PRESSBURGER Csaba: Töppedt is, férges is, de a VMSZ-é

2020-ra beérett a VMSZ kitartó munkájának gyümölcse: a párt egyedül maradt a vajdasági magyar politikai palettán

31. May 2020

A Vajdasági Magyar Szövetség megalakulása óta, azaz a vajdasági magyar politikai pluralizmus negyed évszázada során nem volt még arra példa, hogy egyetlen magyar előjelű lista vegyen részt a köztársasági, a tartományi és a helyhatósági megméretésen. Három héttel a június 21-i választások előtt az látszik kikristályosodni, hogy kizárólag a VMSZ állít nemzeti előjelű listákat a három választási szinten.

Ez persze korántsem jelenti azt, hogy harminc évvel az első magyar politikai érdekvédelmi szervezet, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének a megalakulását, majd széttagolódását, osztódással való szaporodását követően ismét valamiféle összerendeződés, egységesülés és újjászületés zajlana vajdasági magyar politikai berkekben. Éppen ellenkezőleg:

talán még soha nem volt ennyire erőteljes a vajdasági magyar politikai közösség megosztottsága, szétziláltsága és a letargia, mint ma.

Öt magyar előjelű párt van Vajdaságban és egy politikai célokat is megfogalmazó magyar civil szervezet. A Magyar Egység Párt – melynek a politikai tevékenysége megalakulása óta állandó intenzitással konvergál a nullához –, valamint a Csorba Béla vezette Vajdasági Magyar Demokrata Párt februárban választási együttműködési megállapodást kötött a VMSZ-szel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a két kispárt a VMSZ listáját támogatja köztársasági és tartományi szinten, és legfeljebb egyes önkormányzati listákon szerepel majd a nevük a VMSZ-é mellett, illetve itt kaphatnak helyet a jelöltjeik is. Ám Temerin község kivételével – és itt is elsősorban a hazai pályán mozgó VMDP-re kell gondolni – a két kispárt tagjai még önkormányzati pozíciókra sem különösebben számíthatnak.

A Csonka Áron vezette Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, mint a Szerbiáért Szövetség nevű ellenzéki tömörülés tagpártja, bojkottálja a választást, akárcsak a Rácz Szabó László-féle Magyar Polgári Szövetség, amelynek politikai tevékenysége egyébként is csak Zenta községre korlátozódik.

A Magyar Mozgalom korábbi politikai partnere, a VMDK nélkül vág bele a választásokba, de csak Szabadkán és Zentán kapcsolódott be komolyabban a támogatói aláírások gyűjtésébe. Szabadkán Maglai Jenő – Szabadka Polgári Mozgalma az önkormányzati jelöltlista elnevezése (nemzetiségileg vegyes névsorral), Zentán pedig Sándor József – Polgári Mozgalom Zentáért. A jelek szerint a többi önkormányzatban és a tartományi, illetve a köztársasági szinteken az MM teljes mértékben stratégiai partnerét, a Sergej Trifunović vezette Szabad Polgárok Mozgalmát fogja támogatni.

A vajdasági magyar választók részéről hosszú éveken át megvolt az igény arra, hogy a magyar előjelű pártok, érdekszervezetek a választások alkalmával tegyék félre ideológiai vagy személyi jellegű ellentéteiket, és fogjanak össze, állítsanak közös nemzetiségi listát. Ez az igény különösen a kétezres évek első évtizedét jellemezte. Az összefogás hiányára pedig kétféleképpen reagáltak a csalódott magyar választópolgárok: vagy távol maradtak az urnáktól, vagy olyan pártra szavaztak, amely magát polgári tömörülésként határozta meg. A magyar pártok folyamatos, egy évtizeden át tartó térvesztése 2007-ben kulminált, amikor megalázóan kevés szavazatot kapott mind az önállóan induló VMSZ, mind a VMDK-VMDP-koalíció, miközben a magyar többségű önkormányzatok területén igen magas volt a választási részvétel, tehát a magyarok igenis szavaztak, de nem a civakodó nemzetiségi pártjaikra. Ezt követően egyedül a VMSZ-elnök Kasza József vonta le a megfelelő konzekvenciákat és adta át a helyét Pásztor Istvánnak. Pásztornak pedig sikerült is összehoznia a választási koalíciót a már említett VMDK-val és VMDP-vel, ám a remélt szinergia a következő voksoláskor elmaradt: a választók vélhetőleg elégedetlenek voltak azzal, hogy a VMDK-ban és a VMDP-ben nem következtek be személyi változások a korábbi választási fiaskó után.

2010-től viszont gyökeres változásoknak lehettünk tanúi: rendszerváltással felérő hatalomváltás zajlott le mind Magyarországon, mind Szerbiában, a VMSZ pedig – felismervén az új szelek fújását – gyorsan váltott: feladta az egyenlő távolság elvét a magyarországi pártok viszonylatában, és örök hűséget esküdött a Fidesznek, itthon pedig előbb csak óvatosan, ám később egyre határozottabb léptekkel közeledett a hatalomra jutó, ám a magyarság körében igencsak népszerűtlen Szerb Haladó Párthoz.

A VMSZ-nek sikerült teljesen kiszorítania vagy bedarálnia a többi magyar pártot, amelyek anyaországi támogatók híján nem rúghattak többé labdába. A menetelést a vajdasági magyar politikai teljhatalom felé csak ideig-óráig tudta megzavarni a VMSZ-renegátok által gründolt Magyar Mozgalom, amelyet Pásztorék össztűz alá vettek, majd lefejeztek és kivéreztettek.

2020-ra beérett a VMSZ kitartó munkájának gyümölcse: a párt egyedül maradt a vajdasági magyar politikai porondon, és immár a polgári opció harmatgyenge ellenzéki pártjai sem jelentenek különösebb veszélyt a szavazóbázisára. Csakhogy ez a beérett gyümölcs egy kivágott fa alatt hever töppedten és férgesen – a választói bázis jelentős része ugyanis időközben, magyar útlevéllel a zsebében, kivándorolt Nyugatra, és nem tervez hazatérni, de szavazni sem többé.

(A cikket nyomtatásban a Családi Kör hetilap jelentette meg; nyitókép: Vajdasági Magyar Szövetség – VMSZ/Facebook)


Pressburger Csaba
(Autonómia)
Karikatúra
STUPS: Prioriteti
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés