ÉSZVERÉS #05: Etnikai választóvonalak egy autonómnak hazudott tartományban

Megerősödtek-e a VMSZ pozíciói az észak-vajdasági önkormányzatokban? Hogyan alakultak a politikai erőviszonyok az előző két ciklusban? Milyen hatalmi konstellációk várhatók? Vannak-e még vajdasági autonomisták? Mit ígértek a pártok a kampány során a vajdaságiaknak? A többi között ezeket a témákat vitatta meg az Autonómia portál Észverés című közéleti kijózanító műsorában Patócs László, Tőke János és Vataščin Péter újságírókkal a szerkesztő-műsorvezető, Pressburger Csaba.

02. Jul 2020

A Köztársasági Választási Bizottság döntése értelmében július elsején 234 helyen megismételt választásokat tartanak Szerbiában. (A műsort kedden, június 30-án sugároztuk. – a szerk. megj.) Az Elég volt mozgalom mintegy 2700 panaszt nyújtott be a választási bizottságnak, amely ezeket ugyan elutasított, de 175 esetben ezeket az elutasító döntéseket a Közigazgatási Bíróság megsemmisítette, tehát ennyi helyen újra meg kellene rendezni a választást – ismertette a műsor elején Pressburger Csaba, az Autonómia portál szerkesztője.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Tőke János újságíró súlyosnak minősítette a választásokon történt szabálytalanságokat. Elmondta, hogy számára a legfurcsább az, hogy a Köztársasági Választási Bizottság nem adott helyt az Elég volt mozgalom panaszainak. A mozgalom így egy szinttel feljebb vitte az ügyet, a Közigazgatási Bírósághoz fordult, ahol – szavai szerint – az elmúlt nyolc év tapasztalatai azt mutatják, hogy nagyon odafigyelnek a törtvények betartására. „Eljutottunk oda, hogy komolyan meg kell kérdőjelezni ennek a választásnak a tisztaságát” – mondta Tőke.

Nagyon sok elemző már a választások napján visszáságokra hívta fel a polgárok figyelmét, ezt a folyamatosan frissülő hírfalakon is látni lehetett. De ha ezek a visszásságok mintegy 200 ezer választópolgárt érintenek, akkor meg kell kérdőjeleznünk a választások érvényességét – mondta Patócs László. „Fel kell tennünk egy nagyon fontos kérdést: hogyan történhetett meg mindez?” – hangsúlyozta. Az újságíró szerint többen fölháborodnak majd azon, hogy miért kell visszamenni szavazni, így valószínűleg nagyon sokan nem fognak még egyszer voksolni. „Ha itt egy eddig kimaradt párt bejuttatása lett volna a cél, nem fog sikerrel járni, mert sokkal kisebb lesz a részvétel az érintett körzetekben” – tette hozzá.

A Vajdasági Magyar Szövetség a harmadik helyen végzett a vranjei községben a parlamenti választásokon. Vataščin Péter Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének a napokban közölt nyilatkozatát idézte, amelyben „megköszöni” a mintegy 1200 szavazatot a községbelieknek. „Gyakorlatilag egy cinikus hozzáállással elintézte azt, ami az ő tolmácsolásában is egy választási csalás” – mondta az újságíró. Négy évvel ezelőtt a Magyar Mozgalom „pecsétes ügyére” – ami szintén egy komoly választási csalásnak minősült – teljesen máshogy reagált Pásztor István – tette hozzá Vataščin. „Teljesen különböző esetekről van szó, de míg az egyik esetben ’szembeköpésről’ nyilatkozik, illetve kiállt egy rendőrségi vizsgálat mellett, most egy súlyos esetben, ami világosan óriási problémákra mutat rá, elintézi a dolgot egy cinikus nyilatkozattal” – mondta az újságíró.

A VMSZ és az SZHP is megerősödött a Tisza-mentén, de egyikük sem lehet elégedett

A Magyar Mozgalom nagyon visszaesett Szabadkán, de az összes észak-vajdasági jelentékenyebb magyarlakta községben is – mondta Patócs László. Az előző választásokkor, 2016-ban a proteszt-szavazatokat, illetve a VMSZ-szel nem egyező polgárok szavazatait is be tudták gyűjteni. A legfrissebb eredmények azonban azt mutatják, hogy a magyarok valószínűleg etnikai alapon, vagy elfogadva a VMSZ politikáját, inkább rájuk szavaztak – fejtette ki az újságíró.

A teljes Tisza-mentén 2016-ban a Szerb Haladó Párt 21 mandátummal szerzett többet a VMSZ-nél, az idei választásokon pedig 27-tel – folytatta a beszélgetést Tőke János. A Vajdasági Magyar Szövetség négy év alatt hússzal növelte a saját mandátumainak a számát, az SZHP pedig 26-tal. Ebben jelentős szerepe van annak is, hogy mindenhol szétesett a Demokrata Párt – tette hozzá Tőke. „Zentán a haladóknak volt egy számításuk: ha 3000 szavazatot gyűjtenek, akkor megnyerik a választásokat. Viszont az a meglepetés történt, amivel nem számoltak: hogy a Demokrata Párt és a Magyar Polgári Szövetség nem indult a választásokon, és a VMSZ a négy évvel ezelőtti 3000 szavazata helyett 4000 szavazatot gyűjtött össze. A haladókat az zavarja, hogy nem ők nyertek, a VMSZ-t pedig az, hogy a haladók ennyire megerősödtek. Mindenki növelte tehát a mandátumainak a számát, csak éppen senki sem elégedett a választások után” – szögezte le Tőke János.

Vataščin Péter szerint a VMSZ uralja a saját színterét, jól látszik ez abban is, hogy semlegesítette az MM felől érkező korábbi fenyegetéseket. A Vajdasági Magyar Szövetségnek nem kell attól tartania, hogy most vagy a közeljövőben más politikai erő ezt a pozíciót megingatja – tette hozzá. „Úgy gondolom, hogy mindenféleképpen tömbösödésről beszélhetünk, és egy olyan erőviszonyrendszerről, ami akár hosszú távon meghatározhatja a játékteret” – mondta az újságíró.

Bármennyire is szeretnék a Köztársasági Választási Bizottság és a hivatalos szervek azt a gondolatot sugallni, hogy soha nem volt még ilyen friss a választói névjegyzék, mint a mostani választások előtt, mindannyian tudjuk, hogy ez nem állja meg a helyét – mondta Patócs. Hozzátette: „gyakorlatilag nem is lehet elvárni egy választói névjegyzéktől vagy adatbázistól, hogy tűpontosan tudja bemutatni azokat a dolgokat, amelyek a valóságot szeretnék tükrözni, Szerbiában ez a rendszer pedig egy árnyalattal még pontatlanabb”.

Vannak-e még vajdasági autonomisták?

Az elmúlt években rendkívüli módon visszaszorultak azok a politikai erők a politikai palettáról, amelyek zászlajukra tűzték Vajdaság autonómiájának, az autonómia kiszélesítésének témáját – mondta témafelvezetőként Pressburger Csaba, az Autonómia portál szerkesztője. 2012-ben három olyan lista volt, amely Vajdasággal kampányolt; e listáknak és az egyéni jelöltjeiknek összesen 76 helyet sikerült szereznie a tartományi képviselőházban, azóta ez a szám folyamatosan csökken – tette hozzá.

A polgárokat más belpolitikai témák foglalkoztatják inkább – mondta Vataščin Péter. Az autonómia kérdése legtöbbször a kampányok során merül föl – folytatta. Az újságíró kiemelte: a Vajdasági Magyar Szövetség választási programjába is semmitmondóan jelenik meg az autonómia gondolata. „Megszokott mantraként szerepel benne, hogy szeretnének tenni Vajdaság autonómiájáért, és csak említés szintjén szerepel az, hogy rendezni kellene a tartomány pénzelését és hatásköreit” – fejtette ki.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/

Karikatúra

The post STUPS: Kibicer appeared first on Autonomija.

STUPS: Kibicer
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés