ÉSZVERÉS #21 – Létezhet-e magyar kisebbségi politizálás a NER-en kívül?

A romániai választásról, illetve a kisebbségi magyar érdekképviseletek mozgásteréről, valamint a Szájer-ügy és Szájer József elvesztésének a Fideszre gyakorolt hatásáról beszélgetett Parászka Boróka újságíróval, publicistával, Losoncz Márk filozófussal és Kocsis Árpád filozófussal, közíróval a szerkesztő-műsorvezető, Pressburger Csaba.

10. Dec 2020

Meddig nyújtózkodhat az RMDSZ?

December 6-án a koronavírus-járvány kellős közepén parlamentáris választásokat tartottak Romániában. A részvételi arány rekordalacsony volt, az eredmények pedig nem hozták a papírformát, ugyanis nem az eddig kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) végzett az első helyen, hanem az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD), de ennek ellenére valószínűleg a PNL alakíthat kormányt. Ahhoz, hogy a Nemzeti Liberális Párt többségben lehessen a parlamentben, szüksége lesz a liberális USR-PLUS-ra, amely mintegy 15 százalékot ért el a választásokon, továbbá a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) is, amely 6 százalékos eredményt tudhat a magáénak.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

A marosvásárhelyi Parászka Boróka szerint az alacsony választási részvétel a járvány mellett a permanens kampány és a politikai szféra hitelvesztésének következménye. „Egy a társadalomtól elszakadt politikai osztály belső harcait láthatjuk. Viszont a társadalom már ráeszmélt, hogy ezek a viták nem róluk szólnak, hanem a hatalom megszerzésének és megtartásának a taktikai játszmái” – fogalmazott az újságíró.

Parászka kiemelte, hogy szinte a semmiből megjelent a szélsőjobboldali Románok Egyesülésének Szövetsége (AUR), amely mintegy 10 százalékot ért el, és esetükben az a kérdés, hogy milyen hatással lesznek majd az egész romániai politikai helyzet alakulására, illetve a közép-kelet-európai viszonyokra.

A publicista Asztalos Csabának, a Román Diszkriminációellenes Tanács elnökének szavait idézte, aki szerint a szélsőjobboldali párt megjelenése egy taktikai húzás volt, amivel a Nemzeti Liberális Párt, illetve a jobbközép pártok elcsábították a szociáldemokraták radikális szavazóit, így csökkentve a PSD támogatottságát. „Ha nem bukkant volna fel az AUR, akkor most kormányalakításra képes lenne a Szociáldemokrata Párt, és mintegy 10 százalékkal több szavazata lenne” – vélekedett Parászka.

A PNL és az USR-PLUS többször is kijelentették, hogy nem fognak koalícióra lépni a PSD-vel. A nagy kérdés még csak az, hogy mi lesz az RMDSZ-szel – folytatta a beszélgetést Parászka. Nincsenek arra utaló jelek, hogy az RMDSZ feltétlenül kormányra szeretne kerülni. Ráadásul nem biztos, hogy ha akarna is, ezt a Fidesz engedné. Nem tudom, hogy milyen feltételekkel, és miért menne bele az RMDSZ a koalícióalakításba, és ha nem megy bele, akkor vajon ki ugorhat be helyette” – ecsetelte a helyzet lehetséges alakulását a publicista.

Az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatairól Parászka elmondta, hogy maga az RMDSZ, de az erdélyi magyar egyházak és az erdélyi magyar vállalkozói réteg is nagyon jelentős mértékben magyar költségvetési támogatásokból működik. Bizony ezek a szervezetek és az RMDSZ nem állnának ilyen stabil lábakon, ha nem állna mögöttük a Fidesz” – nyilatkozta az újságíró, majd hozzátette, hogy „az eddigi helyzet – vagyis hogy az RMDSZ nem volt kormányban – nagyon megfelelt a két ország közötti magyar-magyar viszonyoknak”.

A Szájer-ügy és annak hozadéka

Kocsis Árpád elmondta, hogy a közvélemény-kutatások arra utalnak, hogy a Fidesz támogatottságát egyáltalán nem ingatta meg a Szájer József körüli botrány. Ami a Fidesz európai uniós, illetve európai parlamenti megítélését illeti, „már olyasmikre is láttunk példát, amiknek még határozottabban kellett volna a Fidesz tekintélyét aláásniuk, de úgy tűnik, hogy erre eddig sem került sor” – mondta Kocsis, majd hozzátette, hogy a Fidesz körül már annyi botrány volt, hogy nem hiszi, hogy ezek után bármi tovább ronthatná a párt nemzetközi vagy belföldi megítélését.

A magyarországi közvélemény-kutatásokban megkérdezettek mintegy 65 százaléka a képmutatást nehezményezte Szájer József ügyével kapcsolatban. „Lehet, hogy Szájer József brüsszeli folyosókon fontos informális szereppel bírt, vagy hogy olykor a formális szerepe is számított, de Magyarországon azért az ő szimbolikus jelentősége ehhez képest elég csekély, és nem gondolom, hogy az ügyének belföldi hatása különösen számottevő lehetne” – fogalmazott Losoncz Márk.

Parászka Boróka szerint Szájer József fétiseit már nagyon régóta ismerhették Brüsszelben, és valószínűleg ott okozhatott a legkisebb meglepetést, ami történt.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján, illetve meghallgathatók a népszerűbb podcast-alkalmazásokban, valamint a podcast.rs oldalon.

powered by Sounder

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/

Karikatúra

The post STUPS: SrBska vakcina appeared first on Autonomija.

STUPS: SrBska vakcina
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés