Skip to main content

A mai fiatalok kezéből sem esik ki a kalapács (Észverés #65)

FÓKUSZBAN 23. Jul 2022.
3 mins olvasmányok

Az Autonómia portál Észverés című élőműsorának hatvanötödik adásában az ifjúsági kérdések szempontjából járta körül az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködését Ivanović Laura ifjúsági koordinátor, az OZ – Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodájának – munkatársa, Ónya-Oláh Dóri fesztiválszervező, a Wemsical Szerbia és a Malomfesztivál oszlopos tagja, valamint a műsorvezető, Gyurkovics Virág újságíró.

A GENERÁCIÓS KÖZHELYEKEN TÚL

Visszatérő gondolat az idősebb korosztályoktól, hogy milyenek a mai fiatalok, de létezik-e egyáltalán generációs szakadék az X-, Y- és Z-generáció között? Miben más a digitális bennszülötteknek is nevezett –1995 és 2000 között született – Z-generáció, és vajonhogyan, milyen kérdésekben lehet őket megszólítani – tette fel a kérdést Gyurkovics Virág.

Az, hogy a mai gyerekek mások, épp olyan természetes velejárója az evolúciós fejlődésünknek, mint hogy mi sem vagyunk olyanok, mint a száz évvel ezelőtt születettek, de nem ez határozza meg, hogy jobbak vagy rosszabbak lennének – mondja Ivanović Laura. A mai fiatalok életét szorosabban átszövi a telefon, a social media világa, de ettől még nincs velük baj, sőt, számos aspektusból jobb a problémamegoldó készségük. Nem dramatizálják túl a problémákat, egyszerűen keresnek rá megoldást.

Az alapvető különbség talán az, hogy az internetnek köszönhetően olyan nyitott világban nőnek fel, hogy megtanulják kiszűrni azt, mi érdekli őket, és csak azzal akarnak foglalkozni – véli Ónya-Oláh Dóri. Ennek köszönhetően egészen más a műveltségük is, adott esetben hatalmas rétegműveltséggel rendelkeznek, ha valamiben el tudnak mélyülni. Az egyik ilyen téma a környezetvédelem, amely az egész életüket átszövi, és nagyon mélyen ágyazódott bele a tudatukba, de ezzel szemben számos kérdésben nem találják fel magukat.

MIT NYÚJTHAT EGY KÖZÖSSÉGI TÉR VAGY KÖZÖSSÉGI ÉLMÉNY A FIATALOKNAK?

Az OZ-ban nagy munkát fektetnek abba, hogy az egy biztonságos környezet legyen a fiatalok számára, ahol bármilyen szexuális vagy szemléletbeli beállítottsággal önmaguk lehetnek – fejti ki Ivanović, aki szerint ez egyébként is egy nagyon toleráns generáció, amelyet nem kell külön az elfogadásra nevelni, mert végre eljutottunk oda, hogy az emberek felvállalhatják magukat anélkül, hogy stigmatizálva lennének. A régi diszkó helyén felújított OZ ifjúsági iroda egy szép, ám steril közeg volt, ezért kellett valami, amit kicsit jobban a magukénak érezhettek a fiatalok. Akkor jött a strandház ötlete, ami egy önkormányzati raktárhelyiség volt a Tisza-parton, de teljesen újjá varázsolták a gyerekek, és ennek köszönhetően a magukénak is érzik. A közös munka során rengeteg ún. soft skillt sajátítottak el, amivel nincsenek is feltétlenül tisztában, de mégis tudják, hogyan kell programokat szervezni vagy kommunikálni a közönséggel.

Ónya-Oláh szerint a generációk között nincs különbség abban a tekintetben, hogy „mennyire esik ki a kalapács a kezükből”, inkább arról van szó, hogy ki az, aki a belvárosból vagy egy barkácsműhely mellől jön. A Malomfesztivál építő-szépítő táborának az egyik koordinátoraként pedig úgy látja, hogy nagy a nyitottság az új dolgok iránt, például sokan vannak, akik sosem foglalkoztak azzal, hogy ácsoljanak, vagy vályogot vessenek, de ha van, aki vezeti a munkát, aki megmutatja, hogyan kell csinálni, akkor nyitottak rá. Mint mondja, vannak életutak, amelyeket megváltoztat az, ha lehetőséget és felelősséget kapnak arra, hogy csináljanak, alkossanak valamit.

KANIZSÁN HELYE VAN A KEZDEMÉNYEZÉSEKNEK

Magyarkanizsa és Orom támogatása nélkül nem is tudna megvalósulni a fesztivál, szerencsére Magyarkanizsa egy olyan közeg, ahol lehet kezdeményezni – mondja Ónya-Oláh, aki szerint az önkormányzat cserébe annyit vár el, hogy teret engedjenek az OZ számára. Szerinte kölcsönös bizalomra épül az, hogy az önkormányzatnak nincs közvetlen beleszólása a munkájukba, hiszen maguk is láthatják, hogy ennek a kulturális eseménynek is megvannak a maga értékei. A közösségi munka eredményessége azonban elsősorban az aktivistákon múlik. A Wemsical Szerbia tevékenységében a legnagyobb hozzáadott érték az önkéntesek munkája.

Abban Ivanović is egyetért, hogy a magyarkanizsai önkormányzattal szerencséjük van, főleg amióta rálátása van arra, hogy sok szerbiai ifjúsági irodának egyáltalán nincs saját közösségi tere, ehhez képest az OZ-nak kettő is van, és szinte bármilyen kérés pozitív visszhangra talál. Szerinte a jó programokhoz talpraesett szervező kell, de mindez hiábavaló lenne, ha nem lenne nyitottság az önkormányzat részéről.

„HAZADOLGOZNI” KÜLFÖLDRŐL IS

Ahogy azt Ónya-Oláh vázolta, a Wemsical Szerbiánál is igyekeznek olyan lehetőségeket felmutatni, hogy aki maradni szeretne, az maradni tudjon, de aki külföldön él, és nem tud hazajönni, mégis hajlandó segíteni, az tudjon „hazadolgozni”, és ezáltal az otthon maradottakat erősíteni, mert az is sokat jelent.

Ivanović ugyanakkor a szülőföldön maradás elkötelezettjeként olyan megoldásokat keres, amellyekkel segíteni lehet azokat, akik itthon akarnak maradni, de magasabb életszínvonalra vágynak, ezért most egy ingyenes programozó képzést biztosítanak az OZ keretében, mert szeretnék hatékonyabban kihasználni az internet adta lehetőségeket, amelyek révén egyre többen maradhatnak, vagy akár térhetnek vissza Vajdaságba.


Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált vagy közvetlenül az Észverés csapatát adományával!

Az Észverés nyári különkiadásának létrejöttét a Cseh Köztársaság Tranzition című hivatalos programja támogatta.