HORRORFELVÉTELEK ÁLLAMFŐI TÁLALÁSBAN

Kevés olyan ország van a világon, ahol a protokolláris teendőkre feljogosított államfő szombaton, főműsoridőben lefejezett és megkínzott emberek maradványait mutogatja sajtótájékoztatóján, televíziós csatornák élő adásában. Szerbia immár egy ilyen ország – fogalmazott Pressburger Csaba a műsor első témájának felvezetésében, hozzátéve, hogy Aleksandar Vučićnak állítólag az volt ezzel a célja, hogy megmutassa ország-világ előtt, milyen brutális módon végezte ki áldozatait a nemrégen letartóztatott Veljko Belivuk és bűnbandája. Vučić a sajtótájékoztatón azt is megígérte, hogy „Vranjétól Szabadkáig, Valjevótól Nišig annyi letartóztatást fogunk látni az elkövetkező időszakban, amennyire eddig nem volt példa”.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Losoncz Márk úgy fogalmazott, sokszor merül fel a gyanú, hogy a haladó rezsim különböző lépései mögött a manipulálás, a szemfényvesztés szándéka áll, de ezúttal másról lehet szó. Utalt a maffia elleni harc paradox jellegére is, ugyanis, mint mondta, vannak arra utaló jelek, hogy az állam maga is konstitutív része a szervezett bűnözésnek. Úgy fogalmazott: „ha követjük a jeleket, arra kell jutnunk, hogy ami most történik, annak a fele sem tréfa”. Szerinte látnunk kell, hogy 2003-ban milyen jelek előzték meg Zoran Đinđić halálát, és hogy az akkori faktorok közül hasonlóak jelen vannak most is, ami aggodalomra ad okot.

Ördögh Tibor szerint a jelenlegi helyzet egyrészt arról szólhat, hogy hogyan rendeződik át a háttérhatalom, és hogy hogyan lehetséges akár ezeket a területeket is megszerezni. Tavaly ősszel, amikor meghirdette a maffia elleni harcát az országvezetés, akkor már ezt készíthette elő, hogy a „számukra rivális féllel kellene leszámolni” – fogalmazott. Utalt a politikusok közötti rivalizálásra is, mint az ügynek egy másik lehetséges aspektusára.

Patócs László azt mondta, a Szerb Haladó Párt „több szempontból is nem csak egy politikai szervezet, hanem egy gazdasági-hatalmi konglomerátum, amely túlmutat ezen a párton”. Az író szerint a szervezeten belüli erőviszonyok alakulásától is függ, hogy a továbbiakban milyen történések játszódnak majd le.

A SZÜLINAPOS ELNÖK REGIONÁLIS VAKCINADIPLOMÁCIÁJA

Aleksandar Vučić államfő nemrégiben Szarajevóban járt, hogy átadjon egy 10 ezer dózis AstraZeneca vakcinából álló szállítmányt. A pozitív gesztust nyilván nem lehet elvitatni, függetlenül attól, hogy milyen politikai szándékok húzódnak meg mögötte. Az államfői utazásnak azonban volt egy szimbolikus vonzata is, mert a látogatás utáni napon volt pontosan 25 éve annak, hogy véget ért Szarajevó közel négy évig tartó szerb ostroma – vezette fel a műsor második témáját Pressburger.

Ha figyelmesen elolvassuk a látogatáskor készült Vučić-interjút, láthatjuk, hogy az államfő nem tekint magára vétkesként, ezért kizárhatjuk, hogy a szarajevói látogatásnak volt egy bocsánatkérési jellege – mondta Patócs László. Rámutatott arra, hogy Vučić gyakran hangsúlyozza szereplései során azt, hogy mindenki változik, mert ha erre nem kerülne sor, a múltban ragadnánk. Patócs azonban hangsúlyozta, hogy „a diplomáciában nagyon ritkán történnek véletlenek”, ezért lehetséges, hogy szimbolikus tartalma is van a látogatás időzítésének, ennek azonban nem a bocsánatkérés, hanem egy tényleges vagy áhított regionális vezetői szerep alátámasztása, megerősítése lehet a célja. Az író kiemelte, hogy a bosznia-hercegovinai legfelsőbb vezetők mindegyikével tárgyalt a szerb államfő, ami a regionális viszonyok szempontjából mindenképpen pozitív irányba mutató tényező.

Ördögh Tibor is utalt a regionális politikai befolyás erősítésének a szándékára a vakcinaszállítmányok kapcsán. Rámutatott a gesztus „kampányszerű” hátterére, és arra, hogy Szerbia olyan szomszédos országokba szállít védőoltásokat, amelyekben esélyt lát arra, hogy visszaszerzi vagy erősíti a befolyását. A politológus szerint egy hónapok alatt felépített tervnek a megvalósulásáról van szó, amely viszonylag nem nagy vakcinaszállítmányt foglal magában, de elegendőt ahhoz, hogy a közvélemény előtt jól mutasson.

Pressburger Csaba emlékeztetett arra, hogy Aleksandar Vučić szereti személyesen átadni ezeket az adományokat, mintha az ő személyes ajándékairól lenne szó, a kínai elnök pedig a legutóbbi, Szerbiának szánt vakcinaküldeményét úgy időzítette, hogy az a szerb elnök születésnapján érkezzen meg, ez pedig szintén a személyi kultusz irányába mutató gesztusként értelmezhető. A műsorszerkesztő szerint hasonló dolgokra mutat rá a Koszovóból „spontán” Belgrádba utazó diákok esete is, akik énekkel köszöntötték Aleksandar Vučićot a születésnapján.

Losoncz Márk a fenti észrevételekre utalva az autoriter rendszerekről beszélt, kiemelve, hogy egyes elméletek szerint a válságba került társadalmakban hirtelen rendkívüli szerep jut az egyéniségeknek, ez azonban inkább csak látszólagos, mint valós.

A FIDESZ ÚTJA A LIBERÁLIS INTERNACIONÁLÉTÓL A JOBBOLDAL PERIFÉRIÁJA FELÉ

Huszonegy év után a Fidesz otthagyta Európa legnagyobb befolyással bíró pártcsaládját, amely az Európai Parlament legnagyobb frakciójával rendelkezik. Bár a magyar párt önként távozott az Európai Néppárt (EPP) frakciójából, valójában csak megelőzte önnön kirúgását – mondta Pressburger a műsor harmadik témáját megkezdve. A Fidesz, amely a Liberális Internacionáléból érkezett 2000-ben a jobboldali európai pártok szövetségébe, 2021-ben a jobbszél felé távozott. A Fidesz és az Európai Néppárt viszonya már évek óta nem volt felhőtlen, különösen egyes nyugati és észak-európai tagpártok bírálták a pártot az illiberalizmusa, a menekültpolitikája, a magyarországi sajtó helyzete és a korrupciós ügyek miatt, de úgy tűnt, hogy a német kereszténydemokraták, bár sokat hezitáltak ezen, mégsem engedik el Orbán kezét, azonban most ez mégis bekövetkezett – zárta gondolatait Pressburger.

A magyar Európa-politika utóbbi tíz évét szemlélve ez az út világosan kirajzolódik – mondta Ördögh Tibor. Szerinte a kilépésnek csak a kizárás lehetett volna az alternatívája. A következmények kapcsán elmondta, hogy a Fidesz elveszít fontos helyeket és tisztségeket az Európai Parlamentben, amelyben azonban hamarosan újraosztják a helyeket, így a kérdés az lesz, hogy a párt képviselői a függetlenek között maradnak-e, mert másokkal együtt akár új frakciót is alakíthatnak. Erre még nincs válasz, de feltételezhető, hogy a háttérben már megjelentek a találgatások – mondta a politológus.

Idestova egy évtizede egyfajta bohóckodásnak lehetünk szemtanúi – fogalmazott Losoncz Márk. Kiemelte: az, hogy az ügy ilyen sokáig elhúzódott, azt mutatja, hogy mennyire komolytalan, ami Brüsszelben történik. Az Európai Parlament nem egy túl fontos intézmény: nem igazán hoz törvényeket, kormányokat sem hoz létre és nem buktat meg, a végső szót inkább az Európai Tanács mondja ki – tette hozzá. Szerinte a Fidesz annyira szalonképtelen lett, hogy végül kikerült ebből az erőtérből, mert végképp vállalhatatlanná vált, de ez nem jelenti azt, hogy ebből súlyos következmények fakadnak például az Európai Tanácson belüli erőviszonyokra nézve, ezért a filozófus sokkal kevesebb jelentőséget tulajdonítana az ügynek, mint amennyit a sajtó. Losoncz szerint a Fidesz ideológiailag megváltozott, és „elszaladt a ló a rendszerrel”, amit „még Európában sem lehetett tűrni”.

ITT MEGHALLGATHATÓ A TELJES ADÁS:

A dolog pikantériája, hogy a Fidesszel együtt kormányzó KDNP egyetlen EP-képviselővel rendelkezik, aki szintén az európai néppárti frakció tagja. A párt úgy nyilatkozott, hogy nem hagyja el az Európai Néppártot. A Fidesz határon túli szövetségese, az RMDSZ, amely két európai parlamenti honatyával rendelkezik, szintén marad az EPP-ben – mutatott rá Pressburger Csaba.

Patócs László emlékeztetett arra, hogy bizonyos magyar sajtóorgánumok úgy magyarázták a KDNP fel nem függesztését (szerinte külön kérdést vet fel, hogy milyen támogatottsága van jelenleg a pártnak Magyarországon), hogy „őket mindenki elfelejtette”. Úgy gondolja, hogy retorikailag furcsa helyzet állt elő, de elképzelhető, hogy úgy gondolták, „utolsó kapcsolódási pontként” nem árt, ha az említett képviselők maradnak az EPP-ben. Abban nem lát „problémát”, hogy az RMDSZ képviselői nem hagyják ott a jelenlegi legerősebb frakciót, azonban kérdést vethet fel, hogy ezen a színtéren mire lesznek képesek a Fidesz támogatása nélkül.

Losoncz Márk az Európai Néppárt „szimbolikus” jelentőségéről szólva úgy fogalmazott, hogy az Európai Parlament intézménye tulajdonképpen egy „kádertemető”, mert olyan politikusok szoktak ide kerülni, akik a „maguk módján nívósak, de otthon nem feltétlenül kívánatosak, és ha már kádertemetőről van szó, nem mindegy, hogy a temető melyik parcellájába kerülünk”. Az ideológiai kérdések tekintetében a filozófus szerint Orbán Viktor határozottan egy irányba halad, és, úgy véli, ez visszafordíthatatlan folyamat.

Patócs László szerint is egy radikálisabb közeg felé mutat a Fidesz jelenlegi munkássága, Ördögh Tibor pedig nem tartja kizártnak, hogy a párt részvételével új együttműködések születnek, szerinte akár egy euroszkeptikus összefogás létrejöttét sem lehet kizárni, a politológus azonban elképzelhetőbbnek tartja, hogy a Fidesz képviselői a jövőben más formációhoz csatlakoznak.

---

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján, illetve meghallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/