ÉSZVERÉS #04: Történelmi sikerek tisztességtelen körülmények közepette

Sikeresnek mondható-e a bojkott? Értelmezhető-e a „parlamenti ellenzék” kifejezés? A VMSZ valóban történelmi sikereket ért el? 1000 eurós fizetés mellett több mint 3 millió euró értékű ingatlan – mi lehet a titka Szabadka régi-új polgármesterének? Ezeket a témákat vitatta meg az Autonómia portál Észverés című közéleti kijózanító műsorában Gyurkovics Virág újságíróval, Tóth Szilárd János politológussal és Losoncz Márk filozófussal a szerkesztő-műsorvezető, Pressburger Csaba.

26. Jun 2020

Mennyire voltak regulárisak az elmúlt választások? – tette fel a kérdést a műsor szerkesztője, hozzátéve, hogy a Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) arról tájékoztatott, hogy kétszer annyi szabálytalanságot találtak, mint négy évvel ezelőtt.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Számos probléma felvethető a választások elő- és utóéletével kapcsolatban – hangsúlyozta Losoncz Márk filozófus, emlékeztetve arra, hogy elemzők már a kampány során több mint tíz lista összeállításának a legalitását is megkérdőjelezték. „Đorđe Pavićević politológus „választási mérnökösködésnek” nevezte ezt a fenomént, ami végülis annyit jelent, hogy a Szerb Haladó Párt kontrollja alatt, illegális módon gyűjtenek össze aláírásokat. A módszert nagyából sejteni véljük” – mondta Losoncz.

A választások most is jelentkeztek a „szokásos” szabálytalanságok, az ún. „bolgár vonatok” (láncszavazások), szavazatvásárlások és hasonlók, a VMSZ pedig igen agresszív kampányt folytatott Szabadkán – folytatta a filozófus. Hozzátette: a koronavírus-járvány miatt nagyon kevés EU-s megfigyelő volt jelen a választásokon, ezért nem is beszélhetünk valódi külföldi ellenőrzésről. „Azért vegyük figyelembe, hogy nem csak visszaélések történtek. A haladóknak tényleg nagy a szavazóbázisa, ettől persze még az illegális mozzanatok tűrhetetlenek. Másrészt a választók mintegy kétharmada nem mondott igent Vučićra” – állapította meg Losoncz.

Tóth Szilárd János politológus szerint a visszaélések utólagos kutatása helyett inkább másra kellene összpontosítani. „Egyrészt a közvetlen előzményekre, másrészt meg a szerbiai politikai rendszer megváltozására az utóbbi nyolc évben, amelyek átalakították a politikai versengés feltételeit” – fogalmazott Tóth.

Kiemelte: nem adottak a feltételek ahhoz, hogy a választópolgárok megfelelően informálódjanak arról, hogy kire voksolhatnak, ez a tény pedig már magában nagyban megkérdőjelezheti a választások legitimitását.

Gyurkovics Virág újságíró szerint Szerbiában a választók inkább kiszolgáltatottak, mintsem jól tájékozottak. „Figyelembe kell venni azt is, hogy a koronavírus-járvány miatt egy lehetetlen helyzettel találta magát szemben az ellenzék, és a kormánykoalíción kívül eső politikai csoportosulások, így az erőviszonyok nem voltak kiegyenlítettek” – mondta az újságíró.

Bojkott – siker vagy kudarc?

Már maga az a jelenség, hogy egyáltalán felvetődik az a kérdés, hogy a bojkott sikeres-e, az a bojkott-narratíva ellen szól. Ha súlyos dilemmáink vannak, akkor a katarzis vagy a csoda elmaradt” – fogalmazott Losoncz, majd hozzátette, az ellenzéknek senkit – önmagán kívül – nem sikerült meggyőznie a bojkottról, ezért ez nem befolyásolta különösképpen a részvételi arányt. Az SZHP bármikor arra hivatkozhat, hogy a koronavírus miatt volt alacsony a részvétel – mondta.

A filozófus arra is kitért, hogy többen – optimista módon – arra számítanak, hogy az ellenzék számára most egy új „manőverezési tér” nyílt meg. „ Az, hogy az ellenzék most nyomulni fog és egyesül, ezt nem tudom elhinni. Az ellenzék belső vitái elég kiélezettek” – tette hozzá.

