A Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt a 2020-as parlamenti választást követően is – akárcsak 2016-ban – koalíciós szerződést kötött. A megállapodás szerves része volt a VMSZ 9 pontba foglalt programbeli prioritásainak listája. Ez a lista számos olyan konkrét vállalást tartalmazott, amelyeknek az előző kormányzati ciklus során meg kellett volna valósulniuk. Mit sikerült és mit nem sikerült teljesíteni az elmúlt két évben? – ennek nézett utána az Autonómia Észverés című adásának két vendége, Gyurkovics Virág és Tómó Margaréta újságíró.
1. EURÓPAI INTEGRÁCIÓ
Ebben az első és nyilván az egész irányvonalat meghatározó pontban olyan általános érvényű értékeket fogalmaznak meg, mint például, hogy „a szerbiai magyar közösség érdekeit a lehető legnagyobb mértékben veszik figyelembe az egyes fejezetek tárgyalási pozícióinak meghatározásakor”. Ezek a mondatok természetesen fontosak, de az eredményük nagyon nehezen megfogható. Tekintettel arra, hogy az elmúlt években Szerbia az európai integráció tekintetében, a tárgyalási fejezetek megnyitása tekintetében szinte egyhelyben topogott, ha szigorúbbak lennénk, mondhatnánk, hogy visszalépett, nagy eredményről itt beszámolni nem tudunk.
2. VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY HELYZETE
Két törvényt érint ez a megállapodási pont: a VAT hatásköreinek meghatározásáról szóló törvény módosításait, valamint a VAT hatásköreinek pénzeléséről szóló törvényt.
Az előbbi, a tartomány hatásköreiről szóló törvény 2009 óta létezik, ennek a módosítása szükséges, mivel az államnak több olyan irányú intézkedése is volt, amellyel tartományi hatásköröket vont meg, és ezzel csorbította Vajdaság autonómiáját. A koalíciós megállapodás szerint a VMSZ elsősorban az eredeti hatásköröket szeretné visszanyerni.
Az utóbbinak, a tartomány pénzelésére vonatkozó törvénynek pedig még a törvénytervezete sem készült el, noha Szerbiának a 2006-os Alkotmány elfogadásakor vállalt kötelezettsége – Az autonóm tartományok pénzügyi autonómiája című, 184. szakasz szerint –, hogy törvénybe foglalja a tartomány forrásbevételeinek nemeit és nagyságát, amit eredetileg 2008 végéig kellett volna elkészítenie. Mivel azonban máig nem történt meg, ezt a folyamatot sürgetné meg a koalíciós megállapodás.
Ezek a törekvések a 2016-os koalíciós megállapodásban is szerepeltek, a megfogalmazás szerint „a lehető legrövidebb időn belül”, ugyanakkor a 2022-es koalíciós szerződésben is szerepelnek, tehát egyelőre nem jártak sikerrel.
3. REGIONÁLIS FEJLESZTÉS, AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE, NAGYBERUHÁZÁSOK
Ez alatt a pont alatt egyértelműen elmondható, hogy a nagyberuházások tekintetében sikeresebbnek mondható a megvalósítás mértéke, hiszen elkészült a Szabadka–Szeged-vasútvonal, megnyílt két határátkelő, befejeződött az Y-ág építése és azon két felüljáró is épült, ami a földművesek szempontjából fontos projekt volt. Kiemelhető néhány IPA-projektum is, mint amilyen a palicsi művelődési központ – ami megépült ugyan, de később adminisztratív nehézségek miatt több mint egy éven át üresen állt. Igaz, megnyitása óta aktív és nagyon sok helyi csoportnak ad otthont. E ponton belül vannak olyan beruházások, amelyek folyamatban vannak, vannak olyanok is, amelyek évtizedek óta. Így cél a szabadkai Népszínház megépítésének befejezése (nem került rá sor), a körzethatárok meghatározása (nem került rá sor), ipari parkok építése kisebb településeken (inkább nem került rájuk sor, ha meg is épültek, gyakorlati hasznuk nincs; Völgyes, Kishegyes). Cél volt ebben a pontban a regionális vasútvonalak megőrzése, aminek pont az ellenkezője történt, hiszen többszáz kilométernyi vasúti sínpárt szedett fel a Szerbiai Vasutak Infrastruktúra Közvállalat. A ponton belül érdekes kérés, hogy a Szerbia Útjai Közvállalat bevételeinek 20 százalékát vajdasági utak kiépítésére fordítsák. A korábbi szerződésben még 25 százalék szerepelt követelésként. Nagy kutatómunka eredményeként talán kiderülne, hogy ez mekkora mértékben valósul meg.
4. MEZŐGAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM
A 2016-os dokumentumban csak a mezőgazdasággal foglalkozott a koalíciós megállapodás, a 2020-as dokumentumban ezek a hatáskörök kibővültek a környezetvédelemmel, amit az indokolhat, hogy az éghajlatváltozás (pl. csapadékmennyiség csökkenése) miatt tágabb megközelítést igényel ez az ágazat.
A koalíciós megállapodásban szerepel a nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény módosítása, amely értelmében a nyugdíjbiztosítás után fizetendő járulékokat lehetőség legyen a jövedelemmel összhangban fizetni. A VMSZ választási programja szerint eddigi eredmény, hogy „a családi gazdaság tagjainak nyugdíj- és rokkantbiztosítási fizetési kötelezettsége megszűnt, a fizetési kötelezettség csak a gazdaság hordozójának maradt meg; többször előfordult, hogy átütemezéssel sikerült leírni a tartozások kamatait; sikerült elérni, hogy a születésen, gondozáson és különleges gyermekgondozáson alapuló egyéb ellátásokat a mezőgazdasági biztosított anyák is megkaphassák, a többi biztosítottra vonatkozó feltételekkel” (Mezőgazdaság és vidékfejlesztés: versenyképesség, fenntartható fejlődés, nemzedékváltás). 2015-ben valóban volt olyan törvénymódosítás, amely lehetővé tette, hogy csak egy családtagnak legyen biztosítása, a többi családtag pedig rajta keresztül részesüljön biztosításban, de a jövedelemmel arányos fizetésről szóló határozat továbbra is megoldásra vár.
Azokban a megállapodási pontokban, melyek alapján a tartomány területén nagyobb arányú forrásokat kellene biztosítani a köztársasági költségvetésből az öntöző- és vízelvezető rendszerek fejlesztésére és kiépítésére, valamint a megújuló energiaforrásokra, nehéz megállapítani a VMSZ érdemi eredményeit. Ilyen jellegű pályázatokat viszonylag rendszeresen ír ki a tartomány, de semmi nem utal arra, hogy ez nem a tartomány, hanem a köztáraság finanszírozásával történne. Illetve azt is nehéz lenne megállapítani, hogy ezek a pályázatok milyen arányban növekedtek a koalíciós megállapodás hatására. 2021 szeptemberében olvashattunk arról, hogy a tartományi parlamentben volt egy nemzetközi fórum, amelyen Zorana Mihajlović bányászati és energetikai miniszter bejelentette, hogy a kormány kidolgozott egy 17 milliárd eurós tervet, amelyből 10 milliárd eurót fordítanak majd a megújuló energiaforrásokra, és ezek egy része Vajdaságban fog megvalósulni, de erről azóta sem derült ki konkrétum.
A megállapodás további pontjai arról szólnak, hogy módosítsák a szennyező anyagok vízben történő kibocsátásának határértékéről szóló rendeletet, és szigorítsák az ezek túllépésével összefüggő büntetéseket; alakítsanak ki védősávot a Krivaja partján a szennyeződések megakadályozása céljából köztársasági költségvetési forrásból revitalizálják a szabadkai városi hulladéklerakót; valamint biztosítsanak köztársasági költségvetési forrást a Palicsi-tó medrének kiszárításához. Ezekről eddig nem sok eredmény ismert, utóbbival, a Palicsi-tó medrének kiszárításával kapcsolatban pedig kérdés, hogy miért nincs ez összhangban a Német Fejlesztési Bank által finanszírozott Ecolacus programmal, ilyen intézkedést ugyanis meg sem említ az a projektum.
5. KISEBBSÉGI KÉRDÉSEK
Ez alatt a pont alatt többek között az szerepel, hogy a szerződő felek kötelezettséget vállalnak, hogy összehangoltan dolgoznak a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítását szolgáló felülvizsgált Akcióterv elfogadásán és végrehajtásán. Az Akcióterv elkészült, azzal viszont a horvát kisebbség egy része nem elégedett, a választások miatt még nem került a kormány elé. A magyar kisebbség képviseletének véleményét nem hallottuk a médiában a dokumentum kapcsán.
Szerepel az a kérés, vállalás is, miszerint megkezdődik egy négyéves foglalkoztatási terv kidolgozása a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára, a közszférában és az állami vállalatokban dolgozó alkalmazottak központi nyilvántartási adatai alapján. Ebben a kérdésben nem történt jelentős előrelépés, maga Pásztor Bálint is hangsúlyozta és felhívta a figyelmet arra, hogy nincsenek magyar jogászok a bíróságokon. Egy szabadkai székhelyű iskolaigazgatóság létrehozása is szerepel a tervben, erről egyáltalán semmilyen információval nem rendelkezünk. A szabadkai Műszaki Szakfőiskola esetében sem történt előrelépés. Ezek oktatási kérdések, a VMSZ-nek van oktatási államtitkára a kormányban Vicsek Annamária személyében.
