A vajdasági pedagógustársadalom passzivitásáról, a szolidaritási megnyilvánulások elmaradásáról beszélgetett az Autonómia portál Észverés című élőműsorának hetvenharmadik adásában Berze Gizella tanító, fejlesztőpedagógus, Mengyán Pletikoszity Ildikó tanár, pszichológus és Pressburger Csaba, az adás szerkesztő-műsorvezetője.
„Múlt szerdán volt a pedagógusok világnapja. Ez alkalommal Magyarország több városában tiltakozó akciókat szerveztek az oktatásügyi dolgozók és a diákok. Budapesten több kilométeres élőlánccal, illetve egy több tízezer fős tüntetéssel hívták fel a figyelmet a pedagógusok elkeserítő helyzetére. Mindeközben Szerbiában csönd honolt, igaz, szeptember elsején volt egy vérszegénynek mondható figyelmeztető országos sztrájk, rövidített órákkal néhány iskolában, de a húsz százalékos fizetésemelésre vonatkozó követelés azóta sem teljesült. Mi az oka annak, hogy a pedagógusoknak csak egészen kis hányada, és az is csak ritkán folyamodik a sztrájk eszközéhez?” – tette fel a kérdést a műsor kezdetén Pressburger Csaba.
Hozzátette, hogy Szerbiában jelenleg a minimálbér nagyjából 35 ezer dinár, az alapfizetés a tanügyben 67 ezer dinár. Vajdaságban 533 általános iskola működik, 3219 egész Szerbiában, és 120 középiskola Vajdaságban, illetve 500 egész Szerbiában. Összesen tehát mintegy 3700 iskola van az országban, és ebből 500-ban volt részleges sztrájk szeptember elsején.
LETARGIA URALKODIK A PEDAGÓGUSOK KÖRÉBEN
Mengyán Pletikoszity Ildikó szerint az oktatásügyi dolgozók elégedetlenek, de ennek a definiálása már nem annyira egyszerű, és a legtöbb pedagógus a korábbi tapasztalatai miatt úgy gondolja, hogy nincs értelme a tiltakozásnak. Heterogén közösségről van szó, és az utóbbi tíz évben az oktatásügyre rátelepedett a politika is” – tette hozzá. Szerbiában a kezdő és a nyugdíj előtt álló pedagógusnak a fizetése kis mértékben tér csak el egymástól – mondta a sztrájkoló tanárok követeléseiről beszélve, és hozzátette, hogy a teljes munkabeszüntetést törvénnyel tiltották meg, de a pedagógusok a szakszervezetekben is csalódtak.
Berze Gizella a magyarországi és a szerbiai helyzetet összehasonlítva úgy fogalmazott, hogy a szerbiai oktatásügyi dolgozók talán kicsit jobban állnak a bérek tekintetében. Szerbiában a mesterfokozattal rendelkező pedagógus nagyjából az országos havi átlagnak megfelelő fizetést kaphat, Magyarországon viszont, mint mondta, a „végsőkig feszítették a húrt”, a pályaelhagyás miatt a pedagógusok 20-30, vagy akár nagyobb százaléka is hiányzik a tanári karból, de a kollégákkal ledolgoztatják a hiányzó tanárok normáját, úgy, hogy azt „lehetőleg ne kelljen kifizetni”.
A sztrájkok elmaradásának az okait fejtegetve kitért arra, hogy meglátása szerint Szerbiában nagyon sokan az átlagbér alatti összegből kénytelenek megélni, a pedagógusokban pedig van egy szolidaritás, lojalitás is a társadalom felé. Mint mondta, a politikai nyomásgyakorlás Magyarországon is jelen van, és nagyjából úgy működik, mint Szerbiában.
AMIKOR BECSUKÓDIK A TANTEREM AJTAJA
A munkakörülmények kapcsán Berze Gizella elmondta, hogy Szerbiában európai szintű és ilyen értékrendet képviselő törvények mellett a dolgok gyakorlati megvalósításába mindig belép a politika. A szakember szerint a szerbiai pedagógustársadalom elveszítette a bizalmat a reformokat illetően, így pedig ellehetetlenül a végrehajtásuk is.
Mengyán Pletikoszity Ildikó a magyarországi és a szerbiai helyzetet összehasonlítva elmondta, hogy Szerbiában a tanároknak 20+4 órát kell megtartaniuk hetente, ez is megterhelő, de Magyarországon akár 26 órát is kiosztanak a pedagógusokra, de a tanárhiány miatt nagyon sokan 30-at is megtartanak hetente, és még csak ki sem fizetik nekik, ami azért Szerbiában nem gyakorlat.
Úgy fogalmazott, hogy a folyamatosan érkező különböző instrukciók által is egy káoszt teremtettek az oktatási rendszerben. Berze Gizella szavaira visszautalva, miszerint a „tanár, amikor becsukja a tanterem ajtaját, teremthet magának egy kis világot”, elmondta, hogy szerinte a tanügyet éppen ezek a „kis világok” őrizték meg: azok a családok, amelyek az értékrendjüknél fogva fontosnak tartják az iskolát, mert szerintük tanulni és művelődni érték, valamint azok a pedagógusok, akik hasonló értékrend szerint gondolkodnak. Ezek a családok és ezek a pedagógusok tartják fent az oktatási rendszert – mondta Mengyán Pletikoszity Ildikó, aki a 2000-es évek eleje óta nem emlékszik olyan miniszterre, aki komoly szaktekintélynek számított, és szerinte ebből is látszik, hogy az oktatási ágazatot nem becsülik meg kellőképpen.
A sztrájkok kérdésére visszatérve utalt arra, hogy a tanárok összefogására és az esetleges sztrájkok megszervezésére azonnal reagálnak a hatalom propagandagépezetei, a bulvárlapok igyekeznek „befeketíteni” a tanárokat.
„A VAJDASÁGI MAGYAR TANKÖNYVKIADÁS REVÍZIÓRA SZORUL”
A kisebbségi oktatásra és a tankönyvek ügyére rávilágítva Berze elmondta, hogy magyar nyelven szegényesebb a tankönyvkínálat. Hozzátette, hogy korábban foglalkozott tankönyvkutatással, és olyan hibákat észlelt, amelyek arra utaltak, mintha olykor át sem nézné senki, hogy mi kerül a tankönyvekbe. A tartalmukról úgy fogalmazott, hogy Szerbiában az első helyre került az aktuális politikai értékeknek a közvetítése a tankönyvekben. Problémaként említette, hogy a tanáraink nagyon „tankönyvfüggők” lettek, és csak ezek tartalma alapján alakítják a tanítást. A vajdasági magyar tankönyvkiadás egy nagyon nagy reformra és revízióra szorul – zárta gondolatait.
Mengyán Pletikoszity szerint a tankönyvek terén jelenleg jobb a helyzet, mint korábban, a gond szerinte abban van, hogy közben kiüresednek a tantermek, ezért valószínűleg sokáig a jelenlegieket használják majd az iskolákban. Emlékeztetett arra, hogy az egyik biológia tankönyvet kicserélik, mert egy szélsőjobboldali politikus ideológiai okok miatt nem tartotta megfelelőnek azt, az egyház pedig támogatta a javaslatában. A szakember szerint a politikának és az egyháznak a tudományba való beleszólása elfogadhatatlan, amire a társadalomnak is erőteljesebben kellett volna reagálnia.
PEDAGÓGUSEGYESÜLETEINK A MAGYAR KORMÁNY LEKÖTELEZETTJEI
Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy a vajdasági magyar pedagógusegyesületek miért nem vállaltak szolidaritást a Magyarországon tiltakozó kollégáikkal, Mengyán Pletikoszity elmondta, hogy ezek a szervezetek a magyar kormány hathatós támogatását élvezik, valószínűleg ez állhat a viszonyulásuk hátterében.
Berze Gizella úgy fogalmazott, a szervezeteink nincsenek abban a helyzetben, hogy kockázatmentesen kiállhatnának a Magyarországon sztrájkoló pedagógusok mellett.
NE KONFRONTÁLÓDJ, NEM FÁJ FEJED!
Az újvidéki József Attila Általános Iskolában a szülők és a tanári kar összefogott, és lényegében megakadályozta azt, hogy a hatalom kinevezze az általa támogatott személyt igazgatónak – emlékeztetett a műsorvezető, és felvetette a kérdést, hogy vajon a vajdasági magyar közösségen belül voltak-e hasonló, a tanárok és a szülők összefogásán alapuló megmozdulások.
Mengyán Pletikoszity elmondta, hogy megváltoztatták a közgondolkodást, az emberek fejébe ültették azt, hogy „nem szabad ellenzékiekre szavazni, mert akkor nem lesz pénz”, és hasonló játszódik le az igazgatók megválasztásánál is. A pszichológus a tanárok hozzáállásáról beszélve elmondta, sokan úgy védik a lelki egészségüket, hogy nem konfrontálódnak, nem vesznek részt a „szélmalomharcban”, de szerinte egy értelmiséginek olykor közéleti szerepet is kell vállalnia. Úgy fogalmazott, hogy „a hatalomnak az iskolák viszont valamiért nagyon fontosak, mert nem engednek ki a kezükből egyetlen ilyen intézményt sem”.
Erről beszélt Berze Gizella is, akinek a tapasztalatai szerint, ha a hatalomnak nem tetsző személy kerül egy iskola élére, egyszerűen „elfelejtik az intézményt”, amely később nem juthat fejlesztésekhez. Arról is beszélt, hogy az iskolák vezetéséért gyakran nagy harcok folynak a koalíciós partnerek között.
Mengyán Pletikoszity nagy problémát lát abban, hogy az emberek elfogadták, természetesnek veszik, hogy az iskolákat a pártok „egymás között leosztják”, pedig ez egyáltalán nem illik bele a normális értékrendbe.
Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben, szerdán pedig megnézhető az ismétlés a Szabad Magyar Szó Facebook-oldalán. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.
Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált vagy közvetlenül az Észverés csapatát adományával!
Ez a projekt a Szerb Köztársaság Művelődési és Tájékoztatási Minisztériumának társfinanszírozásával jött létre. A médiaprojektben megfogalmazott nézetek nem feltétlenül tükrözik a támogató álláspontját.
