Đorđe Balašević dalszerző jelentőségéről, Porfirije pátriárka megválasztásáról, a nemek egyenjogúságát szavatolni hivatott új törvény tervezetéről és a szabadkai városrendezési tervekről beszélgetett az Autonómia portál Észverés című élőműsorában Gyulai Zsolt civil aktivista, Lendák-Kabók Karolina genderkutató, egyetemi docens, Sinkovics Norbert újságíró és a szerkesztő-műsorvezető Pressburger Csaba.
FIGYELMESEN HALLGATTUK-E BALAŠEVIĆET?
Utoljára talán Josip Broz Tito halála rendítette meg annyira a posztjugoszláv térséget, mint amennyire most Đorđe Balašević elvesztése. Az újvidéki énekes-dalszerzőt az egykori Jugoszlávia területén mindenhol meggyászolták, mintha feltámadt volna az egykori soknemzetiségű ország, még ha csak a gyász, az emlékezés idejére is. Sokan nemcsak a vajdaságiság, hanem a jugoszlávság megtestesítőjének is tekintették Balaševićet – mondta Pressburger Csaba a műsor első témáját felvezetve.
ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:
Gyulai Zsolt szerint Balašević szentimentális, ugyanakkor szókimondó szövegeket írt, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy sokakat el tudott érni dalaival. Kiemelte a dalszerző ellenzéki megnyilvánulásait is, kitérve arra, hogy sokáig le is tiltották Balašević szerepléseinek a közvetítését és gyakran árulónak nevezték a sajtóban. Gyulai úgy fogalmazott, egy fantasztikus embert veszítettünk el, és rá emlékezve az ország újra egyesült.
Lendák-Kabók Karolina szerint Balašević jelképezte a mára már utópisztikussá vált vajdasági multikulturalizmust. Mint mondta, a dalszerzőnek az volt a titka, hogy önmagát alakította éveken keresztül, mindazokkal a jegyekkel együtt, amelyek valóban Vajdaság sokszínűségére utalnak.
Sinkovics Norbert korainak tartja azokat a felvetéseket, melyek szerint Újvidéken esetleg hidat vagy utcát neveznének el Balaševićről, „főleg, ha figyelembe vesszük azokat a társadalmi kereteket, amelyek jelenleg nem tartják tiszteletben az értékeket, amelyekért a dalszerző mindig kiállt”. Túlidealizált vagy valós-e az a kép, amelynek „elsiratását” láthattuk az elmúlt napokban? – vetette fel a kérdést az újságíró azokra az észrevételekre utalva, amelyek a Balašević által képviselt jegyeket összegzik. Úgy fogalmazott: eltűnt még egy személy, aki egy világos és érthető polgári értékrendet, pontosan azokat az ideálokat képviselte, amelyek ma hiányoznak a társadalmi életünkből.
ÚJ EGYHÁZFŐ, RÉGI PALÁST?
Új pátriárkája lett a Szerb Pravoszláv Egyháznak az 59 éves Porfirije zágrábi-ljubljanai metropolita személyében. Az egyházi körök ismerői szerint egy diplomatikus, művelt teológusról van szó, aki azonban az egyik legkeményvonalasabb elöljáró, Irinej bácskai püspök szellemi köréhez tartozik – mondta a műsor második témájának felvezetéseként Pressburger.
Gyulai Zsolt kiemelte, nem sok mindenben lát különbséget Porfirije és elődei között. Elmondta, hogy viszonylag fiatal pátriárkája lett a szerb pravoszláv egyháznak, akit sokan még „rocker pátriárkának” is neveznek. Fontosnak tartja, hogy Porfirije viszonylag jó kapcsolatokat ápol a katolikus egyházzal, amely akár reményt nyújthat a két egyház közötti párbeszéd tekintetében is. Gyulai meggyőződése, hogy az elmúlt évtizedekhez hasonlóan, az új pátriárka vezetése idején sem lesz politikamentes a szerb ortodox egyház.
Sinkovics Norbert szerint sem hozhat változást az új pátriárka személye. Az újságíró utalt az egyházi és a világi intézmények összefonódásának több évtizedes gyakorlatára Szerbiában. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt években a kormány jelentős adófizetői pénzeket utal a pravoszláv egyház számlájára. Sinkovics a politikai szerepvállalás problematikája kapcsán úgy fogalmazott: az új pátriárka hiába emlegeti, hogy nem szeretne beleszólni a politikai kérdésekbe, ha látjuk azt, hogy a koszovói kérdés rendezése is elképzelhetetlen lesz a pravoszláv egyház állásfoglalása nélkül. Az újságíró kiemelte, hogy Horvátország felől jó visszhangja volt Porfirije kinevezésének, ami fontos lehet a jövőben a regionális kapcsolatok tekintetében.
ITT MEGHALLGATHATÓ A TELJES ADÁS:
Lendák-Kabók Karolina szerint a nemzetállam kiépítésének a részét képezi az, hogy fontos szerepet kap az egyház az államban. Az egyetemi docens kitért olyan társadalmi kérdésekre is, amelyek kapcsán az egyház állásfoglalására számítani lehet.
VITA AZ EGYENJOGÚSÁGRÓL – EGY KÁVÉ MELLETT
Az emberi és kisebbségi jogokkal, valamint a társadalmi párbeszéddel megbízott minisztérium szervezésében a múlt héten megkezdődött a nemek közötti egyenjogúságot szabályozó új jogszabály irányelveiről szóló közvita. Lendák-Kabók Karolina az Újvidéki Egyetem képviseletében jelen volt a múlt pénteki online tanácskozáson. Úgy fogalmazott, nagyon kötetlenné vált a beszélgetés, amelyen konkrét kérdéseket nem vitattak meg. Elhangzott, hogy a nemek közötti egyenjogúság tekintetében a számok jóknak mondhatók Szerbiában, de mélyebb elemzésekre is szükség lenne a téma hatékony vizsgálata érdekében. Arról is szó esett, hogy a majdani törvénynek szankciókat is elő kell látnia, amennyiben megszegik a rendelkezéseit. Az azonos neműek párkapcsolatát egy másik törvény szabályozza majd.
ÉPÍTIK VAGY ROMBOLJÁK SZABADKÁT?
Nagy felhördülést okozott Szabadkán az a terv, amely a kulturális örökség részét képező városmag (pontosabban a 2-es zóna) épületeinek többségéről úgy ír, hogy azok bontásra érettek. A terv kritikusai szerint a dokumentum lehetőséget nyújtana arra, hogy a városképbe nem illő, többemeletes lakó-, illetve üzletházak épüljenek a központban. A téma kapcsán megszólalt Pásztor Bálint, a VKT elnöke is, kiemelve, hogy a közvitára bocsátott tervet „ők és partnereik” nem tudják támogatni. Hogyan juthatott el azonban a közvitáig egy olyan dokumentum, amelyet maguk a várost irányító hatalmi struktúra képviselői nem támogatnak? – vetette fel a kérdést Pressburger.
Gyulai Zsolt elmondta, támogatja Pásztor Bálintot abban, hogy kifogásolta a tervet, de szerinte emlékeznünk kell arra, hogy az elmúlt huszonhét év során a Vajdasági Magyar Szövetség, két év kivételével, valamilyen politikai formáció keretében jelen volt a városirányításban. Mint mondta, Szabadkán jelenleg a kkt elnöke, az alpolgármester, a városrendezéssel megbízott titkár és az építésügyi hivatal vezetője is a VMSZ által delegált személy, de a műemlékvédelmi hivatal vezetője is VMSZ színekben került pozíciójába. A felelősséget meg kell osztani ebben az esetben is, mint ahogyan meg kellett volna osztani 2012-ben, 2019-ben, vagy éppen 2007-ben, amikor a színház épületét lebontották – fogalmazott Gyulai. Szerinte komolyabb párbeszédre lenne szükség a városrendezést érintő szabályok lefektetése érdekében.
Sinkovics Norbert szerint Újvidék is jó példája lehet a vitatható városépítési megoldásoknak, de a probléma egész Szerbiára jellemző, és még a nemzeti parkokat is érinti.
Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján, illetve meghallgathatók a népszerűbb podcast-alkalmazásokban, valamint a podcast.rs oldalon.
Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/
