A múlt héten lezajlott az amerikai elnökválasztás, és immár bizonyosnak tekinthető, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Joe Bidennek fogják hívni. A levélszavazatoknak köszönhetően fordulatokban gazdag volt a szavazatösszesítés, de mindent egybevetve Biden fölényes győzelmet aratott Trump felett – vezette fel az első témát Pressburger, majd azzal a kérdéssel fordult beszélgetőtársaihoz, hogy ők hogyan élték meg ezt a választást.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Zakinszky-Toma Viktória felvállalta, hogy a politkában sajnos sűrűn befolyásolják az érzelmei, és őszintén szurkolt is Bidennek. Azonban hozzátette, hogy azért szorított neki, amiért az amerikai állampolgárok nagy többsége is: hogy nehogy Trump legyen újra az USA elnöke. „Nagyon sok ember szerette volna, hogy ez a korszak, amelyet Donald Trump neve fémjelzett, véget érjen, és hogy az Amerikai Egyesült Államok tovább lépjen vagy visszatérjen egy olyan útra, aminek Trump elnöksége alatt vége szakadt” – mondta. Hozzátette: továbbra is tart attól, mi minden történhet még, azonban Biden győzelmét fontos előrelépésnek gondolja.

Lendák-Kabók Karolina szerint Biden részéről jó húzás volt Kamala Harrist alelnökéül választani, mert így együtt egy megújuló, progresszív Amerikát próbálhatnak felépíteni. 2016-ban a demokrata elnökjelölt Hillary Clinton ellen szavaztak az amerikai állampolgárok, és ezért nyerhetett Trump, míg most inkább Trump ellen szavaztak, és ennek tudható be Biden győzelme – emelte ki Lendák-Kabók.

Bakos Petra elmondta, sokféle érzelem kavargott benne a választások alatt. Szurkolt, hogy ne Trump nyerjen, de hozzátette, hogy „hosszú története van itt Kelet-Európában annak, hogy a kisebbik rosszra voksolunk. Nagyon jól ismerjük ennek a hátulütőit is, azt, hogy milyen nehézségekhez és milyen politikai zsákutcákhoz vezethet a kisebbik rossznak a választása. Ettől a fajta politikai zsákutcába kerüléstől féltem az Egyesült Államokat” – fogalmazott Bakos. Elmondása szerint az amerikai ismerőseinek a többsége a jó győzelmét ünnepelte a gonosz felett, miközben a kép ennél sokkal árnyaltabb, elvégre nem véletlen, hogy Trump mégis több mint 70 millió szavazatot kapott.

„Amennyiben a Demokrata Párt nem tudja belátni azt, hogy ez csak egy csata volt, a háborút még nem nyerték meg, akkor könnyen lehet, hogy négy év múlva egy Trumpnál sokkal erősebb, és az ő hibáiból alaposan felkészült ellenféllel kell majd szembenézniük” – vélekedett az egyetemi oktató. Szerinte azok a republikánus vezetők, akik elhatárolódtak Trump választások utáni kijelentéseitől, „nem Trump értékrendjétől határolódtak el, hanem Trumptól, a vesztestől”. „A republikánusok nagyon is sokat nyertek az elmúlt négy évvel. Az övék a Legfelsőbb Bíróság, úgy néz ki, hogy megszerzik a szenátusi többséget is. Márpedig, ha a szenátus republikánus többségű lesz, és ugyanaz fogja vezetni, aki eddig, akkor nagy valószínűséggel, amit Trump eddig elért, érvényben is marad” – tette hozzá Bakos.

Szerbiában és Magyarországon is a többség Trumpnak szurkolt, amit többen teljesen nyíltan fel is vállaltak. Vajon minek tudható ez be? – tette fel a kérdést a műsorvezető.

Vučić egyértelműen kimondta, hogy nem kell örülnünk Biden győzelmének, mert az ő személyét is a bombázásokhoz köti, ugyanúgy, mint anno Hillary Clinton nevét is – reagált a kérdésre Zakinszky-Toma Viktória. „Az a fajta demagógia és elnökközpontúság jellemzi ezt a térséget is, mint Amerikát. Ha megnézzük az ország élén álló embereket, az ő retorikájukat, médiában való szereplésüket, rengeteg a hasonlóság. Már csak ezért is egyáltalán nem meglepő, hogy nem örülnek annak, hogy Trump politizálása nem fog folytatódni” – mondta a médiakutató.

Köztudott, hogy Biden Koszovó-politikája nem lesz olyan kedvező Szerbiára nézve. „Biden többször is járt már a térségben, így sokkal több terepi tudással rendelkezik. Valószínű, hogy több figyelmet fog szentelni Koszovó kérdésének, ami nem biztos, hogy a mi országvezetésünknek megfelel majd” – vélekedett Zakinszky-Toma.

Lendák-Kabók Karolina hangsúlyozta, hogy Biden nyíltan kiáll a bosnyákok és a koszovói albánok mellett is, és ezért várhatóan szorgalmazni fogja a koszovói kérdés végleges rendezését. „Ám ez a kérdés nem az első két évben fog eldőlni, ezért Vučićnak lesz ideje egy másféle stratégiát felállítani” – mondta Lendák-Kabók.

Az egyetemi docens Biden leendő alelnökével, Kamala Harrisszal kapcsolatban kifejtette azon meglátását, hogy sokaknak sokat jelent, hogy egy kisebbségi nő lesz az USA második embere. „A kisebbségeknek azt jelenti, hogy igenis lehetséges. A nőknek pedig azt, hogy igen, itt van, végre elkezdődött az az éra, amelyben Harrisből akár az első női amerikai elnök is lehet” – mondta, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nem kell azért elfelejteni, hogy Harris szülei nem gazdasági migránsokként jöttek Amerikába, hanem tanulmányi migráció céljából, méghozzá az egyik legjobb egyetemre Amerikában. „Tehát egy kis fenntartással kell kezelnünk azt a tényt, amit Kamala Harris és Joe Biden is hangoztattak a győzelmi beszédük alatt, hogy »Amerikában minden álom megvalósítható«, vagyis a marginalizált, szegény sorsú, kisebbségi nők még messze vannak a magas beosztásoktól” – árnyalta a helyzetet Lendák-Kabók.

Bakos Petra szerint igaz, hogy a kisebbségiek javarészt a Demokrata Pártra szavaztak, de ez nem Kamala Harrisnek köszönhető elsősorban, elvégre ő csak pár hónappal ezelőtt „került képbe”. „Inkább a Black Lives Matter mozgalomnak volt ebben nagy szerepe, mert hatalmas hálozattal rendelkezik több tagállamban, ahol mozgósította különösen a fiatal feketéket arra, hogy regisztráljanak és szavazzanak” – mondta Bakos. Megítélése szerint nagy szerepe volt még az első nemzethez tartozók, azaz az amerikai indiánok szervezkedésének is, különösen Arizona esetében, ami egy csatatérállammá vált a mostani választásokon. A hagyományosan vörös (republikánus többségű) tagállamban, a rezervátumok területein 97 százalékkal Joe Biden nyert. „Kinevelődött egy olyan generációja az indián aktivistáknak, akik kimentek a rezervátumokba és arra ösztönözték az ott lakókat, hogy adják le voksaikat” – tette hozzá Bakos Petra.

Álságos abortuszellenesség

A lengyel alkotmánybíróság október 22-én alkotmányellenesnek minősítette az abortusz engedélyezését még abban az esetben is, ha a magzat súlyos betegségére derül fény. A döntés hatalmas felháborodást váltott ki az országban, és mái napig tartó tüntetésekhez vezetett, aminek köszönhetően elhalasztották az abortusztörvény további szigorításának bevezetését. Azonba az abortusz kérdés körül generált társadalmi feszültségek már olyan mértéket öltöttek, hogy nehéz lesz lecsillapítani a kedélyeket az országban – kezdte a második téma felvezetőjét Pressburger, aki utalt arra, hogy az abortusz-vita és a lengyel nőkkel való szolidaritásvállalás nemzetközi mértékeket öltött, szűkebb régiónkban is nagy figyelmet kapott.

A műsorba bekapcsolódott Kovács Attila vállalkozó, korábbi civil aktivista is, aki 5 évig élt Lengyelországban és jól ismeri az ország társadalmi mozgásait. Az előzményekről szólva elmondta, hogy már 2016-ban megkezdődtek az abortusz-kérdést övező viták, amikor az izlandi nők példáján felbuzdulva Fekete hétfő nevű eseményt szerveztek, és az abortusztörvény szigorítását ellenző nők és férfiak tiltakozásképp feketébe öltözve mentek dolgozni. Emlékezetes volt az is, amikor pár évvel ezelőtt a lengyel jobboldali Konfederacja (Konföderáció) párt vezetője úgy nyilatkozott, hogy a nők alacsonyabb rendűek, kisebb agyuk van, butábbak, ezért a fizetésüknek is kisebbnek kell lennie. Kovács kiemelte még a katolikus egyház hatalmas befolyását, amely a pedofi-botrányok ellenére is rendületlen. Ám hogy változások is történtek a lengyel társadalomban, jelzi, hogy több nemzetközi és lengyelországi cég is a LinkedIn közösségi karrierportálon egyértelműen kiállt a nők mellett, és támogatásáról biztosította a tüntetéseket. „Amikor már a cégek is felvállalták a véleményüket, akkor halasztották el az új, még szigorúbb törvény aláírását és hatályba léptetését” – tárta fel az összefüggéseket a vállalkozó.

Zakinszky-Toma Viktória szerint még mindig tabu az abortusz kérdése térségünkben, és ezért is élnek vissza vele. A médiakutató annak a véleményének adott hangot, hogy az abortusz betiltása csak az illegális abortuszok számát fogja növelni. Hozzátette: fontos még a szexuális nevelés kérdése is, amiről sokkal többet kellene beszélni, mint magáról az abortuszról, ezzel szemben annak vagyunk tanúi, hogy még a 21. században is dogmatikusan tanítják a gyermekeinket. Végül felvetette a kérdést, hogy ki visel gondot azokról a családokról, édesanyákról, akik egy ilyen szigorú abortusztörvény miatt a nap 24 órájában csak a gyermek ápolásával tudnak foglalkozni.

Az abortusztörvény nem csak a magzatok megtartásáról szól, hanem a nők társadalmi helyzetéről is, és ezért az egész társadalmat érinti – fűzte tovább a témát Lendák-Kabók Karolina. A genderkutató szerint Lengyelországban az abortusz kérdése nem más, mint a hatalomgyakorlás módja a nők felett. „A pártvezéreknek – a múltban és most is – kell valami, amivel sanyargatni tudják a népet, a lengyelek erre pont az abortusz kérdését választották”. A lengyel alkotmánybíróságban két, idősebb konzervatív nő foglal helyet, vagyis rajtuk kívül olyan férfiak döntöttek ebben a kérdésben, akiket nem is érint az ügy – emelte ki a genderkutató.

Szerbiában még egyetlen párt sem tűzte a zászlajára az abotusz kérdését, viszont ha erre sok kerül, akkor azt valószínűleg ugyanolyan kétszínű módon fogja tenni, mint teszik azt egyes pártok Magyarországon, Horvátországban vagy Lengyelországban, ahol az abortuszellenes pártok nem foglalkoznak azzal, hogy valójában a nem kívánt terhességek számát kellene csökkenteni ahhoz, hogy kevesebb terhességmegszakítás legyen – vélekedett Bakos Petra. „Elvégre az abortuszok 95 százaléka a nem kívánt terhességek miatt következik be, de mégsem ennek az elkerüléséről beszélünk, hanem az abortusz betiltásáról” – mondta Bakos, majd hozzáfűzte, hogy a nem kívánt terhességek elkerüléséhez meglehetősen jól kikövezett út vezet: szexuális felvilágosítás és egy biztos szociális háló, amelyben a nőknek nem kell anyagi okokból úgy dönteniük, hogy nem vállalnak gyereket.

„Az abortuszhoz nagyon mély és sokszor irracionális érzelmek kapcsolódnak, ezért mindenkor nagyon jól zászlóra tűzhető, és ez alatt a zászló alatt meglehetősen különböző nézeteket valló embereket lehet tömöríteni” – tette hozzá Bakos Petra.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/