ITT LÁTHATÓ AZ ADÁS RÖVID ÖSSZEFOGLALÓJA:

Az idei kampány sokkal visszafogottabb volt, mint az előző évek kampányai. Egyesek meglehetősen unalmasnak nevezik – kezdte a beszélgetést Pressburger Csaba, az Autonómia portál szerkesztője, aki hozzátette, hogy a koronavírus-járvány nagyban befolyásolta a kampányesemények megtartását, de az erre való hivatkozás is egyfajta kampányfogásnak minősíthető.

Tőke János újságíró, a Családi Kör főszerkesztője kiemelte: azok az emberek, akik a munkahelyükön kellett volna, hogy legyenek, inkább kampányeseményeken mutatkoztak. „Egyik pillanatban nem tudtam eldönteni, hogy Szerbia a világ egyik legjobban szervezett országa, vagy az egyik legszörnyűbb hely a világon. Folyamatosan láttam a tanácsosokat, a városházi alkalmazottakat, az igazgatókat, a helyi közösségi titkárokat, egy csomó embert, aki a közszférában dolgozik, és ezek minden nap megjelentek a fotókon, szóval nem voltak a munkahelyükön, és láss csodát, mégis minden működött” – mondta Tőke.

Viszont ezek az emberek olyan dolgokkal kampányoltak, amivel normális országban nem lenne szabad dicsekedni – folytatta a Családi Kör főszerkesztője. Hozzátette: voltak települések is, amelyeket nagyívben elkerültek a hatalmon lévő pártok a kampány során, ilyen volt Felsőhegy is.

Losoncz Márk filozófus az „unalmas kampány” témájára is kitért. Szerinte három fontos tényező határozta meg azt, hogy miért is nevezhető unalmasnak az idei kampány. Az egyik szempont, hogy a hatalmon lévő párt egész évben mobilizálja a tagságát, a kampány során ezt nehéz tovább fokozni. „A propagandagépezet annyira működésben van az év többi részében, hogy most nincs ereje nekilendülni” – mondta.

Második tényezőként a koronavírus-járványt említette a filozófus. „Lehet, hogy részben kampányfogás is, ami a vírus körül történik, de nem becsülném le mint reálisan ható tényezőt” – tette hozzá.

Nagy probléma az is, hogy a választásnak voltaképpen nincs is tétje – emelte ki Losoncz. Egyes elemzők azt mondták, hogy Vučić majdnem attól fél, hogy túl sok szavazatot kap, és Európa azt fogja mondani, hogy az országban nincsenek egyenlő esélyei az induló pártoknak – tette hozzá Losoncz.

Terepi kampány – Szabadkától Temerinig

Gyulai Zsolt civil aktivista a Szerb Haladó Párt szabadkai kampányát csendesnek, gyakorlatilag észrevehetetlennek nevezte. A vírus előtti időszakban sokkal aktívabban jelen voltak az utcákon – mondta Gyulai, hozzátéve, a szabadkai sajtóban is nagyon keveset lehet olvasni a létükről. „Egy nagyon érdekes szituáció van itt Szabadkán. Kicsit olyan érzésem van, mintha nem is lennének vasárnap választások” – fogalmazott.

Losoncz Márk a Szerb Haladó Párt „gépezetét” önműködő, önmagát „hízlaló” rendszernek nevezte, amelynek számos biztonsági szelepe van. „Ez egy olyan rendszer, ami akkor is viszonylag simán működik, ha egy-egy botrány belekerül a masinériába” – mondta.

A filozófus Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnökének korábbi nyilatkozatára is kitért, ahol a politikust Krušik ügyéről kérdezték. Pásztor Bálint a botránnyal kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy ők nem foglalkoznak Krušik ügyével. „Azt várnánk bármely honpolgártól, hogy foglalkozzon a jelentős ügyekkel, pláne egy parlamenti képviselőtől ezt várnánk. Nem tudom, hogy álnaivitásról van-e szó, vagy egyszerűen csak arról, hogy a VMSZ struccként befúrja a fejét a homokba, és nem hajlandó a Szerb Haladó Pártnak a kifejezetten negatív ügyeivel foglalkozni” – mondta Losoncz.

