#freeSZFE

A budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemet a magyar kormány az eddigi állami fenntartásból szeptember elsejével alapítványi fenntartásba utalta. Ennek értelmében, a továbbiakban is jórészt közpénzből fog működni az intézmény, ám az irányítás a szenátus kezéből átkerül a kuratórium kezébe. A kuratórium elnöke a kormány által kinevezett Vidnyánszki Attila rendező lesz, tagjai között pedig nem csak színházhoz köthető személyek találhatóak meg – kezdte felvezetőjét Pressburger. Az SZFE közössége a gondot abban látja, hogy az átalakítási szándékról semmiféle egyeztetés, párbeszéd nem folyt az egyetem vezetésével, az illetékes minisztérium sajtóközleményéből értesültek arról, hogy mi vár rájuk szűk egy hónapon belül. Az egyetem hallgatói elbarikádozták magukat az egyetem épületében, úgymond elfoglalták a Színház- és Filmművészeti Egyetemet.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Losoncz Márk filozófus két problémát lát fölmerülni a témával kapcsolatban. Az egyik probléma, hogy az állam saját klienseinek szolgáltat ki egy közintézményt. A másik probléma pedig az, hogy az intézmény magántulajdonba kerül, így egy közjó gyakorlatilag privatizálódik, piacosodik, és így már nem lesz közjó – fogalmazott Losoncz. „Ami ma történik, az egy perverz újraelosztás, amennyiben a közjavakat és a közszolgáltatásokat újra elosztják, de alantas módon, kivételezett eliteknek, privilegizált embereknek” – mondta a filozófus.

Az egyetemfoglalás tulajdonképpen az egyetem visszafoglalását jelenti – mondta Kocsis Árpád közíró, filozófus. Nem az egyetem elfoglalásáról van szó, hanem a visszavételéről – pontosított, hozzátéve, hogy az egyetemfoglalás arra is lehetőséget ad, hogy olyan dolgokkal foglalkozzanak az egyetemisták, amelyekre másként nincs mód. „Ha azt vesszük figyelembe, hogy az eddigi egyetemfoglalások milyen mértékben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, elmondhatjuk, hogy noha általában az egyetemisták összes követelése nem valósult meg, nem csekély eredményeket értek el, a kormányzatnak sokszor visszakoznia kellett. Általánosan elmondható, hogy az egyetemfoglalók felismerve a közösség erejét pár nap leforgása alatt többet tanulnak és nagyobb rálátásuk nyílik az oktatásügyre, mint a tanulmányaik egész ideje alatt. Mindez nem lebecsülendő. A színházművészetisek már most sikert értek el, s ha a megfogalmazott 13 követelésükből mind több teljesül, a győzelem annál teljesebb lesz  – mondta Kocsis Árpád.

Gyurkovics Virág újságíró arrogáns intézetbitorlásnak nevezte a kormány döntését. Lehetett volna számos más útja-módja a strukturális változásnak az egyetemi kereteken belül, amely finomabb módon, a tanárokkal és a hallgatókkal konzultálva történik – mutatott rá Gyurkovics, hozzátéve, hogy amit most az egyetemre akarnak ráerőszakolni, az az elhiteltelenítést támasztaná alá. Ez ellen lépnek fel ösztönösen a hallgatók, és ezt az ösztönösséget kellene megőrizniük ahhoz, hogy sikerre vigyék a tüntetéshullámot. „Szerintem a színházi szakma egyike azon szakmáknak, amelyekben a legkevésbé lehet képmutatónak lenni. Ha a színházban képmutatóvá válik az ember, ha nem a valós képet mutatja, akkor nevetségessé válik, onnantól kezdve a hitelét veszti. A színház, de semmilyen más vizuális médium nem engedheti meg magának, hogy hiteltelenné váljon. Azok a fiatalok, akik az SZFE-re jártak vagy járnak, pontosan érzik azt, hogy mitől válik hiteltelenné akár az oktatás is maga” – mondta.

#podržiRTV

Súlyos anyagi helyzetre hivatkozva a Vajdasági RTV megszüntette azzal a munkaközvetítő ügynökséggel a kapcsolatát szeptember elsejétől, amelytől úgymond bérbe vett dolgozókat, így mintegy 200, az ügynökségen keresztül alkalmazott dolgozótól volt kénytelen megválni a közszolgálati médiaház. A cég ezt azzal indokolta, hogy mintegy 200 millió dinárral csökkentette a köztársasági kormány a költségüket, amikor áprilisban átütemezték a büdzsét – kezdte a témát Pressburger Csaba.

A koronavírus-járvány miatt előállt egy rendkívüli állapot, egy válsághelyzet. Ilyen esetekben a társadalmak újraíródnak, általában negatív irányban – mondta Losoncz Márk. Hozzátette: ahelyett, hogy megújulnának, megfrissülnének, inkább úgy strukturálódnak újra, hogy az kedvez bizonyos privilegizált rétegeknek. A filozófus szerint ezt tapasztalhattuk a 2008-2009-es gazdasági válság során is. „Nagyon fontos, hogy ezúttal is elutasítsuk azt az ideológiát, miszerint mindenáron megszorításokra van szükség, miszerint mindenáron meg kell feszítenünk a szíjunkat és a széles néprétegeknek le kell mondaniuk a munkahelyükről, a juttatásaikról. Ki kell mutatnunk, hogy ez egy hamis ideológia” – mondta Losoncz Márk.

Hasonló válságokon átesett már a Magyar Szó és a Hét Nap szerkesztősége is, mind a két esetben a szerkesztőség szempontjából kedvezőtlenül alakultak a dolgok, az pedig, hogy az RTV-vel ugyanez lejátszódik, riasztó, ijesztő – mondta Gyurkovics Virág. „Az, hogy most nem állnak ki a médiaház mellett a szerkesztőségek, vagy legalábbis nem emelik fel a hangjukat közvetlenül, az számomra sokkal inkább jelenti azt az elfogadást, azt a passzív elszenvedést, amin ők már átestek” – tette hozzá. Az újságíró szerint a legrosszabb stratégia az, ha az RTV megpróbálja elfedni azokat a problémákat, amelyeket az elbocsátások maguk után vonnak. Mint mondta: „pontosan az lenne a megoldás, ha nem kendőznék el, hogy ez a káderhiány, amivel szembetalálkozott a médiaház, mekkora hátrányba sodorta a közszolgálati tájékoztatást”.

A médiaház vezetői tudták pontosan, hogy ha elvonásokra kerül sor, akkor milyen helyzet fog előállni az intézményben, megtehették volna, hogy elébe mennek a nehézségeknek – fogalmazott Kocsis Árpád. Szerinte azok, akik még ideiglenes szerződéssel rendelkeznek az RTV-ben, általános bizonytalanságban élnek, hiszen az utóbbi hetekben elhangzott az is, hogy a médiaház átköltözése során további leépítés várható.

#TheApprentice

A műsorban szó esett a múlt pénteken Washingtonban aláírt gazdasági együttműködésre vonatkozó szándéknyilatkozatokról is, amelyeket Aleksandar Vučić szerb államfő és Avdullah Hoti koszovói miniszterelnök írtak alá Donald Trump amerikai elnök jelenlétében.

Kocsis Árpád szerint fontos megfigyelni Amerika nyomásgyakorlását Koszovóra. Egyfelől márciusban az USA bejelentette, hogy 50 millió dollárnyi segélyt vonnak meg Koszovótól, másfelől pedig meglebegtették annak lehetőségét, hogy kivonják az Egyesült Államok ott állomásozó katonáit. Ez olyan nyomásgyakorlási eszköz, amely ellen nehéz bármit is tenni – fogalmazott Kocsis.

Elképzelhető, hogy a megállapodás egy korábbi adósság behajtása az amerikai kormány részéről – nyilatkozta Gyurkovics Virág. Az újságíró szerint „nem zárhatjuk ki, hogy itt valamiféle együttműködés volt, és ez a dokumentum csak egy előzetes folyamat lezárása”.

Losoncz Márk filozófus szerint fontos látni Koszovó státuszát az amerikai geopolitikában (különös tekintettel a militáris érdekekre, mint ahogyan a katonai táborban, a Camp Bondsteelben megtestesül), de fontos megfigyelni azt is, hogy Koszovó egy fontos amerikai gazdasági érdekeltség az infrastruktúrát, az energetikát és a bányászatot illetően. Érdemes megnézni egyes amerikai cégek koszovói terjeszkedését is. „Gyakorlatilag gazdasági-katonai érdekeket érvényesít Amerika, és az, hogy Koszovó népével, két legnagyobb etnikumával mi történik, nem túl fontos számára” – mondta Losoncz.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/