A propaganda egy politikai vagy gazdasági érdekcsoport kommunikációja, amely ennek a csoportnak az érdekeit szolgálja. A valódi újságírás szöges ellentétben áll a propagandával, hiszen épp az érdekcsoportokat, a hatalmat ellenőrzi és a közt szolgálja – fogalmazta meg a propaganda definícióját Bodoky Tamás. Szerinte a propaganda elkerülésének az egyik legegyszerűbb módja az, ha utánanézünk, ki finanszírozza a kommunikációt, miből van a propagandagyanús orgánum bevétel. „Sajnos ez gyakran ilyen egyszerű: azt írják, amit a megrendelő kér” – tette hozzá.

Molnár György az online propaganda elkerülésének, szűrésének informatikai megoldásai (pop-up blokkolók, inkognitó mód használata) mellett a felhasználói tudatosság erősítésének fontosságát emelte ki. „Ezért volna fontos, hogy a médiatudatosságra való nevelés jobban beépüljön az oktatásba is. A szemléletformálás persze egy hosszabb társadalmi, tanulási folyamat” – mondta.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

A propaganda kiszűrésére alkalmazott stratégiák országonként, illetve kultúrkörönként eltérnek, attól függően, mit tekintenek az adott helyen a szólásszabadsággal összeegyeztethetőnek, hangsúlyozta Bodoky. „A nyugati világban a szólásszabadság erősebben érvényesül, bizonyos irányzatok szerint még a szélsőjobboldali, náci propagandát sem szabad cenzúrázni, míg a skála másik végén az autoriter rendszerek állnak, ahol nem engedélyeznek a központi irányvonaltól eltérő kommunikációt. Az interneten viszont nincsenek országhatárok, ami óriási problémát okoz, különösen a nemzetközi közösségi platformoknak, amelyek a korábbiakhoz képest az utóbbi időben elkezdtek szisztematikusabban szűrni, és próbálják korlátok közé szorítani a kommunikációt” – mondta az Átlátszó.hu főszerkesztője.

A propaganda és a szélsőséges tartalmak szűrése leginkább algoritmusok segítségével történik, ám ezek működése még nem kielégítő – vélekedett Molnár György. „Mérnökként én hiszek az algoritmusokban, de azzal is tisztában vagyok, hogy nem lehet mindent előre leprogramozni. Persze a mesterséges intelligenciával átszűrt algoritmusok taníthatók és tanulnak saját hibáikból is, de kétséges, hogy valaha is képesek lesznek arra, amire az emberi lény képes” – mondta a médiaszakértő, aki szerint az ember a kreativitás és a váratlan helyzetekre való reagálás tekintetében sokkal előrébb jár a mesterséges intelligenciánál.

A műsorban szó esett a megváltozott digitálismédia-fogyasztási szokásokról, valamint arról, hogy ez miként befolyásolja a tájékozódás minőségét.

Bodoky szerint a közösségi hálózatoknak köszönhetően ún. véleménybuborékok alakultak ki. „Korábban, amíg centralizált volt a tájékoztatás, mindenki ugyanazokon a fórumokon tájékozódott. Ma már mindenki szabadon választhat hírforrást, amelyek gyakran egymással köszönőviszonyban sem levő tudósításokat állítanak elő” – részletezte Bodoky, utalva arra, hogy akár egy adott országon belül is létrejöhetnek „párhuzamos univerzumok” e tekintetben.

Molnár György azt emelte ki, hogy a digitális platformoknak köszönhetően az információk ugyan gyorsan terjednek, ami hatékonnyá tehetné az információk célba juttatását, ám a különféle csatornákon ezek az információk olyan mértékben képesek torzulni, hogy az egész folyamat eredményességét kérdőjelezik meg. „Az információ tartalma, valóságalapja, hitelessége torzul, és teljesen más értelmezést is kaphat az egész. Ez nem pozitív irány” – vélekedett Molnár.

A propaganda terjesztésének egyik sajátos formája a bérkommentelők, vagyis a fizetett trollok alkalmazása. A műsor vendégei egyetértettek abban, hogy ez igen hatékony módja a propagandának és világszerte elterjedt.

„Már az internet kezdeti időszakéban rájöttek a pártok és cégek arra, hogy a kommenteléssel befolyásolni lehet az emberek gondolkodását, ezért megkezdődött a kommunikáció menedzselése. Egész trollhadseregek kapnak kommunikációs utasítást, hogy hol és mit, milyen paneleket kell elmondani, kiket kell támadni, hitelteleníteni” – mondta Bodoky, hozzátéve, hogy amikor a trollok megszállnak egy-egy kommunikációs felületet, valójában a szabad véleményáramlást teszik lehetetlenné, rombolják ezeket a fórumokat.

Molnár György a propaganda terjesztésében részt vevő kommentelők eltörpülő egyéni felelősségéről beszélt. „Az online térben mindenki bátrabbak viselkedik, mert ott kevésbé kell fölvállalni a kimondott szavak következményét. Online az ember olyan tud lenni, amilyen szeretne, ki tud teljesedni, így az indulatok is könnyebben elszabadulnak” – vélekedett Molnár.

A T-MA című élőműsor-sorozatunk harmadik adása az Újvidéki Újságíró-iskola A média- és információs műveltség elősegítése, valamint a független média erősítése a Nyugat-Balkánon című projektje keretében valósult meg, az Egyesült Királyság belgrádi nagykövetségének támogatásával.

A háló fogságában című adásunkat élőben vetítettük a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV), az Autonomija és a Második Nyilvánosság Facebook-oldalán.

A T-MA adásai utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/