A VMSZ és az SZHP Párt közötti felszültség egy műbalhé – mondta Tőke János. A Családi Kör főszerkesztője a VMSZ szócsövének nevezett Jó reggelt Vajdaság portálon közzétett írásokból is idézett, ahol megpróbálták lejáratni a Szerb Haladó Pártot. Tőke elmondta: mindez arra mutat rá, hogy a VMSZ azt próbálja elhitetni a szavazóival, hogy az elmúlt négy év, amíg koalícióban irányítottak a haladókkal, meg sem történt.

Zentán négy lista verseng, a VMSZ-t pedig leginkább a Magyar Mozgalom listája zavarja – mondta az újságíró. A magyar szavazókat ez a lista tudja tőlük elvenni – tette hozzá. Tőke kiemelte: a Tisza-menti városban nagyon erős a bojkottot hirdetők támogatottsága is. „Nagyon hangosak, nagyok sok helyen ott vannak, kimentek a falvakba, szórólapoztak a városban, ott vannak a piacon” – fejtette ki.

Temerinben a VMSZ és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt helyi szinten közösen indul a választásokon, azonban a VMDP nem szerepel a lista nevében, pusztán néhány jelöltje szerepel a névsorban – mondta Losoncz Márk. A filozófus hozzátette: amíg 2008-ban a VMSZ számára nagyon fontos volt, hogy együtt indul a többi vajdasági magyar párttal, mára ez az összefogás teljesen szimbolikus jelentőségét vesztette.

Tőke János szerint sokan – több nem VMSZ-szimpatizáns is – úgy gondolják, hogy hasznos, hogy van magyar képviselő Belgrádban. „Én úgy gondolom, hogy azok is, akik esetleg helyi szinten nem a Vajdasági Magyar Szövetségre szavaznak, hanem másra, könnyen megtörténhet, hogy azok is köztársasági szinten és tartományin is a négyest fogják bekarikázni” – mondta Tőke.

Veszélyben a CK13? Feszültségek az alternatív kulturális szcénán

Losoncz Márk szerint nem biztos, hogy politikai erők avatkoztak bele a CK13 (Crna Kuća 13) ügyébe, inkább egy belterjes vitáról van szó. A filozófus megítélése szerint az egyik fél, a kuda.org szervezet azt igyekszik hangsúlyozni, hogy a Fekete Háznak sokkal nyitottabbnak kell lennie, míg a másik fél, a Fekete Ház egyesület egy sokkal partikulárisabb modellt szeretne érvényesíteni, a nehéz piaci helyzete miatt gazdálkodni akar, konkrét szervezetek összefogásával akar tevékenykedni – mondta Losoncz.

Gyulai Zsolt civil aktivista szerint ha Szabadkán nem működne a Kosztolányi Dezső Színház és a Népszínház, akkor zéróhoz közelítene a független kulturális tartalom a városban. A haladó párt nem gondolkodik kultúrában, a VMSZ igen, de próbálja azt monopolizálni maximálisan – tette hozzá. Gyulai szerint Szabadkán független kultúrában gondolkodók maximum külföldi – nem feltétlenül magyarországi – pénzekre számíthatnak.

Zentán szinte az összes civil szervezet vezetője a hatalmi párthoz köthető – emelte ki Tőke János. Az újságíró elmondta: a Ci-Fi Civil Központ egykor összefogta, segítette a civil szervezeteket, de később azzal szembesült az iroda, hogy nincs szükség a munkájára, hiszen mindenki támogatáshoz jut a központ segítsége nélkül is. Jelenleg a Ci-Fi-nek nincs főállású alkalmazottja a városban – tette hozzá. „Nagyon nagy probléma, ha a politika rátenyerel a civil szférára, mert egyszerűen megfojtja, és a civil szféra egy nagyon fontos része lenne a társadalomnak” – mondta Tőke.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa az Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS: