Az előttünk álló magyarországi és szerbiai választások induló kampányáról, illetve a vajdasági magyar médiatér bővíthetőségéről beszélgetett az Autonómia portál Észverés című élőműsorának ötvenegyedik adásában Zakinszky-Toma Viktória médiakutató, Sinkovics Norbert újságíró, Gyulai Zsolt civil aktivista és Pressburger Csaba, az Észverés szerkesztő-műsorvezetője.
A KAMPÁNYFINISBEN ÉRKEZNEK MAJD A BUDAPESTI NAGYÁGYÚK
Ugyanazon a napon lesz a magyarországi és a szerbiai parlamenti választás. A kampány még nem csúcsosodott ki, de ne legyen afelől kétségünk, hogy hamarosan mindkét országban vérre menő küzdelmek folynak majd minden egyes szavazatért – mondta a műsor kezdetén Pressburger Csaba.
Gyulai Zsolt szerint a magyarországi kampány csak kis mértékben szivárog át Vajdaságba a médián keresztül. Mint mondta, Magyarországon maguk a kampánytevékenységek is később fordulnak majd komolyabbra. Arra számít, hogy a választások előtt 2-3 héttel érkezhetnek hozzánk olyan ottani politikusok, akiknek fontos lesz a vajdasági szavazatok megszerzése.
Zakinszky-Toma Viktória szerint a választói névjegyzékbe való regisztrálás, illetve adatmódosítás lehetőségének a népszerűsítésével indult meg Vajdaságban a magyarországi választás kampánya. „A magyar médiában jelenleg az ellenzéket befeketítő kampány folyik, a Fidesz igyekszik magáról elterelni a figyelmet, inkább annak kiemelésére fekteti a hangsúlyt, hogy szerinte milyen veszélybe kerülnének a magyarok, ha a jelenlegi ellenzék nyerne a választáson. A migránsválságot és legújabban az ukrajnai történéseket is arra használja majd fel a politikum, hogy fokozza az emberek bizonytalanságérzetét” – mondta a médiakutató.
Sinkovics Norbert szerint nincs esély arra, hogy a magyarországi ellenzék jelentősebb mértékben foglalkozzon a határon túli magyarokkal a kampány során. Mint mondta, ehhez már korábban meg kellett volna kezdeniük a kommunikációt a potenciális szavazókkal. Az ottani ellenzék most a magyarországi bizonytalan szavazókra és a Fideszben csalódott emberekre összpontosít az újságíró szerint. Sinkovics szerint is lehet arra számítani, hogy a hivatalos Budapest az elkövetkező időszakban még inkább rákapcsol a félelemkeltésre, mert a „bizonytalanságot nagyon jól el lehet adni”.
TÖPÖRTYŰFESZTIVÁLOKKAL TÁMAD A VMSZ
Három vajdasági magyar politikai szervezet vesz részt az április 3-i szerbiai köztársasági parlamenti választáson: a Vajdasági Magyar Szövetség ezúttal is önálló listával indul, a VMDK most úgy döntött, hogy nem bojkottálja a választást, hanem azokkal együtt indul, akikkel együtt bojkottálta azt másfél évvel ezelőtt, és egy zöld-baloldali koalíció is létrejött a környezetvédelmi tüntetések farvizén, hozzájuk csatlakozott a Magyar Mozgalom, amelynek tíz tagja is helyet kapott a közös listán – mondta a műsor folytatásában Pressburger, kiemelve, hogy még csak fel sem merült az idén az a lehetőség, hogy magyar ellenzéki szervezetek közös listát állítsanak.
Gyulai Zsolt szerint annyira eltörpültek már ezek a pártok, hogy még összefogva sem tudnának sem infrastruktúrát, sem eszközöket teremteni a saját lista állítására. Mint mondta, a Magyar Mozgalom és a VMDK is a legjobb döntést hozta ilyen tekintetben. Az előbbi politikai szervezet koalíciós partnerei kapcsán úgy fogalmazott a civil aktivista, hogy jelenleg még talán nem ért meg a helyzet Szerbiában, hogy nagy sikereket arasson egy zöld-baloldali összefogás, de mindenképpen nagy jövőjük lehet ezeknek a politikai opcióknak az országban.
A VMSZ-től elvehetnek-e majd szavazatokat az új ellenzéki tömörülések, vagy inkább mozgósítani fogják azokat a vajdasági magyarokat, akik egyébként nem mennének ki a voksolásra? – tette fel a kérdést a műsor folytatásában Pressburger Csaba.
Sinkovics Norbert szerint a Vajdasági Magyar Szövetségnek egy viszonylag stabil szavazóbázisa van, és ezen nem változtathat az új politikai opciók feltűnése sem.
Zakinszky-Toma Viktória szerint a vajdasági magyar közösség egyre törpül, amely érzékelhető a hozzá kapcsolódó politikai struktúrában is. Kifejtette, hogy a vajdasági magyarok „kozmopolita gondolkodású tagjai” közül már sokan elhagyták ezt a területet, és jórészt a nemzetibb érzelmeket tápláló egyének maradtak a tartományban, ami miatt az új, polgári mozgalmak nem nagy támogatottságra számíthatnak ebből a közegből. A médiakutató szerint ezek a tényezők is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a VMSZ megismételje a jó választási eredményeit.
A kampányt érintve elmondta, hogy a szerb előjelű pártok között nagyon nagy az egyenlőtlenség, és érezhető a kormánypozícióból való kampányolás, a VMSZ pedig már megkezdte a hagyományosnak tekinthető, bevált módon folyó kampánytevékenységét.
Gyulai Zsolt szerint a VMSZ valamiért az utóbbi 15 éves működési időszakát hangsúlyozza a kampánya során, de a családok támogatása is kiemelt helyen szerepel. „A politikai szervezet maga által hangsúlyozott sikerei mellett ezeket a tényezőket lehet majd hurka-, kolbász-, és töpörtyűfesztiválozással szépen kiszínezni, mert nyilvánvalóan főleg a rurális vidéken él már csak tömegével a vajdasági magyar, akit az ilyen jellegű megmozdulások fognak meg a leginkább” – fogalmazott Gyulai.
NINCS NAGY REALITÁSA EGY ÚJ, FÜGGETLEN MAGYAR HÍRPORTÁLNAK VAJDASÁGBAN
A határon túli kisebbség élete tekintetében sajtótörténeti jelentőségű esemény zajlott le a múlt héten. A 23 éve létező kolozsvári Transindex portál szerkesztősége egyszerre mondott fel, és nem sokkal később azt is bejelentették, hogy megindítják a Transtelex portált, amely a magyarországi Telex erdélyi ága, testvérlapja lesz. „A transindexesek gesztusa kísértetiesen hasonlít arra, ami 2020 nyarán a budapesti indexesekkel történt. Mindaz, amelyre az erdélyi kollégák panaszkodnak, Vajdaságra is jellemző” – kezdte a műsor másik témáját Pressburger Csaba. Vajon kellene-e nekünk, a vajdasági magyar médiatérben is egy közösségi vagy vegyes finanszírozású internetes portál, mint amilyen a Transtelex lesz? Képes lenne-e fennmaradni egy ilyen kezdeményezés? – tette fel a kérdést a műsorszerkesztő.
Gyulai Zsolt szerint nem lehet párhuzamba állítani az erdélyi és a vajdasági helyzetet már csak az erdélyi magyarság lakosságszáma miatt sem. Szerinte Vajdaságban jelenleg megvalósíthatatlan lenne egy ilyen vállalkozás.
Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!
Zakinszky-Toma Viktória az esetleges káderkérdések kapcsán elmondta, hogy nem borúlátó teljesen ilyen tekintetben, de, mint fogalmazott, túlságosan is konformistáknak tartja a mostani húszéveseket, és szerinte nem jellemző rájuk az a lázadás, lendület, változtatni akarás, mint a korábbi generációkra. Szerinte ahhoz képest, hogy hány vajdasági magyar van, viszonylag sok médium szolgálja ki őket. Nagyon sok mindenre lenne szükség, hogy egy ilyen médium létrejöhessen, de nem kellene a médiumok számát növelni – vélekedett a médiakutató.
Sinkovics Norbert elmondta, hogy Újvidéken nagyon kevés magyar ajkú diák van az újságíróképzésen. Mint mondta, akkora a „taposás” a társadalmunkban, hogy nehezen elképzelhető, hogy be tudjuk csábítani a fiatalokat az újságíró körökbe. Szerinte a minőség és a szerkesztéspolitika tekintetében meglehetősen egyszólamú a vajdasági magyar médiakínálat.
Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.
Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/
