Észverés #02: Miért nem izgatja a szerb nacionalistákat a magyar nacionalizmus?

A trianoni megemlékezések üzeneteiről, a szerbiai választások tétjéről, a VMSZ alkupozícióiról és a belgrádi Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet „megmeneküléséről” beszélgetett az Autonómia portál Észverés című közéleti kijózanító műsorában Losoncz Márk filozófussal, Tóth Szilárd János politológussal és Vataščin Péter újságíróval a szerkesztő-műsorvezető, Pressburger Csaba.

11. Jun 2020

ITT LÁTHATÓ A TELJES MŰSOR:

Trianon 100 – megemlékezések és meg nem emlékezések

A magyar nemzeti érzést többnyire a melankólia jellemzi, ehhez képest Orbán Viktor ünnepi beszéde elég „poénosra” sikeredett, ugyanis az elmúlt száz év pozitív oldalára összpontosított – fogalmazott Tóth Szilárd János politológus. Tóth elmondása szerint Orbán jóformán sikerként könyvelte el az eltelt időszakot, mert bár anno úgy érezhette Magyarország, hogy szinte mindenét elveszítette, mostanra, Orbán szerint, mégis kivirágzott az ország.

A vajdasági trianoni megemlékezést Pásztor István VMSZ-elnök beszéde határozta meg. Losoncz Márk filozófus szerint Pásztor „retorikailag elég érdekesen strukturált” beszéddel készült, amelynek első felében gyászkeretbe foglalta mondandóját, de a második részben már optimistára váltott, és végül a feltámadáshoz hasonlította a magyarság jelenlegi helyzetét. Szerbiának is fontos szerep jutott a beszédben, ugyanis Pásztor kiemelte, hogy Szerbia elfogadta az Orbán-rendszer baráti kéznyújtását, és a két ország kapcsolata még sosem volt ilyen jó – tette hozzá Losoncz.

Vataščin Péter újságíró érdekesnek nevezte Igor Matovič szlovák kormányfő kezdeményezését, hogy 100 felvidéki magyar közszereplőt hívott meg az évforduló alkalmából rendezett összejövetelre. Az újságíró rávilágított arra, hogy Matovič pártja sokat köszönhet a szlovákiai magyarok szavazatainak, ezért nem mindegy, hogy milyen gesztusokat tesz az irányukban. Úttörő kezdeményezésnek is lehet nevezni, ami történt, mert Trianon kapcsán ilyen eseményre még nem volt példa – tette hozzá Vataščin. Matovič igyekszik új fejezetet nyitni a szlovák-magyar kapcsolatokban, ám szem előtt kell tartani, hogy a kormányfő múltbéli gesztusait nem követték tettek, így érdemes lesz erre a kérdéskörre visszatérni egy év múlva – mondta Vataščin.

Szerbiában sem a hatalom, sem az ellenzék részéről nem hangzott el jelentősebb üzenet a trianoni évfordulóval kapcsolatban. Tóth Szilárd János szerint azért nem, mert Szerbia számára a trianoni békeszerződés megkötésének egyszerűen nincs túl nagy szerepe. A politológus szerint ennek három oka van: az első, hogy Szerbia számára az 1920-as állami rendezés nem lehet már igazán támpont, mert az akkori területi keret ma már egyáltalán nem létezik, a kilencvenes évek háborúi azt „ripityára törték”. „A második ok az lehet, hogy Szerbia számára vannak sokkal fontosabb események a saját történelmében, amelyek sokkal jobban izgatnak egy szerb nacionalistát, és nincsenek összefüggésben a magyarokkal. A harmadik oka pedig az lehet, hogy a szerb nacionalistákat különben sem frusztrálja túlzottan a magyar nacionalizmus. Nem érzik magukat veszélyeztetve általa” – fogalmazott Tóth Szilárd János, hozzátéve, hogy ez a három tulajdonság merőben különbözővé teszi a szerb nacionalizmust a szlováktól és a romántól, melyek Trianonra nagyon is érzékenyek, és a magyar nacionalizmusra afféle ősellenségként tekintenek.

Losoncz Márk szerint is ezek lehetnek a főbb okai a szerb hallgatásnak, és hozzátette, hogy például nagyszerb szempontból az 1918 és 1920 között történtek visszalépés voltak, ezért nem emlékeznek rá úgy, mint egy pozitív dologra.

Van-e tétje a közeledő szerbiai választásoknak?

Vataščin Péter szerint Szerbiában nagyon töredezett a politikai szintér, ezért valószínű, hogy nem számíthatunk komolyabb változásokra, inkább csak közjáték lesz a választás.

Tóth Szilárd János egy érdekességre is kitért, amely akár befolyásolhatja is a részvételi arányt, mégpedig az ún. „gastarbeiter-faktorra”; a koronavírus-járvány miatt külföldről visszatért szerb állampolgárok jelentős része továbbra is az országban tartózkodik, így akár szavazni is elmehetne. A politológus azt is kihangsúlyozta, hogy hiába szólít fel egy párt a bojkottra, attól még a szavazótábora nem biztos, hogy meghallgatja. Ráadásul nem bojkottál minden párt, amely korábban még a bojkott híve volt, ezért a bojkott-kampány ellenére nem valószínű, hogy sokkal kevesebben mennek majd el szavazni, mint a korábbi voksolásokkor – mondta Tóth.

Ha nincs alku a VMSZ és a haladók között, hogyan lehet Pásztor Bálintból Szabadka polgármestere?

Losoncz Márk elmondása szerint a VMSZ-nek már decemberben voltak olyan megnyilvánulásai, amelyek arra engedtek következtetni, hogy helyi szintű feszültségek lehetnek az SZHP és a VMSZ között. Majd márciusban már arról beszéltek, áthelyezik a súlypontot, és az erős embereiket lokális szinten vetik be. Losoncz hozzátette, hogy a politika egy differenciált színtér, és teljesen elfogadható, ha köztársasági szinten együttműködik két párt, míg lokálisan nem.

Vataščin azt emelte ki, hogy nem csak a VMSZ, de a haladók részéről Bogdan Laban jelenlegi szabadkai polgármester is egyértelműen cáfolja, hogy szó lenne bármiféle alkuról a két párt között a polgármesterséget illetően. Szerinte a kérdés az, hogy tényleges ellentétről van-e szó köztük. „Mindenesetre a VMSZ-nek fogyatkozik a szavazóbázisa, és így nincs kizárva, hogy valahol majd betörhetnek a haladók” – fogalmazott az újságíró.

Tóth Szilárd János szerint a Pásztor Bálint által emlegetett ún. „újvidékesítésnek” nincs sok alapja, mert köztudott, hogy a vajdasági magyar politika súlypontja az utóbbi években éppen Vajdaság északi részére tevődik, újvidékesítés helyett pontosan inkább szabadkaizálódásról beszélhetnénk.

Milyen jelentőséggel bír a belgrádi Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet megmenekülése?

Losoncz Márk filozófus, aki egyben az említett intézet munkatársa is, elmondta: az intézet mindig irritálhatott bizonyos belgrádi köröket, és ez most sem volt másként, ugyanis egy, a tavalyi tüntetések mellett szóló nyilatkozatuk „verte ki a biztosítékot” a hatalomnál és indította el a „büntetőhadjáratot” ellenük. Mivel több mint 300 értelmiségi állt ki az intézmény mellett, Vučićnak pedig fontos, hogy az imázsával Nyugaton minden rendben legyen – elvégre az uniós tagság a tét –, visszavonulót fújt.

Az intézmény esete kivételes, és az érte vívott sikeres harc igen nagy győzelem a tudományosság autonómiája tekintetében, de valószínűleg nem lesz túl nagy hordereje a szerbiai politikai szintérre nézve – tette hozzá Losoncz.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján.

Karikatúra
STUPS: Prioriteti
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés