T-MA #04: Az adat hatalom

Miként védjük meg személyes adatainkat az online térben? – erre a kérdésre kereste a választ az Autonómia portál T-MA című témafeltáró műsora, melynek vendégei Korponai Csaba IT-szakember és Szilágyi Miklós ügyvéd voltak.

07. Nov 2020

„Nem csak a név, a személyi szám vagy az e-mail cím számít személyes adatnak, de minden olyan jellemző is, amely fizikai, fiziológiai, genetikai, mentális, gazdasági, kulturális, társadalmi identitásunkra vonatkozik” – ismertette a személyes adatok jogi definícióját Szilágyi Miklós, aki hozzátette: komoly előrelépés történt az utóbbi időben az online adatvédelem terén Szerbiában, de az elfogadott törvények alkalmazása még hagy kívánnivalót maga után.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

Korponai Csaba az ún. sütikről (cookie) vagy adatbélyegekről beszélt, amelyekkel követni, azonosítani tudnak bennünket az interneten. „Az európai szabályozás, a GDPR, vagyis ez az adatkezelési és védelmi szabályozás, amelyet immár Szerbia is elfogadott, megköveteli, hogy a tartalomszolgáltatók nyilvánossá tegyék, milyen adatokat gyűjtenek rólunk. Az a tapasztalatom, hogy a felhasználónak sok választása nincs: ha érdekli a tartalom, amit egy adott weboldal kínál, kénytelen elfogadni és tudomásul venni, hogy követni fogják, legfeljebb abban dönthet bizonyos esetekben, hogy csak minimális adatbélyegeket raggassanak rá, vagy ennél többet” – osztotta meg tapasztalatait az IT-szakember.

Szilágyi szerint nagyon komoly profilalkotási adatgyűjtések folynak az online térben. „A GDPR azt teszi lehetővé, hogy csak minimális adatmennyiséget gyűjtsenek be rólunk, és ehhez kellene tartania magát minden honlapnak. Például nem gondolom, hogy fontos megadnom a tartózkodási helyemet ahhoz, hogy egy videót megnézzek. Nagyon meg kell gondolnunk minden egyes esetben, hogy milyen adatokat adunk meg magunkról” – mondta az ügyvéd, aki arra figyelmeztetett, hogy ha olyan adatokat is be akarnak gyűjteni rólunk, amelyekre nincs szükség a szolgáltatás nyújtásához, vagy a tudtunk nélkül harmadik személynek kiadják az adatainkat, az már adatokkal való visszaélésnek minősül. Kitért az olyan, súlyosabb visszaélésekre is, mint pl. amikor a bankkártyánk adatainak megszerzésével pénztől fosztanak meg bennünket. Szilágyi felhívta rá a figyelmet, hogy ha sérültek a személyiségi jogaink, akkor érdemes az adatvédelmi biztoshoz fordulni, de bírósági pert is indíthatunk, ha pedig bűncselekmény, lopás történt, akkor a rendőrséghez kell fordulnunk.

Korponai két csoportra osztotta a személyes adatokat: az egyik csoportba azok az adatok tartoznak, amelyeket mi magunk adunk meg magunkról, a másikba viszont azok, amelyeket a hallgatólagos beleegyezésünkkel gyűjtenek rólunk anélkül, hogy mi bármit aktívan tennénk ez ügyben (pl. a mobiltelefonunk helymeghatározása alapján követik a mozgásunkat).

Az informatikus szerint adatlopás vagy internetes átverés ellen pillanatnyilag a legjobb védelem a kétlépcsős beléptető rendszer: vagyis amikor azt az opciót választjuk, hogy egy megjegyezhető jelszó mellett a telefonunkra érkező kódot is meg kell adnunk a különböző fiókjainkba való belépéshez.

A két szakember arról is beszélt, hogy a felhasználókról begyűjtött adatokat ugyan nem volna szabad a „végtelenségig” tárolniuk a szolgáltatóknak, de az adatbázisok törlését nagyon nehéz ellenőriznie bárkinek. „Nem szabadna, de sajnos lehet a végtelenségig tárolni a felhasználói adatokat, és az internetes szolgáltatók igenis megpróbálják ezt” – mondta Korponai Csaba.

A műsor végén szóba került, hogy mely korosztály a legveszélyeztetettebb az adathalászat szempontjából, kik vannak leginkább kitéve az adatokkal való visszaéléseknek. Az IT-szakember szerint a legnaivabb a nyugdíjas korosztály, mert ők az írott szót „készpénznek veszik” és aszerint cselekednek, így ők a legveszélyeztetettebbek az adathalászat szempontjából. „Az aktív középkorosztály viszont a marketing szempontjából a legfontosabb célcsoport, így legnagyobb erőfeszítést az ő adataik megszerzéséért fognak kifejteni az adathalászok. A fiatal generáció megint más jellegű történet: ők a visszaélések, rágalmazások, zaklatások szempontjából veszélyeztetettek” – vélekedett Korponai. Szilágyi Miklós pedig azt tanácsolta a nyugdíjasoknak, hogy egy-egy online vásárlás előtt kérdezzék meg az unokákat arról, hogy szerintük mennyire hiteles egy-egy oldal.

T-MA című élőműsor-sorozatunk harmadik adása az Újvidéki Újságíró-iskola A média- és információs műveltség elősegítése, valamint a független média erősítése a Nyugat-Balkánon című projektje keretében valósult meg, az Egyesült Királyság belgrádi nagykövetségének támogatásával.

A háló fogságában című adásunkat élőben vetítettük a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV), az Autonomija és a Második Nyilvánosság Facebook-oldalán.

A T-MA adásai utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/

Karikatúra

The post STUPS: Kibicer appeared first on Autonomija.

STUPS: Kibicer
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés