Az olvasóteremtő daráló

2020. szeptember 25-én Dúró Dóra, a magyarországi Mi Hazánk Mozgalom politikusa, egy sajtótájékoztató keretében, ledarálta a Meseország mindenkié című gyermekkönyv egy példányát. Cselekedetét azzal indokolta, hogy a kötetet homoszexuális propaganda hatja át. Az eset „Dúró Dóra darálója” néven híresült el, és heves reakciókat váltott ki a közvéleményben.A darálás óta azonban a mesekönyv az eladási listák élére került – foglalta össze a történteket Pressburger Csaba.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Zakinszky-Toma Viktória először is mint szülő fejtette ki véleményét az esetről. Elmondása szerint a mesekönyv körül kialakult helyzetben az a legaggasztóbb, hogy a könyvet több helyen a gyermekek iránti agressziónak minősítették. „Személyesen tapasztalom, hogy a gyermekeimet is nap mint nap számos agresszió éri, mindenféle típusú, de ezt a mesekönyvet semmiféleképpen sem sorolnám ebbe a kategóriába” – mondta. Zakinszky-Tomaírói szemszögből viszont örömmel fogadta a könyv hirtelen népszerűvé válását, mert ez arra utal, hogy az emberek olvasnak, majd azt is hozzátette, hogy ez a mesekönyv ugyanolyan, mint a többi. „A közösségi oldalakat elárasztották olyan emberek bejegyzései, akik nem is olvasták a mesekönyvet, az általuk kiragadott részletek pedig teljesen másfelé fordították a történetet, mint amiről szólnia kellene” – fogalmazott az írónő.

„A mesekönyv megjelenését kísérő masszív homofób megnyilvánulások, amelyeket a magyarországi kormány nemhogy csitítana, hanem maga is szerepet vállal benne, az etnicista politikák újabb állomása. Nem ez az első eset, amikor a meleg kisebbség kerül a támadások középpontjába” – vette át a szót Kocsis Árpád, majd hozzátette, hogy „évek óta más és más társadalmi csoportokat és kisebbségeket ötöl ki vagy választ magának az etnicista politika (menekültek, fogvatartottak, cigányok, a »romkocsmák merengői« stb.), amely azonban nem csak a kormánypártok sajátja.”

Losoncz Márk filozófus véleménye szerint Dúró Dóra akciója tökéletesen kontraproduktívra sikeredett, mert olvasókat teremtett, nem pedig olvasókat riasztott el a kötettől. „Dúró tulajdonképpen igazolta a szerzők és szerkesztők motivációját, ugyanis az volt a cél, hogy érzékenyítsék és elfogadóbbá tegyék a társadalmat, hisz szemmel látható, hogy még mindig vannak olyanok, akik nem elfogadók, és még nagy munka áll előttünk” – mondta Losoncz. A filozófus arra a zavaró tényezőre is felhívta a figyelmet, hogy „szinte kivétel nélkül úgy volt szó a könyvről, mintha a gyerek perspektívája nem is létezne. Minthogyha egyedül mi, szülők léteznénk, akik paternalista módon eldöntjük, hogy ez vajon rossz-e a gyereknek vagy jó”, majd hozzátette, hogy a gyerekek és a társadalom tekintetében (különösen például az LGBTQ-populációt illetően) is sokkal több érzékenyítésre lenne szükség.

Kocsis Árpád a beszélgetés folyamán több kutatási eredményre is kitért az LMBTQ identitású emberek megítélésével kapcsolatban. Elmondása szerint maga az EU is számos felmérést végez, ahol Magyarország rendre a legutolsó tagországok között végez. Kocsis kiemelt egy 2007-2008-ban az MTA kutatói által végzett felmérést, amelyben LMBTQ embereket kérdeztek, milyenek a mindennapi tapasztalataik, mennyire befogadó a társadalom velük szemben. A kutatásból az derült ki, hogy már családon belül elkezdődik a hátrányos megkülönböztetés az LMBTQ emberek irányában, és ez a későbbi életükre is igen jellemző marad. „Nagyon gyakori a fizikai zaklatás ellenük, a verbális és fizikai erőszak is, problémáik adódnak a lakhatással, az egészségügyben szintén hátrányos megkülönböztetés éri őket, főleg ha valamilyen nemi betegséggel küzdenek.” – ecsetelte a kutatási eredményeket a filozófus.

Biden vagy Trump biztos győz, de ki veszít?

November 3-án Amerika elnököt választ. A közvélemény-kutatások arra utalnak, hogy minden bizonnyal Joe Biden fog kikerülni győztesként, de bármelyik jelölt is győzzön, kik lehetnek a választás vesztesei? – tette fel a kérdést beszélgetőtársainak Pressburger Csaba.

Zakinszky-Toma Biden győzelmére tippelne, annak alapján, hogy „nagyon sok tekintetben és témában Trumpnak botrányos megnyilvánulásai voltak”. Kocsis Árpád bizonyos Bernie Sanders fölényes győzelmében, míg Losocz Márk felhívta a figyelmet néhány veszélyforrásra is, mert „mintha Trump kezében meglenne a manipulálás lehetősége”, továbbá arra is, hogy úgy tűnik, mintha a jelenlegi amerikai elnök nem igazán akarná elfogadni a lehetséges majdani vereségét. Losoncz azt is kiemelte, hogy Trumpnak még „itt vannak azok az életveszélyes kijelentései is, mint a szélsőjobboldalnak küldött üzenete, miszerint álljanak készenlétben, ez pedig félelemre adhat okot”. Hozzátette, lehet, hogy most Joe Biden nyer, viszont kérdéses, hogy az a győzelem hogyan fog kinézni a konkrét helyzetben.

„Ami a legutolsó elnökjelölti vitát illeti, ott már látszott, hogy ki fog veszíteni. Majdnem mindenki veszített, aki azt a 70 percet végighallgatta” – fogalmazott Kocsis Árpád. A filozófus összegezte az amerikai politikai élet elmúlt négy évét, majd kiemelte, hogy „ha Trumpnak az elmúlt négy évére tekintünk vissza, a sok botrány jut eszünkbe”. Azonban, hangsúlyozta, Donald Trump volt hosszú ideje az egyetlen amerikai elnök, aki újabb háborút nem kezdeményezett, viszont a régi szövetségek felbontása, a régi szövetségesek cserbenhagyása annál inkább jellemző volt rá. „Az, hogy bizonyos országokat az amerikai katonaság elhagy, eléggé zavartkeltő, azonban az USA számára ez egy zsarolási potenciál” – mondta Kocsis.

Az amerikai elnökválasztás vesztese mindenekelőtt az amerikai nép – véli Losoncz Márk. „Ha felszínesen nézzük, akkor elsőre úgy tűnhet, hogy Trump az, aki kevesebb államot szeretne és több szabadságot, míg Biden több államot, de nagyobb biztonságot akar az elesett, marginalizált emberek számára. Alapvetően Amerika két rossz közül választhat, pedig Trump is erőteljes állami intervenciókkal segíti a nagytőkét, míg Biden a sandersi programhoz képest csak nagyon visszafogottan kíván szociálisan kedvezőbb, igazságosan újraelosztóbb államot megteremteni” – fogalmazott a filozófus.

Zakinszky-Toma Viktória szerint az, hogy Biden nem olyan karakán módon áll ki, mint ahogyan azt sokan elvárnák tőle, akár egy nagyon megfontolt médiakampányra is utalhat. A médiakutató úgy gondolja, lehet, hogy Biden kicsit Trumpra szeretne hasonlítani, mert Trump pont amiatt nyerte meg a választásokat négy évvel ezelőtt, hogy nagyon megosztotta a közvéleményt, és most úgy tűnik, hogy Biden a visszafogottságával is pont erre a taktikára játszik. „A két jelölt között nehéz választani, mert első ránézésre nincs nagy különbség közöttük” – mondta Zakinszky-Toma.

„Biden egyik nagy »előnye«, hogy ő nem Donald Trump, csak az a baj, hogy ez rettenetesen kevés” –folytatta a téma boncolgatását Losoncz, majd hozzátette, hogy rengeteg olyan szavazója lesz Bidennek, aki egyszerűen csak a kisebbik rosszra fog szavazni. A filozófus véleménye szerint Biden esetében pozitívumként kiemelhető, hogy ő semmiképpen nem fogja a rasszista feszültségeket tovább fűteni, míg Kocsis Árpád szerint Joe Biden politikája már kifejtette a hatását, elvégre az elmúlt 36 évben aktív tagja az amerikai politikai elitnek.

Milyen lehet az USA Balkán-politikája?

Az USA Balkán-politikájával kapcsolatban Zakinszky-Toma kifejtette: bárki is legyen a következő amerikai elnök, a Washingtonban aláírt gazdasági együttműködésre vonatkozó szándéknyilatkozatnak nincs különösebb tétje. „Nincs az amerikai adminisztráció fókuszában a Koszovó-kérdés, inkább csak a választási kampány része volt, ami Koszovó ügyében történt” – mondta.

Losoncz Márk véleménye szerint Amerika számára Koszovó, illetve a Balkán több okból is fontos. Először is a katonai bázisa miatt, másodsorban azért, mert a Balkán hagyományosan egyfajta „tamponzóna”, és végül, de nem utolsó sorban nagyon jelentős amerikai befektetések vannak nemcsak Szerbiában, de Koszovóban is. A Biden-Trump viszonyt illetően a filozófus úgy látja, Biden feltétlenül agresszívebb, míg Trump óvatosabb, és nem hajlandó annyira a „világ rendőre” lenni, mint Biden, és ez a kettőjük közötti különbség nem elhanyagolható.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/