Skip to main content

Mennyi a magyar most, Vajdaságban? (Észverés #72)

FÓKUSZBAN 06. Okt 2022.
4 mins olvasmányok

A szerbiai népszámlálásról és a vajdasági magyarságot érintő demográfiai kérdésekről beszélgetett az Autonómia portál Észverés című élőműsorának hetvenkettedik adásában Ózer Ágnes történész, muzeológus, Palusek Erik szociológus és Pressburger Csaba, az adás szerkesztő-műsorvezetője.

A szerbiai népszámlálás egy olyan folyamat kezdete, amelynek a végén kiderül, hogy hányan vannak ebben az országban, hányan élnek itt különböző nemzetiségűek és ezen belül hányan magyarok. Ez az évtizedenként megrendezésre kerülő statisztikai felmérés nem csak a lakosság demográfiai, társadalmi, és gazdasági szerkezetét fogja vizsgálni, hanem a lakóingatlanokról, lakhatási körülményekről, az energiahatékonyságról, de még a gazdaságokról szóló kérdéseket is tartalmazza. A magyar kisebbség szempontjából az a nyomasztó kérdés merül fel, hogy mennyien maradtunk még Vajdaságban, milyen mértékű lehet a fogyatkozásunk – mondta a műsor kezdetén Pressburger Csaba.

Ózer Ágnes elmondta, hogy a népszaporulat, az asszimiláció és az elvándorlás határozza meg a magyar népesség számát Szerbiában, de tudomása szerint nem készültek pontos kimutatások arról, hogy ezek a tényezők mikor, milyen mértékben gyakoroltak hatást a magyar közösség létszámára vonatkozóan.

A Trianon előtt ezen a területen nőtt a magyarság lélekszáma, utána pedig létrejött egy aránytalanság, mert 1918, az új délszláv állam megalakulása után elkezdett beáramolni az akkori ország passzívabb területeiről a lakosság. 1944 után szintén egy ilyen demográfiai hullám tapasztalható – mondta a történész, hozzátéve, hogy az utóbbi évtizedekben tapasztalható népességbeli alakulásokat nem kutatták tüzetesen, de a múltbeli tendenciák figyelembevételével sejthető, hogy a szóban forgó népességbeli változások még meredekebb tendenciákat mutatnak majd, és ezek semmiképpen sem lesznek kedvezőek a vajdasági magyar nemzeti korpusz számára.

Hozzátette, hogy a 60-as években tudott utoljára gyarapodást mutatni a magyarság ezen a területen, utána pedig a csökkenés folyamatos a negatív mutatókat jegyző népességszaporulat, az asszimiláció és a nagymértékű kivándorlás miatt.

A SZOCIALISTA JUGOSZLÁVIÁBAN A VAJDASÁGI MAGYARSÁG FELEMELKEDÉSE ZAJLOTT

A történész elmondta, hogy a szocialista Jugoszláviában még volt egy tendencia, hogy olyan életkörülményeket és -feltételeket biztosítsanak a nemzeti közösségek tagjai, így a magyarok számára is, amelyeknek köszönhetően jobban érezhetik magukat ebben az országban, mint ha kivándorolnának az anyaországukba: minden népképviseletbe választottak be magyarokat, szabadon lehetett magyar osztályba iratkozni stb. A vajdasági magyarság felemelkedése párhuzamosan haladt a többségi nemzetek felemelkedésével – fogalmazott a történész. Az asszimilációnak akkor még jóval nagyobb hatása volt a létszámcsökkenésre, mint a kivándorlásnak – erősítette meg a műsorvezető felvetését a szakember.

Ózer egy másik aspektusról beszélve elmondta, hogy a 90-es évek történései után a multikulturalizmusra irányuló törekvések közvetett következményeként arra is fény derült, hogy a többségi és a kisebbségi nemzetek körében egyaránt tapasztalható a nacionalista gondolkodásmód, és egy tendencia, amely a más nemzetiségektől való elzárkózás felé húz.

AZ MNT SZEREPE A VAJDASÁGI MAGYARSÁG LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSÁBAN

A szakember, aki két mandátumban a Magyar Nemzeti Tanács tagja is volt, elmondta, véleménye szerint az MNT tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy a vajdasági magyarság létszáma ne csökkenjen még nagyobb mértékben. Véleménye szerint a korábbi nemzeti tanácsok feladatkörei és lehetőségei merőben különböztek a mostaniaktól, és a környezetünkben uralkodó politikai légkör, hozzáállás is, ha nem is mindig a legőszintébben, de más volt: szorgalmazták az autonómia kérdését, azt, hogy a nemzeti kisebbségek a saját dolgaikat önmaguk oldják meg – fogalmazott Ózer.

Most egy olyan korszak köszöntött be, amikor a saját kereteinken belül hozott döntések zavarják valamilyen módon a többségi nemzetet – tette hozzá, kiemelve, hogy ez a szubjektív meglátása. Mint mondta, nagyon meglepte, hogy az utóbbi hónapokban nagy mértékű nacionalizmus érzékelhető a többségi nemzet köreiből érkező azon politikai erők felől is, amelyekről azt hittük, hogy haladó szellemiségűek, nyitottak. Az 1944/45-ös ártatlan áldozatok emlékére állítandó újvidéki emlékmű által kiváltott reakciók is ezt mutatják a történész szerint.

A NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK VALÓSZÍNŰLEG TÚLBECSÜLIK MAJD A VAJDASÁGI MAGYARSÁG LÉLEKSZÁMÁT

Badis Róbert, az Identitás Kisebbségkutató Műhely kutatója a 2011 és 2022 közötti időszakra azt prognosztizálta, hogy 2600-2700 fővel csökken évente a vajdasági magyarság létszáma a természetes fogyatkozás miatt, e fölött van még az asszimilációs veszteség, amit 300-500 főre becsült, de nem közölt számszerű becslést arra vonatkozóan, hogy az emigráció okozta fogyás mekkora mértékű lehet – ismertette a vonatkozó adatokat Pressburger.

Palusek Erik elmondta, nagyon nehéz megbecsülni a kivándorlók számát, és senkinek sincsenek pontos adatai arra vonatkozóan, hogy mennyien hagyhatták el Vajdaságot. Hozzátette, hogy a népszámlálás sem fog pontos adatokkal szolgálni erre vonatkozóan. Mint mondta, nincs egyedül azzal a feltételezéssel, hogy már az előző összeírás népességi adatai is túlbecsültek voltak, és valószínűleg a mostani is ilyen lesz, mivel sokan olyan hozzátartozókat is be fognak jelenteni, akik már valójában nem élnek Vajdaságban.

Ha az elmúlt évtizedek tendenciáit nézzük, akkor valószínűleg nagyon szomorú adatokat fogunk látni – fogalmazott a szociológus. Hozzátette, hogy a könnyített eljárásban megszerezhető magyar állampolgársággal megnyíltak Európa kapui a vajdasági magyarok számára is, ami meggyorsíthatta és erőteljesebbé tehette az elvándorlást.

AKI ITT TANUL TOVÁBB, ARRA A TÁRSAI „ÚGY NÉZNEK, MINT EGY FÖLDÖNKÍVÜLIRE”

Arról, hogy divatjelenségről beszélünk-e, a szociológus elmondta, hogy láthatóan létezik egy ehhez hasonló trend, ami legfőképpen a fiatalok esetében érzékelhető. Kitért egy korábbi, zentai végzős középiskolások körében végzett kutatására, amely résztvevőinek a 70-80 százaléka válaszolta azt, hogy az egyetemet már Magyarországon kezdi majd meg. Úgy fogalmazott, hogy a középiskolásokkal folytatott beszélgetése során kiderült, hogy arra, aki pl. Újvidéken vagy Szabadkán tervezte folytatni tanulmányait, a társai „úgy néztek, mint egy földönkívülire”.

Palusek egy korábbi kutatása arra mutat rá, hogy Magyarországon maradt, vagy más országokban települt le azoknak a magyar fiataloknak a 80 százaléka, akik Magyarországon végezték el egyetemi képzésüket, tehát mindössze 20 százalékuk tért vissza tartósan Vajdaságba. Az itthoni diplomaszerzés esetében az árányok fordítottak voltak, tehát Az itthon diplomázó fiatalok kb. 20 százaléka hagyta el a későbbiekben Vajdaságot.


Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!


Asszimilációs vesztesége mindig is volt a vajdasági magyarságnak, amely a legszembetűnőbb a szórványban, de a tömbben is lehet számítani ilyen folyamatokra – mondta a szociológus. A 2010-es években az összes házasság közül a magyar nők aránya a vegyes házasságokban 30 százalék, a férfiaké kb. 25 százalék volt – ismertette Palusek.

200.000 ALATT?

Mint mondta, a történelem azt is mutatja, hogy amennyiben egy etnikai csoportnak a születési arányszáma nagyon lecsökken, ezt a folyamatot nem nagyon lehet visszafordítani. Szerinte most egy gyorsuló tendenciát látunk, ami elképzelhető, hogy lassulni fog, de senki sem tudhatja, hogy erre mikor kerülhet sor. A szociológus attól tart, hogy a folyamatban lévő népszámlálás eredményei alapján már 200.000 alatt lesz a vajdasági magyarok száma.

A vajdasági magyarság sem engedheti meg magának, hogy gettósítsa magát – mutatott rá a szakember, kiemelve, hogy sok vajdasági magyar fiatal egyáltalán nem, vagy csak nagyon rosszul beszél szerbül. Fontosnak tartja, hogy legyen kommunikáció a nemzetek között, de hangsúlyozta, hogy nem szabad megengedni az identitásvesztést sem a magyar közösségen belül. A határokat nehéz megtalálni, a gyakorlat mutatja meg, hogy ezek hol vannak – tette hozzá.


Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált vagy közvetlenül az Észverés csapatát adományával!

Ez a projekt a Szerb Köztársaság Művelődési és Tájékoztatási Minisztériumának társfinanszírozásával jött létre. A médiaprojektben megfogalmazott nézetek nem feltétlenül tükrözik a támogató álláspontját.