Makai József egy diplomáciai konvojjal volt épp távozóban Kijevből. Elmondta, hogy rengetegen hagyják el folyamatosan az ukrán fővárost, az utakon nagyok a torlódások, de sokan döntöttek úgy, hogy egyelőre maradnak. Szavai szerint az Észverés élőműsorának idején, azaz kedd este a helyzethez képest még mindig viszonylag élhető körülmények voltak Kijevben: volt víz, áram, sőt internet is, de a polgárok attól tartanak, hogy ez rövid időn belül megváltozhat.

SZERBIA KÉNYSZERPÁLYÁN, KULTURÁLIS ÉS POLITIKAI ALAPÚ RUSZOFÍLIA

Szerbia megpróbált egy olyan nyilatkozatot megfogalmazni az ukrajnai invázió kapcsán, amely valamilyen szempontból folytatása annak a „hintapolitikának”, amelyet eddig is folytatott. Elítélte Ukrajna területi integritásának a megsértését, de a nyugati államok elvárásaitól eltérően nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben – mondta Pressburger Csaba a műsor kiemelt témájának elemzését megkezdve.

Vataščin Péter szerint egyrészt taktikusnak, másrészt viszont kényszerlépésnek is tekinthető Szerbia reakciója. Mint mondta, Magyarország és Szerbia állásfoglalása kapcsán kirajzolódik, hogy milyen a két ország nemzetközi politikai súlya. Az Orbán-kormány „180 fokos fordulatáról” beszélve elmondta, hogy ez sok esetben nem jöhetett volna létre így, a most „működésbe lépett erők” viszont olyanok, hogy nem adtak túl sok mozgásteret neki. Elmondta, hogy Szerbia is hasonló dolgokkal szembesül, mint Magyarország, viszont az ország nem EU-tagállam, és az oroszpártiságnak kulturálisan is mély gyökerei vannak itt. Szerbia reakcióját időhúzó és kiváró válasznak lehet tekinteni – fogalmazott, hozzátéve, hogy a jelenlegi helyzetben az ország nehezebben tud manőverezni.

Makai József szerint kevésbé lehet arról beszélni, hogy a balkáni oroszpártiságnak kulturális háttere van. Makai úgy véli, hogy sokkal inkább politikai aspektusok érvényesülnek a szóban forgó döntésekben, vagyis az, hogy Moszkva a szerb érdekek szószólója a nemzetközi szervezetekben. „Szerbia reakciója az ország kényszerpályájának a megnyilvánulása, egy kevés értelemmel bíró politikai manifesztum” – fogalmazott. Az országok hatalmi elitjeinek egyensúlyozása tekintetében ő is párhuzamot vont Magyarország és Szerbia példája között, és úgy fogalmazott: „két urat nem lehet szolgálni!”

SZERBIA MARGINÁLIS TÉNYEZŐ

Szerbia reakciójára különbözőképpen reagáltak a nagyhatalmak: Oroszország jórészt üdvözölte az ország álláspontját. Az Amerikai Egyesült Államok is így tett, az Európai Unióból is nagyrészt elnéző nyilatkozatok érkeztek, azzal a bürokratikus és megszokott megjegyzéssel, mely szerint elvárják Szerbiától, hogy hangolja össze a külpolitikáját az unióéval – emlékeztetett a műsor folytatásában Pressburger Csaba.

Makai József szerint lehetséges, hogy az uniós tisztségviselők mérsékelt nyilatkozatait az irányítja, hogy úgy gondolják, a háborúnak előbb lesz vége, mintsem hogy Szerbia az EU-hoz csatlakozna és a külpolitikája összehangolásának végső határidejére elérkezne. Hozzátette, hogy Kína reakciója is valamilyen szempontból meglepetésként érte a világot, ugyanis a nagyhatalom elítélte az Ukrajna elleni agressziót.

Az, hogy Szerbia most mit mond, jelenleg egy többedrangú probléma, másrészt egyik „klubban” sincs benne, így lehetséges, hogy Brüsszelben és Moszkvában sem akarják elriasztani az országot – fogalmazott a téma kapcsán Vataščin Péter. „Erkölcsileg világos, hogy melyik oldalra kellene állni, de Putyin népszerűsége vitathatatlan Szerbiában” – emelte ki az újságíró. Szerinte a konfliktus Magyarország, Szerbia, és más országok kapcsán is rámutatott arra, hogy nemzetközi viszonylatban mennyire periferiális szereplőknek számítanak ezek az országok. Ha úgy alakulnának az erőviszonyok, kényszer hatására Szerbia is erőteljesebben Nyugatra sodródhat – vélekedett Vataščin. Más témáról szólva úgy értékelte, nem valószínű, hogy az Oroszország és Putyin iránti erős szimpátiát táplálók viszonyulása megváltozna az orosz-ukrán konfliktus kiéleződése miatt. Szerinte ez diskutabilisnak tekinthető, ha figyelembe vesszük azt, hogy milyen brutalitással folyik máris a háború. Ennek kapcsán párhuzamot vont a volt jugoszláv térségben lezajlott fegyveres összetűzésekkel, kiemelve az erőszak legitimizálásának a problematikáját.

NINCS HÁBORÚS POTENCIÁL BOSZNIÁBAN, DE LEPŐDTÜNK MÁR MEG KORÁBBAN IS

A műsor résztvevői arról is beszéltek, hogy kiterjedhet-e a konfliktus a nyugat-balkáni régióra, különös tekintettel Bosznia-Hercegovinára, lévén, hogy a helyi politikai elit régóta lebegteti a boszniai Szerb Köztársaság önállósulási törekvéseiként is értelmezhető politikai narratívát.

Vataščin Péter emlékeztetett arra, hogy a fegyveres konfliktusok kitörését a nyilvánvaló feszültségek ellenére is általában mindig mindenki elképzelhetetlennek tartja, mindaddig, amíg nem szembesül azzal, hogy az ilyen forgatókönyvek már valóra is váltak. Milorad Dodik példáját említve elmondta, egyes értékelések szerint nem vehető biztosra, hogy a politikusnak személyesen valóban érdekében állna a kiválás, és a boszniai Szerb Köztársaság Szerbiához való csatolása, mert vesztene a politikai dominanciájából, másrészről a koszovói kérdés problémája is akadályokat gördíthet egy ilyen megoldás elé. A társadalomkutató azonban kiemelte a régió rendezetlen politikai ügyeinek súlyosságát.

Makai József kérdésként vetette fel, hogy a daytoni békeszerződés valóban a megfelelő megoldást szavatolja-e a régió országai számára, és a béke megtartása érdekében. Utalt az ilyen rögzített egyezmények megváltoztathatóságára. Mint mondta, nem gondolja, hogy Bosznia-Hercegovinában jelenleg lenne háborús potenciál. Az állam jelenlegi működésképtelenségét és a békés szétválás lehetségességének a kérdését is összevetette a haditudósító.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/