„Olyan helyzet állt elő, hogy nem lesz ellenzékként értelmezhető erő a parlamentben a kormánypártok mellett” – nyilatkozta Tóth, majd hozzátette, a részvételi arány szempontjából a bojkottról kijelenthető, hogy sikertelen volt.

Losoncz Márk filozófus szerint „a választások legtragikusabb mozzanata a parlament homogenitása”. Hozzátette: a parlamentbe nem került be olyan párt, amely már ne lett volna alapból is hatalmon valahol.

VMSZ – történelmi siker?

Tóth Szilárd János politológus úgy fogalmazott, a Vajdasági Magyar Szövetség eredménye főleg annak köszönhető, hogy megváltoztak a választási szabályok a kisebbségi pártok parlamenti bejutását illetően, ezért nem is összehasonlítható az előző évek választásaival. Felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi években rengeteg községben, a magyar szavazók jelentős része az SZHP-re adja le a voksát, ami arra utal, hogy nem támogatja minden magyar a VMSZ-t.

Úgy a haladók, mint a VMSZ esetében csupán egy számszerű növekedésről van szó” – mondta Losoncz Márk. Hozzátette: a VMSZ „történelmi sikere” valószínű nem hoz semmi újdonságot, inkább ott folytatják, ahol abbahagyták.

„Amit a VMSZ sikerként kommunikál, az Szabadka esetében nem könyvelhető el sikerként” – mondta Gyurkovics. Kampányukban kínos helyzetbe manőverezték magukat a koalíciós partnerségük vonatkozásában – folytatta az újságíró. Hozzátette: a VMSZ kampányának nagy része az interneten zajlott – ami elég csalóka lehet –, továbbá nem mérték fel az erőviszonyokat, és  talán erre vezethető vissza a szabadkai kudarcuk – mondta.

Bogdan Laban – hogyan lehet egy közalkalmazottnak több milliós vagyona?

Gyurkovics Virág egy oknyomozó riport keretében adatbázist készített a szabadkai polgármester vagyonjogi helyzetéről, amelyből érdekes adatok derültek ki – emlékeztett a műsor szerkesztője. A riport egy féléves kutatómunka eredménye.

„Minden demokratikus országban a politikusoknak kötelezően nyilatkozniuk kell a vagyoni helyzetükről. Ez nincs máshogy Szerbiában sem, csak itt sokkal kisebb az ellenőrzése annak, hogy mennyire felelnek meg a valóságnak azok az adatok, amelyeket a politikusok közölnek” – fogalmazott Gyurkovics.

Hozzátette, egy olyan politikusról van szó, aki világéletében közalkalmazottként dolgozott, mégis 3,3 millió eurós ingatlanokkal rendelkezik.

Az újságíró kitért arra is, hogy Laban nem a politikai tevékenysége miatt került a közvélemény fókuszába, hanem egy-két „elcsattanó pofon” miatt, amely utólag minden következmény nélkül feledésbe merült.

„Az ilyen ügyek nyomozása általában kétéves folyamat, ezért elképzelhető, hogy lesznek még Laban ügyeinek következményei, még annak ellenére is, hogy múltbéli ügyeinek 90 százaléka elsikkadt, elévült” – mondta.

Ez a vagyonosodási ügy jó alapul szolgálhatott volna a VMSZ-nek ellenfelük meggyengítésében, azonban mégsem éltek a lehetőséggel – tette hozzá Gyurkovics.

Tóth Szilárd János politológus szerint a VMSZ-vezetés valószínűleg azért nem „ütötte le ezt a magas labdát” Bogdan Laban esetében, mert mégis csak a kormánykoalíciós partnerükről volt szó, így nem engedhették meg maguknak, hogy a „legsárosabb ügyeket” hozzák fel ellene.

Losoncz Márk filozófus felhívta a figyelmet arra, hogy a választók jelentős részét nem érdeklik a botrányok, és az ellenzéktől sokkal komolyabb mondanivalót várnak el. „Fontos, de nem elég, nem fogja meggyőzni a választókat az, hogy kivel milyen botrány történt. Ez egy kíméletlen, jelentős részben személytelen rendszer, és az egyes személyek megcélzásával még nem érhetünk el semmi döntőt” – mondta.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/

Karikatúra
STUPS: Kuda?
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés