Skip to main content

Vučićiád (Észverés #60)

FÓKUSZBAN 12. Maj 2022.
3 mins olvasmányok

Aleksandar Vučić államfő pénteki, történelmiként beharangozott beszédének témáit elemezte Tőke János újságíró, Zakinszky-Toma Viktória médiakutató és Pressburger Csaba szerkesztő-műsorvezető az Autonómia portál Észverés című élőműsorának hatvanadik adásában.

Közel kétórás beszédében az államfő, 10 pontba foglalva, minden általa fontosnak tartott, aktuális kérdést érintett. „Beszélt a rá nehezedő nyomásról, dorgálta a népet, bedobott egy-két gumicsontot és válaszolt néhány lényegtelen újságírói kérdésre” – mondta felvezetőjében Pressburger.


Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!


„EURÓPAI UNIÓN KÍVÜL NINCS ÉLET”

A tíz pontból kettőre ment el az időnek a nyolcvan százaléka, ezek körül forgott az egész beszéd – mondta Zakinszky-Toma Viktória, utalva ezzel az Oroszországgal és az EU-val fenntartott viszony, valamint Koszovó kérdésére.

Tőke János kiemelte, hogy miközben az államfő kevésbé lényeges dolgokról fejből mondta a számokat tizedes pontossággal, addig az üzemanyag árának a csökkenése kapcsán tíz dináros árcsökkenésről beszélt, miközben reálisan néggyel csökkentek ezek az árak. „A sajtó gyorsan közölte a tíz dináros csökkenés hírét, majd csak később derült ki, hogy mindez csak az államfő beszédében történt meg” – mondta Tőke.

Vučić mondataiból az derült ki, hogy az „Európai Unión kívül nincs élet” – fogalmazott Pressburger, párhuzamot vonva Orbán Viktor korábbi megnyilatkozása és a szerb elnök „történelmi” beszéde között. Az elnök hangsúlyozta az EU-s államokból érkező befektetéseket, támogatásokat.

Az államfő ismét kihasználta az alkalmat, hogy a saját személyét előtérbe helyezze – fogalmazott Zakinszky-Toma. Hozzátette, hogy az érzelmek és a racionalitás közötti különbségeket is többször említette az elnök, utalva arra, hogy ő a racionalitást képviseli, és hogy nincs más út az európain kívül.

A műsor vendégei utaltak arra, hogy az államfő nagy sajtótájékoztatói sohasem voltak mentesek az érzelmi kitörésektől, de úgy tűnik, hogy az elnök igyekszik ezeket csökkenteni, és a racionalitásra, higgadtságra szeretné fektetni a hangsúlyt, viszont ez nem mindig sikerül neki.

VUČIĆ IDŐNYERÉSRE JÁTSZIK ÉS KÉSZÍTI ELŐ A TEREPET A VÁLTÁSHOZ

Pressburger emlékeztetett arra, hogy a beszédben nem kaphattunk konkrét választ arra a lényeges kérdésre, hogy Szerbia bevezet-e szankciókat Oroszországgal szemben.

Zakinszky-Toma szerint az államfő lassan készíti elő a terepet arra, hogy egy komolyabb nyomásgyakorlás esetén Szerbia is bevezesse a szankciókat az oroszokkal szemben. Mint mondta, úgy gondolja, hogy az elnök nem zárkózik el teljesen ettől a lépéstől.

Pressburger utalta arra, hogy ugyanezt támaszthatja alá a kormánypropagandát közvetítő szerbiai bulvárlapok „paradigmaváltása” is.

Tőke is időnyerést lát az államfő Oroszországgal kapcsolatos megnyilatkozásaiban, és egyetértett Zakinszky-Tomával annak kapcsán, hogy az elnök nem zárkózik el a szankciók bevezetésétől. Szerinte a koszovói kérdés rendezése is egyre égetőbb kérdéssé válik Vlagyimir Putyin legutóbbi nyilatkozatai miatt. Utalt arra, hogy az a paradox helyzet állhat elő, hogy végül a korábban Szerbia területi integritása mellett nagyon határozottan kiálló orosz elnök nyilatkozatai vezethetnek oda, hogy Szerbiára még nagyobb nyomás nehezedik Koszovó államiságának elismerése kapcsán. Putyin nemrég Koszovóhoz hasonlította Donyecket és Luhanszkot, ezért a nyugati országok még intenzívebben kérhetik Szerbiától Koszovó elismerését, hogy az orosz elnök „kezéből kivegyék ezt az ütőkártyát”.

Zakinszky-Toma szerint az államfő és a szerb társadalom még nem kész arra, hogy az elismerés mellett döntsön.

Szerbiának az orosz energiaforrásoktól való függősége kapcsán a médiakutató felhívta a figyelmet arra, hogy a szerb elnök a norvég politikai tisztségviselőkkel is tárgyalt, ami lehet, nem véletlen, ha figyelembe vesszük azt, hogy Norvégia is jelentős kőolajhatalomnak számít.

A SORKATONASÁG BEVEZETÉSE MOST REÁLISABBNAK TŰNIK, NOHA ÉRTELME NEM SOK

Vučić azt mondta, támogatná a három hónapos kötelező sorkatonaság bevezetését – emlékeztetett Pressburger Csaba.

Tőke János elmondta, hogy a téma emlegetése már évek óta folyamatos, és sohasem történtek konkrétumok a kérdésben. Úgy gondolja, hogy ezúttal komolyabban ráálltak a témára, de nem hiszi, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetése reálissá válhat. Véleménye szerint az ország gazdasági helyzete sem engedhetné meg, hogy realizáljanak egy ilyen döntést.

Zakinszky-Toma Viktória utalt arra, hogy káderhiány van a katonaságban, amely abból ered, hogy az állam nem képes versenyképes fizetést biztosítani a hivatásos katonáknak. A káderhiány miatt a médiakutató nem biztos abban, hogy a kötelező sorkatonaság emlegetése pusztán gumicsont lenne.

Tőke János emlékeztetett arra, úgy tűnik, továbbra is él a szerbiai társadalomban az a kép, miszerint „az számít csak igazi férfinak, aki volt katona”. Az újságíró nem látja a kötelező sorkatonaság bevezetésének értelmét. Beszélt arról, hogy a téma kapcsán a vajdasági magyarok általános vélekedése, hogy aki szeretne, most is bármikor elmehet katonának, de ne kényszerítsenek senkit erre. A műsorban szó esett a kilencvenes évek délszláv fegyveres konfliktusairól, arról, hogy a vajdasági magyarság mindig is úgy érezte, ez nem az ő háborúja, ezért folyamatosak az ellenérzések is a sorkatonaság emlegetése kapcsán.

Tőke János beszélt Pásztor István nyilatkozatáról is, aki azt mondta, hogy a vajdasági magyarság nem szereti a katonásdi emlegetését, de az újságíró szerint a VMSZ elnöke „sok feltételes módot használt”, ami arra utalhat, hogy a pártelnök sem hiszi, hogy a kötelező sorkatonaság bevezetése megvalósulhat.

Zakinszky-Toma Viktória szerint így is szembetűnő a fiataloknak az elvándorlása, és a kötelező sorkatonaság bevezetése csak gyorsítaná ezt a folyamatot. A médiakutató úgy véli, hogy az államvezetés a téma emlegetésével nem is őket célozza meg, hanem sokkal inkább a Szerb Haladó Párt szavazóbázisát, akik között sok az idősebb, konzervatív nézeteket valló személy, és akiknek a gyerekeit ez már nem érintené, mert Nyugaton vannak.


Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált vagy közvetlenül az Észverés csapatát adományával!