JUHÁSZ András: A szerbiai szabadúszók esete az adóhivatallal

Mi lenne a társadalmilag igazságos eljárás a szabadúszók ügyében?

26. Jan 2021

Az ún. freelancereket (szabadúszókat) a szerb állam öt évre visszamenőleg akarja megadóztatni. Az illetékesek tárgyalóasztalhoz ültek az interneten dolgozók képviselőivel az utcai tiltakozásukat követően, de egyelőre csak a folyamatban levő adóügyi eljárások felfüggesztését sikerült elérniük.

Az Interneten Dolgozók Egyesülete (Udruženje radnika na internetu – URI) által képviselt szabadúszók (freelancerek) nem azt követelik, hogy ne kelljen adót fizetniük. Ezt a hatalom képviselői, legfőképp az államelnök próbálta elhitetni a közvéleménnyel. Az interneten dolgozók szervezete igazságos megadóztatást követel.

Aleksandar Vučić nem azért hangoztatta, hogy a freelancerek kibúvót keresnek törvényes kötelezettségük alól, mert nem értette követeléseiket, hanem azért, mert tudta, hogy ha sikerül adócsalóknak beállítani őket, akkor senki sem fog szimpatizálni az érdekeikkel.

Meg is van a jó alap ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt elsősorban adócsalásnak mutatkozzon az interneten dolgozók jelenlegi helyzete. Ugyanis egy meglehetősen új, a munka hagyományosabb formáitól eltérő praxisról van szó: nincs klasszikus értelemben vett munkahely, nincs fix munkaidő, a kliensek általában gazdagabb országok polgárai vagy külföldi cégek stb. A fősodratú média csak ritkán, felületesen és szenzációhajhász módon foglalkozott az interneten történő munkavállalással.

A tavaly októberben közzétett adóbotrány előtt, ha egyáltalán találkoztunk a témával a hazai sajtóban, leginkább csak az IT-sek kivételesen magas kereseteiről olvashattunk. Az internetes idegennyelv-tanárok, lektorok, fordítók, újságírók stb. mintha nem is léteznének – holott a többtízezer szerbiai freelancer jelentős része pont ilyen, az IT-sekénél kevésbé jól fizetett szolgáltatásokat nyújt.

Az információhiány, valamint az állam semmittevése éltette a látszatot, mely szerint aki interneten dolgozik külföldi munkaadóknak, annak a jövedelme szükségszerűen magas. Holott a valóságban ez nem egészen így van.

Tavaly október óta több freelancer is beszámolt róla nyilvánosan, miként próbált tájékozódni az adóhivatalnál adózás-ügyben, de kérdéseik vagy megválaszolatlanok maradtak, vagy egyenesen azt a megnyugtató választ kapták, hogy az általuk keresett összegek után nem kell adót fizetniük.

Persze az ilyen állítások könnyen megkérdőjelezhetőek most, hogy szorul a hurok és hogy akár a kereseteik 80%-át is igényelheti az állam öt évre visszamenőleg. Ezért

vizsgáljuk meg a helyzetet úgy, hogy a szabadúszók esetleges jószándékát figyelembe se vesszük. Azaz tegyük fel, hogy tudatosan és szándékosan nem fizettek adót az elmúlt öt évben.

A Centar za istraživanje javnih politika civil szervezet 2018-as tanulmánya alapján, amely szerint kb. 100.000 digitális szférában dolgozó polgár él Szerbiában, feltételezhetjük, hogy az adóhivatal októberben elindított akciója többtízezer embert érint. Milyen következményekkel járna, ha az adóhivatal a jelenlegi törvényekkel összhangban megadóztatná a Szerbiában élő, de külföldi klienseknek dolgozó szabadúszókat?

A jelenlegi szabályozás szerint mindazok, akiket szabadúszóknak nevezünk (nem rendelkeznek saját céggel, nincs vállalkozói státusuk, munkaszerződésük) és akik nem fizettek adót, minden egyes külföldi befizetésük után mintegy 50%-nyi adót és járulékokat kell fizetniük visszamenőleg öt évre. Az összeget tovább növeli a nem időben elvégzett adózást sújtó kamat, vagyis az adóhivatal a bevételek akár 80%-át is igényelheti.

Jogosan feltételezhetjük, hogy senki sem tudná jövedelmének 80%-át öt évre visszamenőleg előteremteni és az állami költségvetésbe befizetni. Még 50%-át sem – ugyanis, mint azt mindenki jól tudja, a jövedelmekkel ellentétben Szerbiában az árak magasak, az átlagember nem tud sokat spórolni.

Tehát, ha az állam következetesen kitartana a szabadúszók megadóztatásának eredeti terve mellett, akkor az előrelátható következmények a munkanélkülivé válás és kilakoltatások, valamint sok ember testi és lelki egészségének a károsodása lennének. Nekünk mint társadalomnak mi hasznunk lenne ebből?

Elképzelhető, hogy az államkasszába befolyna egy jelentősebb összeg, viszont ez az egyszeri nyereség megéri-e többtízezer polgártársunk jobbik esetben munkavállalásának, rosszabbik esetben egzisztenciájának veszélyeztetését?

Járhatunk más utakat is. Szerencsére az URI a jobbik utak egyikéért küzd, és egyelőre biztató, hogy a kormány elfogadta a párbeszédet a szervezettel. Az interneten dolgozókat képviselők olyan törvényt szeretnének, amely szabályozná a szabadúszók munkajogi státusát és lehetővé tenné többek között az igazságos adóztatást, valamit a befizetett járulékokból származó élvezeti jogok használatát. Egyelőre korai találgatni, hogy milyen eredményeket hoznak a tárgyalások az URI és az állam között. Pillanatnyilag az interneten dolgozók besorolása van napirenden.

Viszont ahhoz, hogy tágabb értelemben igazságos adóztatásról beszélhessünk Szerbiában, magát az adórendszert is jelentősen meg kellene reformálni. Mint azt Szerbia alkotmánya, érdekesmód, kimondja: „az adó- és más közteherviselési kötelezettség általános, és a kötelezett személy gazdasági erején alapul”.

Az adórendszerünk nem tükrözi az alkotmány idézett szakaszának a második részét.[1] Az, hogy ki mekkora adót fizet, szinte egyáltalán nem az érintett személy gazdasági erején alapul. Hogy ez így legyen, valamint hogy igazságos adóztatásról beszélhessünk, az adórendszert sokkal progresszívebbé kell tennünk. A személyi jövedelmek terén ez azt jelentené, hogy alacsonyabb jövedelmeket nem vagy kevésbé adóztatnánk. Amennyiben a szabadúszók státusa megfelelő jogi formát öltene, egy progresszív (több kulcsos) jövedelmi adó számukra is sokkal igazságosabb adózást biztosítana.

(Nyitókép: Juhász András/Mašina)


[1]     A Paragraf lex újvidéki vállalat közzétett egy kiváló ingyenes oktatóvideót a szerbiai adózásról és adórendszerről. Ezen a linken érhető el.

Juhász András
(Autonómia)
Karikatúra

The post STUPS: Fruška gola appeared first on Autonomija.

STUPS: Fruška gola
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés