Az Autonómia portál Észverés című élőműsorának 29. adásában a magyarországi közpénzek vajdasági hasznosulását érintő témákról és a Covid-útlevelek bevezetéséről beszélgetett Gyurkovics Virág, Tómó Margaréta és Kókai Péter újságírókkal Pressburger Csaba szerkesztő-műsorvezető.
ÖT ÉVE DŐLNEK A FORINTMILLIÁRDOK VAJDASÁGBA
A magyar kormány jelentős anyagi támogatásának köszönhetően a Prosperitati Alapítvány 5 évvel ezelőtt írta ki első pályázatát, és 2019-ig 47 pályázati kiírást jelentetett meg 8 pályázati körben. Az első és a második fejlesztési ciklusban összesen 14.400 pályázat érkezett be és 12.591 pályázat volt sikeres. A projektek összértéke 86,1 milliárd forint volt, a megítélt vissza nem térítendő támogatásoké pedig közel 45,9 milliárd forint, tehát 140-150 millió euró – mondta a műsor első témáját felvezetve Pressburger Csaba.
ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:
Kókai Péter úgy értékelte, hogy a magyar kormány részéről egyfajta kárpótlási jellege is volt annak, hogy támogatta a vajdasági terület- és gazdaságfejlesztési stratégiát. Ez alatt, mint mondta, azt kell érteni, hogy az erdélyi és a felvidéki magyarság Magyarországgal többé-kevésbé egy időben uniós tag lehetett, azonos jogokat és lehetőségeket élvezhetett, míg a vajdasági magyarság – önhibáján kívül – nem ebben a helyzetben van. „Hogy ezt az aránytalanságot, méltánytalanságot valamilyen módon mérsékelje, a magyar kormány támogatásáról biztosította a programot” – mondta Kókai. Mint fogalmazott, vegyesek a benyomásai azzal kapcsolatban, hogy a program mennyire tudta megcélozni minden esetben a valós igényeket. Utalt arra, hogy a támogatás sok családnak biztosított otthont, és számos vállalkozás meg tudott maradni, esetleg fejlődésnek indulhatott a programnak köszönhetően, ugyanakkor olyan példákat is lát, amelyek arra mutatnak rá, hogy a támogatási összegek nem biztos, hogy minden esetben a legmegfelelőbb helyre érkeztek.
Tómó Margaréta felvetette, hogy egyes cégek tekintetében kérdéses lehet a pályázati támogatás indokoltsága. Az újságíró a többi között arra is rávilágított, hogy nincsenek rendelkezésre álló világos adatok a programnak köszönhetően megnyílt új munkahelyek számáról. Értesülései szerint a pályázók egy része nehézségekkel szembesül a komplikált pályázati rendszer követelményeinek a teljesítése terén is.
Gyurkovics Virág rámutatott arra, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az egyes pályázati szekciókban a pályázók 10 százaléka osztozik a teljes összeg 40, 55 vagy 60 százalékán. Pozitívnak értékelte, hogy az erre vonatkozó adatok elérhetőek a Prosperitati Alapítvány honlapján, de hozzátette, hogy ugyanakkor bizonyos részletekről nincsenek hozzáférhető információk. Ennek kapcsán elmondta még, hogy az alapítványok nem kötelesek a pénzügyekre vonatkozó adataikat megosztani a közvéleménnyel, ezért ez a körülmény is szerepet játszhatott a támogatási összegek elosztására szolgáló intézményi háttér kiválasztásában. Az újságíró egyes támogatott beadványok esetében az esetleges politikai háttérelemek kérdésének a vizsgálatát is szükségesnek tartaná.
Kókai Péter szerint az alapítványi döntéshozó szervek összetétele jogos kételyeket vet fel arra vonatkozóan, hogy a pályázatok elbírálása a politikai szempontok kizárásával történik-e, ha figyelembe vesszük, hogy a döntéshozatalban szerepet vállaló személyek nagy része kötődik a Vajdasági Magyar Szövetséghez. Arra is rámutatott, hogy bizonyos esetekben az alapítvány menet közben változtatott a pályázatokon, és így a lebonyolítás „gyermekbetegségei” is a felszínre kerültek.
Tómó Margaréta a Seb-Agrar-esetről is beszélt. Az ügy egyes mozzanatait kiemelve elmondta, fennáll a veszélye annak, hogy a termelők elveszítik a bizalmukat nem csak az integrátorral, hanem a Prosperitatival szemben is amiatt, hogy nem kapnak világos választ az esetük kapcsán. Szerinte a későbbiek során derülhet ki, hogy a termelők ügyében hosszútávon milyen következményei lehetnek majd a problémának.
VAJDMAGY PROPAGANDABIRODALOM A FIDESZ SZOLGÁLATÁBAN
Megjelent egy cikksorozat, amely a magyarországi közpénzekből finanszírozott Bethlen Gábor Alap döntéseit vizsgálta meg 2011-től egészen napjainkig. A Magyarországgal határos országok újságíróiból álló nemzetközi tényfeltáró csapat azt összegezte, hogy mennyi közpénzt juttatott a magyar kormány a szomszédos országokba a nemzetpolitikai stratégiájához kapcsolódó célok megvalósítása címén. A horvátországi, szlovákiai, szlovéniai, romániai és szerbiai adományok főként a médiánál, a fociban és az egyházaknál landoltak. Az újságírócsapat következtetése szerint ezeknek a támogatásoknak a célja leginkább a magyar kormánypárt és Orbán Viktor népszerűségének és politikai befolyásának a növelése volt a határon túli magyarok körében – mondta a műsor második témájának a felvezetéseként Pressburger Csaba.
Gyurkovics Virág is részt vett a pénzelést vizsgáló projektben. Mint mondta, a kutatás médiát célzó részének eredményeiből világosan kitűnik, hogy melyek voltak azok a törésvonalak, amelyeknél a szerkesztéspolitikájuk megváltoztatására kényszerültek egyes médiumok annak fejében, hogy az „elzárt pénzcsapokat ismét megnyissák”.
Pressburger Csaba ismertette azokat a cikkben szereplő adatokat, amelyek szerint nagyjából 12 millió eurót fizettek ki 2011-től kezdődően a Bethlen Gábor Alapon keresztül a vajdasági magyar médiumoknak. Közülük messze a legnagyobb összeget a Pannon RTV kapta, összesen 9 millió eurót.
Gyurkovics Virág a támogatások elbírálásának folyamatáról elmondta, hogy egyes nyilatkozatok szerint a Bethlen Gábor Alaphoz érkező pályázatokat visszaküldik véleményezésre abba a régióba, ahonnan érkeztek, és Vajdaság esetében a Szekeres László Alapítvány kuratóriuma az, amelynek az ajánlásai alapján később Budapesten elbírálják a pályázati beadványt.
Tómó Margaréta a korábbi munkahelyén, a Magyar Szóban szerzett tapasztalatait érintve elmondta, hogy a fontos magyarországi témák esetében úgy látta, olyan helyzetekben, amelyekben nem is érvényesül közvetlen nyomásgyakorlás, egyes vezető szerkesztőkben jelentkezik egyfajta megfelelési kényszer. A Pannon Televízió kapcsán úgy fogalmazott: sajnos igaz lehet a tényfeltáró írásban szereplő állítás, mely szerint Magyarországról diktálják, hogy mi kell, hogy szerepeljen a híradóban. Az újságíró szerint ezek a körülmények most már egyértelműek az olvasók vagy a nézők számára is, ezért felesleges is tagadni őket.
Kókai Péter fontosnak tartja, hogy megszületett a tényfeltáró írás, mert olyan dolgokra mutat rá, amelyek a szerb közvélemény nagy része számára ismeretlenek. Szerinte jelentős, hogy eljutnak a nyilvánosság elé azok az információk, amelyek a szóban forgó mechanizmusok működését tárják fel. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nyíltan kell beszélni ezekről a kérdésekről, és ki kell mondani, hogy a Magyar Nemzeti Tanács alapítása alatt álló Magyar Szóról, a Hét Napról, és a Pannon RTV-ről van szó elsősorban. Egy konkrét példa, a Szájer-ügy kapcsán elemezte ezeknek a médiumoknak a tájékoztatását, és arra a következtetésre jutott, hogy „a hatalom megőrzése céljából” elhallgatnak információkat. Úgy fogalmazott, hogy a szakmai kérdések még hangsúlyosabban merülnek fel azokban az esetekben, amikor egy vajdasági magyar közszereplőről van szó, ugyanis követelményként érvényesül ezekben a médiumokban, hogy a VMSZ-hez tartozó személyeket csak pozitív színben lehet feltüntetni, az ellenzéki hangokat el kell hallgatni, vagy esetleg csak negatív szövegkörnyezetben lehet megszólaltatni az ilyen álláspontot képviselő személyeket. Kókai úgy fogalmazott: „ezt tanulják Magyarországról, valószínűleg parancsba van adva, hogy ezt kell csinálni itt is”.
TUDOM, MIVEL UTAZOL IDÉN NYÁRON
Szinte már biztosra vehető, hogy az Európai Unió nyárra bevezeti a vakcinaútlevelet. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy még ebben a hónapban elkészül az a jogalkotási javaslat, amely a koronavírussal összefüggő ún. digitális immunitási igazolásra vonatkozik. Egyelőre annyit lehet tudni erről a dokumentumról, hogy a beoltottságot fogja igazolni, illetve teszteredményeket tartalmaz majd azoknál, akik még nem kaphatták meg az oltást, továbbá információt hordozhat majd arról, ha valaki már átesett a koronavírus-fertőzésen. A cél, hogy az uniós polgárok ismét szabadon és biztonságosan utazhassanak az EU-n belül, illetve akár külföldre is. A tervezett vakcinaútlevéllel kapcsolatban számos kritika fogalmazódott meg. Sokan diszkriminatívnak tartják, míg mások szerint a biztonság mindent felülír – mondta Pressburger a harmadik témát megkezdve.
Tómó Margaréta szerint a védőoltással kapcsolatban jelentkező ellenállás is valószínűleg megszűnik idővel, mert az emberek végre normális életet szeretnének élni. Szerinte mindannyiunk számára elsősorban a betegségtől való védelem kell, hogy az első helyre kerüljön. Mint mondta, egyáltalán nem ellenzője a vakcinaútlevélnek.
Gyurkovics Virág azt mondta, az általa megkérdezett személyek szerint, ha a vakcinákat elismerték, bízhatunk bennük, és sokan éppen azért jelentkeztek az oltásra, mert abban bíznak, hogy így elhárulhatnak az utazásuk elé gördülő akadályok. Ha ebben segíthet a vakcinaútlevél, akkor ez csekély ár – mondta az újságíró.
Kókai Péter úgy fogalmazott, a túlságosan szélsőséges és radikális megoldásokat semmiben sem, így ebben a kérdésben sem kedveli, és az a véleménye, hogy az ügy kapcsán is köztes választ kellene találni. A dolognak van indokoltsága, de az sem engedhető meg, hogy egy lépést se tehessen majd az, akinek esetleg nem lesz vakcinaútlevele – mondta Kókai.
Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján, illetve meghallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a podcast.rs oldalon.
Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/
