A hitvallásos mozgalom most krokodilkönnyeket szeretne kicsalni a pásztori farkasvakságból kilábaló alattvalókból.
Több évtized után volt szerencsém, régi külpolitikus kollégámmal, Tóth Lászlóval (a jugoszláv médiatérben ismertebb volt Laslo Totként) az Újvidéki TV stúdiójában eltölteni röpke fél órát. Az induló Fókuszban című műsorban (szerkesztő-műsorvezető: Bágyi Renáta) szerepeltünk, és Szíriáról, a menekültválságról beszélgettünk. Gondolom, a Vajdasági RT szerencsére még kisebbségben levő véemeszes korifeusai a körmüket rághatták, nehogy a Nagymagyar Kerítés Koalícióról bárminemű gazemberség tudódjon ki. Megbízhatatlan stúdióvendégektől minden kitelik. Megúszták, mert ebben a nagy nemzetközi játszmában az NKK csak egy szánalmas, gonosz kisgömböc.
Az RTV (avagy Vajdasági RT) viszont, nem egyértelmű örökséggel a háta mögött, már évek óta a hitelesebb médiumok közé tartozik egész Szerbiában.
(Magyarországról már kár beszélni.) Ehhez a sikerhez szerencse is kellett: egyféle koalíció országos szinten, másfajta a tartományban, ennek következtében vegyesebb összetételű igazgató bizottság és láss csodát: már nemcsak pártkáderek juthatnak vezető pozícióhoz. Lehet, hogy nem tart sokáig, hiszen a jövőbeli választások merőben más helyzetet is teremthetnek. De pillanatnyilag a helyzet kedvező. És ezt az Újvidéki RTV fel is használja a pártatlan magyar televíziózásra a Vajdaságban. A többi médium meg úgyis színtiszta pártpropaganda. Hogy tévedés ne essék, a Fidesz pártpropagandája. Hiszen a vajdasági magyar klónoknak még független propagandára sincs elég fantáziája.
A rádiózás dettó. Ezért nekem egy kicsit furcsa, hogy a hitvallásos mozgalom most krokodil könnyeket szeretne kicsalni a pásztori farkasvakságból kilábaló alattvalókból a Szabadkai Rádió (kizárólag a magyar részlege!) sorstalansága miatt. Mintha az említett csapat a vajdasági magyar médiapártatlanság bajnoka lenne. Mintha ezek a fiúk már nem esküdtek volna fel többször is a helyi kerítésvezetőnek. Persze elképzelhető, hogy a folyamatos hajbókolás alatt pártatlanságok egész sorozatát eresztették meg a műsoraikban. Csak éppen ez nem hallatszott.
Eljött az „igazság” pillanata, de csak azok számára, akik párthívők voltak.
Mert még a távolról jött vándornak is feltűnt, hogy a Pannon valami megalakításával Szabadkán babér másnak nem teremhet.
Aki közelebb volt a tűzhöz és ezt nem látta, az vagy a már más néven emlegetett farkasvakságban szenvedett, vagy egyszerűen csak járatta a bolondját a körülötte levőkkel. A Szabadkai Rádió (magyar csapat) ügye néhány ember egzisztenciális gondjára degradálódott. Ámen.
A hitvallók pedig ahelyett, hogy az anyaegyesületük (VMSZ) elleni politikai propagandára használnák fel az ügyet, tegyenek valamit és mentsék meg a rádiót, ha már ennyire szívügyük a szabad sajtó. A Hét Nap mellett (ölükbe hullott) elférne a SZR is a portfólióban.
Így még nem lesz vajdmagyar sajtószabadság, de valamilyen pluralizmus talán.
(Napló)
