Az Autonómia két állandó szerzője, Losoncz Márk és Vataščin Péter tíz kérdést intézett az április 24-i választásokon induló vajdasági magyar pártokhoz és szervezetekhez. A kérdéseket levélben is elküldtük a Magyar Egység Párt, a Magyar Mozgalom, a Magyar Polgári Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Vajdasági Magyar Szövetség címére, ám egyedül a Magyar Mozgalomtól jeleztek vissza, hogy megkapták a levelünket, és tegnap elküldték a válaszaikat is. Most ezeket közöljük, rövidítés nélkül.

1. Az elmúlt évek során Aleksandar Vučić kormányfő világos irányvonallal rendelkező gazdaság- és szociálpolitikai intézkedéseket kezdeményezett (a közjavak magánosításának folytatása, megszorítások, tömeges elbocsátások, a munkajog átalakítása stb.), mindenekelőtt nemzetközi intézmények elvárásainak megfelelően. Egyetértenek-e ezzel a gazdaságpolitikával? Milyen módon csökkentenék a szegénységet és a munkanélküliséget?

– A kormány által az elmúlt két évben foganatosított gazdaság- és szociálpolitikai intézkedéseket a kényszer szülte. A kormányzat mozgástere minimális volt ebben a tekintetben. A munkajogi viszonyok átalakítása megkönnyítette a foglalkoztatást, ugyanakkor sok szempontból kiszolgáltatott helyzetbe hozta a munkavállalókat. A közszférabeli leépítések is elkerülhetetlenek. A közszférában súlyosan alulreprezentált kisebbségeket a fűnyíró elv szerint sújtó intézkedést a leghatározottabban ellenezzük. A szegénységet csak nagyon lassú ütemben lehet csökkenteni, mivel olyan mértékben alulképzett az ország teljes lakossága, ami lehetetlenné teszi, hogy olyan beruházók jelenjenek meg nagyobb számban Szerbiában, amelyek nem csak betanított munkásokra tartanak igényt.

2. Az észak-bácskai, illetve észak-bánáti településeken 2016 elején ismét nagyobb számban jelentek meg az Ázsia és Afrika különböző részeiről származó menekültek/migránsok. A 2015-ös tanulságokat felhasználva milyen eszközökkel kezelnék a települések lakói, illetve a menekültek/migránsok részéről felmerülő nehézségeket?

– A menekültek/migránsok problémája egy olyan összeurópai kérdés, amelynek megoldása messze meghaladja a vajdasági magyar politikai szereplők kompetenciáját és mozgásterét egyaránt. A vajdasági politikai élet szereplőinek migránsügyben mértékletességet kellene gyakorolniuk, kivonva ezt a súlyos problémát a napi politikai küzdelemből. A menekülteknek/migránsoknak maradéktalanul tiszteletben kellene tartaniuk Szerbia jogszabályait, nem visszaélve az itteni emberek segítő szándékával.

3. Miként változtatnának kulturális-személyi autonómiánk letéteményese, a Magyar Nemzeti Tanács intézményrendszerén? Síkra szállnának-e a visszanyesett kollektív különjogok visszaszerzéséért? Miként tennék átláthatóbba és részvételibbé az önkormányzatiságunkat, milyen korrupcióellenes mechanizmusokkal egészítenék ki?

– A Magyar Nemzeti Tanács mára a Magyarországról érkező támogatások elosztó- és kifizetőhelyévé vált, autonómiaépítéssel az MNT másfél éve nem foglalkozik. Sorra zajlottak le olyan törvények közvitái az elmúlt időszakban, amelyek a nemzeti tanácsok hatásköreit érintették, és amelyekkel kapcsolatban az MNT vagy részt sem vett a közvitában vagy jogi szempontból értékelhetetlen javaslatokat tett. Az első és legfontosabb feladat jelen pillanatban a nemzeti tanácsokról szóló törvény újrafogalmazása. A Magyar Mozgalom részt fog venni a törvényelőkészítő munkacsoportban. Vannak határozott és jól körvonalazott elképzeléseink arra vonatkozóan, hogyan lehetne a nemzeti tanácsok helyzetét pontosítani, tevékenysége során a törvényességet előmozdítani. A nemzeti tanácsok helyzetét jogilag közelíteni kellene a községek és városok státusához, különösen az összeférhetetlenségi és pénzelési szabályozás terén. Ez egyrészt komolyságot biztosítana nekik, másrész átláthatóvá és ellenőrizhetőbbé tenné a munkájukat.

4. Milyen lépésekkel kívánják befolyásolni a vajdasági magyarság körében tapasztalható elvándorlást és a demográfiai hullámvölgyet?

– A elvándorlásnak részben olyan objektív okai vannak, amelyeket a vajdasági magyar politikum nem tud befolyásolni. Az alacsony bérek, az európai emberhez méltatlan életszínvonal, párosulva az akadálymentes külföldi munkavállalás lehetőségével, mindez együtt vezetett a jelenséghez. A kivándorlást erősítő másik tényező a vajdasági magyar politikai és közállapotokban keresendő. A pártalapú foglalkoztatás gyakorlata, a szakmaiság semmibevétele, a politikai lojalitás mindenekfelettisége arra ösztönzi a gondolkodó emberek tömegeit, hogy nap mint nap feltegyék maguknak azt a kérdést: vajon érdemes-e arra várni, hogy ez megváltozzon? A demográfiai hullámvölgy kezelésére a Magyar Nemzeti Tanács 2013-ban Népesedési Akciótervet fogadott el, amelyet az új összetételű MNT pártparancsra lesöpört az asztalról. Az akcióterv megvalósításához kellene sürgősen hozzáfogni. Sok pénz nélkül is lehet serkenteni a családalapítást és gyermekvállalást, de ahhoz érdemben kell változtatni a családhoz és az anyákhoz való viszonyon. Mi önkormányzati szinten tudnánk ezért érdemben is tenni.

5. Fellépnének-e a Vajdaság tényleges autonómiája mellett (beleértve a törvényhozói és bírói hatalmat), különös tekintettel az alkotmánymódosításra, illetve egy új alkotmány esetleges kidolgozására? Milyen módon küzdenének azért, hogy a magyar települések és intézmények nagyobb arányban részesedjenek a tartományi költségvetésből?

– A szerbiai politikai színtér mérvadó szereplői közül a törvényhozói és bírói hatalommal rendelkező tartományi autonómiát senki sem támogatja. A hatásköri törvény újrafogalmazása, és a Vajdaság pénzeléséről szóló törvény meghozatala nélkül nem szüntethető meg az a jogi vákuum, amelyben évek óta vergődik a tartományi kormányzat. Jelen pillanatban nem az autonómia bővítése, hanem jelenlegi szintjének a megmaradása vagy további degradálódása a tét. A vajdasági autonómia foka nem a vajdasági magyar politikai szervezetek döntésétől függ. Ugyanakkor a magyar politikai érdekképviselet álláspontjai is befolyásolják a folyamatokat. Ma az egyetlen magyar parlamenti politikai erő számára a vajdasági autonómia melletti határozott kiállás másodlagossá vált. Amennyiben a választók akaratából lehetőségünk lesz erre, részt fogunk venni az alkotmányozási folyamatban, és szakmai érvekkel harcolunk majd Vajdaság olyan státusáért, amely funkcionális és fenntartható megoldást eredményezhet. Vajdaság autonómiája egyes társadalmi területeken valóban jobban működő társadalmat eredményezhetne, javíthatna az életminőségen.

6. Hogyan ítélik meg a vajdasági magyar média helyzetét, főként a pártoktól, illetve különböző érdekköröktől való függetlenségüket, és a médiatartalmak minőségét illetően? Milyen intézkedések révén változtatnának a jelenlegi helyzeten?

– A vajdasági magyar média egy része pártfüggetlenül működik, elsősorban az Újvidéki Televízió és az Újvidéki Rádió, a 104,4 Mhz-en megszólaló Szabadkai Rádió, a Vajdaság Ma hírportál, az Autonómia hírportál magyar nyelvű kiadása, a Hét Nap és a Családi Kör. A Pannon RTV és a Szabadkai Magyar Rádió a VMSZ-től való teljes anyagi függőségben működik, de ennek ellenére időnként más véleményeknek, kritikai hangoknak is teret adnak. A Magyar Szóban a legszigorúbb cenzúra érvényesül. A jelenlegi helyzeten csak úgy lehet változtatni, ha a választók megvonják a bizalmat azoktól az emberektől, akik bevezették és működtetik az öncenzúrán és a cenzúrán alapuló rendszert.

7. Terveznek-e valamilyen specifikus lépéseket a periférián élő (pl. Kelet- és Dél-Bánát, Nyugat-Bácska, Szerémség) vajdasági magyar szigetek/szórványok sajátos gondjainak enyhítésére?

– A Magyar Mozgalom 8 hónappal ezelőtt alakult meg. Ez a rövid időszak nem volt elegendő arra, hogy a szórványban is felállítsuk a szervezet helyi csoportjait. Ahhoz, hogy a Magyar Mozgalom szervezetként el tudjon kezdeni foglalkozni a szórvány gondjaival, előbb ezzel a kihívással kell megbirkóznunk. A kihívás pedig óriási, mert az elvándorlás és a kilátástalanság érzése a legerőteljesebben a szórványt sújtja.

8. Az utóbbi években tendenciózussá vált, hogy magyarországi pártok (különösen a Fidesz, másodsorban a Jobbik) időnként megjelennek a vajdasági magyar közéletben is, főként a kampányok során. Látnak-e kivetnivalót ebben a „határon átnyúló” politikai tevékenységben?

– A magyarországi vagy akár más európai politikai pártok „határokon átnyúló” politikai tevékenységében nem látunk kivetnivalót, amennyiben az a megszokott kereteken nem lép túl. Azt viszont kifejezetten visszatetszőnek találjuk, amikor valamely határon túli magyar párt, a mi esetünkben a VMSZ, úgy kampányol, hogy gyakorlatilag részt se vesz a saját kampányában. Ehelyett magyarországi politikusokkal és a magyarországi adófizetők adóforintjaival próbálják megszerezni a szavazók bizalmát.

9. Miként vélekednek a mezőgazdaság terén zajló, elsősorban a támogatási rendszerrel, illetve a földvásárlással és -bérléssel kapcsolatos változásokról? Hogyan értékelik a földterületek visszaszármaztatásának jelenlegi állását?

– A mezőgazdaság területét illetően egy sor katasztrofális döntést hozott a tavalyi év végén a kormány és a parlament. A hektáralapú támogatás összegét leharmadolták, az állami földek 30%-át pedig 30 évre kivették a kistermelőknek bérbeadható területek közül. Ezzel a termőföldek visszaszármaztatásának egyébként is borzasztóan lassan haladó folyamatát még inkább megnehezítették.

10. A területi- és gazdaságfejlesztési stratégiának köszönhetően nagy mennyiségű pénzösszeg áll majd különböző vajdasági emberek rendelkezésére. Elképzelésük szerint hogyan lehet garantálni, hogy a pénz felhasználásának minél nagyobb hatása legyen a társadalmi és gazdasági folyamatokra, illetve hogyan lehet később a valódi hatásfokot ténylegesen igazolni? Milyen intézkedésekkel tennék átláthatóbbá a pályázatok elbírálását, illetve a pénzek felhasználását?

– A gazdaságfejlesztési program lebonyolítását nem végezhetné politikai párt. A pályáztatási rendszer kidolgozását és a döntéshozatalt olyan emberekre kellene bízni, akik egyénileg és családilag nem érdekeltek, ugyanakkor a döntéseiket a politikai szempontok figyelmen kívül hagyásával hozhatnák meg. A jelenlegi rendszer egyik kritériumnak sem felel meg. A program egyelőre a választási kampány áldozatává vált, kérdés, hogy a választások után sor kerül-e a program és a rendszer olyan irányú újragondolására, amely a munkahelyteremtést tenné elsődleges szemponttá.