben a projektekben az átláthatóság nem mindig nyilvánul meg.

A MÁÉRT-zárónyilatkozatban egy túlretorizált szöveggel találkozunk – folytatta a beszélgetést Patócs László író. Szerinte a gyakorlatban arra kellene fókuszálni, hogy a határon túli magyarok rohamosan fogyó közössége a mindennapjaiban is érezze ezeket a pozitív tartalmakat. „Mindenképp egy nagyon fontos fokmérőnek tartom magának a MÁÉRT-nak, a magyarországi vezető politikai erőknek és a határon túli politikai vezetőknek az együttműködését – itt most nem politikai állásfoglalást közöltem, hanem ténylegesen a gyakorlati együttműködésre szeretném helyezni a hangsúlyt” – mondta Patócs, aki hozzátette, hogy ez 2010 előtt korántsem volt ennyire zökkenőmentes. Azonban sem a magyarországi vezető politikai erő, sem pedig a határon túli vezető magyar politikusok nem képviselik az adott közösség teljes egészét – mutatott rá. Az író felhívta a figyelmet a MÁÉRT-on készült, a Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár által közzétett nyilvános videofelvételre, ahol „igen erősen magyarországi, aktuálpolitikai vonzatok kerültek előtérbe”.

Sinkovics Norbert újságíró elmondta, hogy mind a kettős állampolgárság intézménye, mind pedig a gazdaságélénkítő program azt a célt is szolgálja, hogy kiszélesítse a Fidesz-KDNP szavazóbázisát. Az újságíró rámutatott arra, hogy sok magyar a kettős állampolgársággal a kezében elhagyta Vajdaságot, vagy akár a régió más országát. A negatív demográfiai adatok nem kizárólag magyar specifikum, ugyanis ez érvényes az összes európai közösségre. A magyar kormány ezt megakadályozni nem tudja, esetleg lassíthat a folyamaton – véli Sinkovics, aki hozzátette, hogy az elmúlt 5-10 évben sikerült „csillapítani” a feszültséget a magyar és a szerb közösség között – ez pedig sikerként könyvelhető el. „Az, hogy ma nemzeti alapon kevesebb összetűzést jegyzünk magyar-szerb vonalon, azt gondolom, hogy igenis eredmény” – emelte ki Sinkovics Norbert. Az újságíró szerint korán van még beszélgetni a gazdasági programok sikerességéről, a választások és a népszámlálási adatok mutatnak majd eredményt erről.

A műsor vendégei kitértek a Fidesz táján lévő botrányokra is. Patócs László szerint nem a közelmúltban történt botrányok fogják megdönteni a párt hatalmát. „Erkölcsi síkon viszont a Demeter- és a Szájer-ügy is el kellene, hogy gondolkodtassa egyrészt a Fideszt, másrészt a közösséget” – mondta Patócs, aki hozzátette, hogy ezek az esetek teljesen más világot ábrázolnak, mint amilyen a Fidesz fő narratívájába szerepel, hazai és nemzetközi síkon egyaránt.

Pátriárka szupersztár

Koronavírus-fertőzés következtében november 20-án elhunyt Irinej pátriárka, a Szerb Pravoszláv Egyház vezetője. Szerbiában három napos gyászt tartottak, a hívek pedig – minden hatályos óvintézkedést áthágva – leróhatták kegyeletüket a felravatalozott pátriárka koporsójánál.

Sinkovics Norbert rámutatott, hogy a rendszerváltás után folyamatosan minden kormány igyekezett jó kapcsolatot fenntartani a Szerb Pravoszláv Egyházzal, mert annak nagyon erős mobilizációs ereje van. Szerinte az egyház kérdése Koszovó kérdésével is összekötődik. Nehezen képzelhető el lényegesebb változás a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatban egyházi jóváhagyás nélkül – véli Sinkovics. „A Koszóvó-kérdés folyamatosan aduászként jelenik meg az egyház és állam kapcsolatában” – hangsúlyozta az újságíró, aki a járványügyi intézkedések megszegése kapcsán rámutatott arra, hogy a pravoszláv papság többsége nyilvános szereplésük alkalmával soha nem hord maszkot, ezzel pedig egyfajta üzenetet közvetít.

Az egymásra utaltság, a szavazói bázis és a történelmi múlt miatt a hatalom és az egyház egymásra van utalva – folytatta Ördögh Tibor. A kérdés, hogy a Szerb Haladó Pártnak lesz-e esélye belenyúlni az utódlásba, hogy egy hozzájuk közel álló személy kerüljön hatalomra, ami a jövőre is jelentős hatással lesz. A járványügyi intézkedések megszegésével a kormány hitelét vesztette – mondta a politológus.

Patócs László író szerint lesznek háttérpróbálkozások, hogy a jelenlegi politikai hatalom számára megfelelő vezetője legyen a Szerb Pravoszláv Egyháznak. Rámutatott arra is, hogy az egyház nagyon erős érzelmeket fűz Koszovóhoz, mint térséghez. „Ne csináljunk már új Szentföldet, vagy egy Keresztes hadjáratot, hogy maradjon meg számunkra ez a terület” – mondta az író, aki szerint a hívőkre kell nagyobb hangsúlyt fektetni.

25 éves a daytoni béke

25 évvel ezelőtt, 1995 novemberében született meg a daytoni békeszerződés, amelyet az akkor boszniai, horvátországi és szerb vezetők láttak el kézjegyükkel. A megállapodás lezárta a három és fél évig tartó boszniai háborút. Boszniában a legújabb helyhatósági választások eredményeként Draško Stanivuković fiatal ellenzéki politikus lett a boszniai szerb entitás fővárosának, Banjalukának a polgármestere.

Ördögh Tibor elmondta, hogy Bosznia-Hercegovinában 25 éve egy állandósult rendszer működik, ahol egymásra mutogatnak, négyévente pedig arról szól a kampány, hogy a másik közösség miben rossz, mennyit ölt 25 évvel ezelőtt. „A régi reflexeket működtetik” – fogalmazott a politológus, aki hozzátette, hogy etnikai alapon történő szavazás alakult ki.

„Az egész Balkán, de Európa számára is jó volna, ha a daytoni szerződésre gyakorlati értelemben is pont kerülne” – folytatta Patócs László. Hozzátette, hogy Milorad Dodik egy tekintélyelvű és a zsarolásoktól sem mentes politikát épített ki az elmúlt évtizedekben.

Sinkovics Norbert elmondta, hogy fontos figyelembe venni, hogy mennyien szavaznak az új politikai vonal mellett vagy a meglévő ellen. Szerinte Stanivukovićnak nem változott a retorikája a legfontosabb témák tekintetében. „Az erősen nacionalista Dodiktól elmozdultunk a nacionalista beállítottságú Stanivuković felé” – mondta az újságíró.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján, illetve meghallgathatók a népszerűbb podcast-alkalmazásokban, valamint a podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/