6. EGÉSZSÉGÜGY
A megállapodás első pontja a VAT területén lévő kórházak, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, különös tekintettel Zenta, Szabadka és Zombor kórházaira és egészségházaira. Ez a tétel már 2016-ban is szerepelt a koalíciós megállapodásban, de az erre vonatkozó fejlesztési tervek vélhetően olyan iránymutatók, amelyeket mindenkor szem előtt kell tartani, és mindenképpen dicséretes, hogy a VMSZ napirenden tartja ezt a megállapodás értelmében.
Vélhetően a Magyarkanizsai Gyógyfürdő fejlesztése, valamint a palicsi Wellness SPA központ és az Aquapark kiépítése értendő azon, hogy köztársasági költségvetésből támogassák a VAT területén található gyógyfürdők infrastrukturális fejlesztését a gyógyturizmus érdekében. Utóbbi esetében Pásztor István VMSZ-elnök szerint 750 millió dinárra van szükség a befejezéshez, amiből 111 millió dinárt az önkormányzat áll majd, a fennmaradó összeget pedig a köztársaság fizeti majd, de egyelőre nem tudjuk, mikor.
A megállapodás szorgalmazza, hogy a Szabadkai Közkórház vérátömlesztési szakintézménnyé váljon. Erre amiatt van szükség, mert a 2017-es vérátömlesztésről szóló törvény szerint központosítják a vérellátást, ám Szabadka nem szerepelt a kijelölt vérellátó központok között. A törvény 2018-tól lépett életbe, abban az évben a szabadkai Közkórház vérátömlesztési osztálya még végrehajtotta az éves tervet, de 2019 januárjától a vérátömlesztési osztálynak ezt a funkcióját a Vajdasági Vérátömlesztési Intézet vette át. Ez már 2016-ban is benne volt a koalíciós megállapodásban, hiszen akkor jelent meg a törvénytervezet, de ebben azóta sem történt változás.
Az, hogy a tartomány területén a kevésbé leterhelt szülőotthonokat átalakítanák, hogy a helyükön minőségesebb szolgáltatást tudjanak nyújtani, vélhetően ahhoz a hírhez kapcsolódik, amelyről 2021-ben olvashattunk: hogy az egészségügyi intézményeket érintő fejlesztési terv szerint azokat a szülészeteket, ahol alacsony a születésszám és ahol nincsenek meg a megfelelő sebészeti körülmények, vagyis nincs lehetőség a sürgősségi-sebészeti ellátásra, meg kell szüntetni. Ez alapján megszűnne a topolyai szülészet is, amely az utóbbi időben az egyik leginkább anya- és bababarát intézménynek számított. Ugyanez a 2021-es egészségügyi fejlesztési terv szerint Szabadkán vérátömlesztő osztály nyílna, ám az említett szülészetek mellett leépítenék a Zentai Közkórházat is, ami azt a benyomást kelti, hogy ha egy-egy pontban fejlesztést érnek is el, azzal másik kettőt leépítenek az egészségügyben.
A koalíciós megállapodás egészségügyi fejezete a továbbiakban szorgalmazza a szülészeti osztályok és az újszülöttek egészségügyi védelmének minőségjavítását, szabványok és intézkedések bevezetése által, illetve a várandós nők, kismamák és szoptató anyák munkahelyi biztonságának növelését, valamint az orvosok napi munkájára vonatkozó országos útmutatók kidolgozását, ám ezek megvalósításáról nincs információnk.
7. SZOCIÁLIS VÉDELEM
A szociális kártyák és információs kapcsolatok nyilvántartási rendszere magyar nyelven is elérhetővé válik – a szociális kártyákról a napokban szó esett és aktuális is a kérdés, ezért már csak várhatjuk, hogy valóban elérhetővé teszik-e majd az információkat magyar nyelven is. Van egy érdekes és fontos kezdeményezés: a szerződésben szerepel, hogy a szociális védelemről szóló törvény módosításai megvonják a többszörösen visszaeső, bűncselekményeket elkövető személyektől annak lehetőségét, hogy szociális segélyt kapjanak. A jelenlegi törvény tudomásunk szerint erre nem tér ki.
8. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK
A helyi önkormányzatokról szóló törvényt 2021-ben módosították, eszerint a városi képviselőtestület saját kezdeményezésére referendumot írhat ki a saját hatáskörében (70. szakasz). Ez vonatkozhat a polgárok aktívabb közéleti részvételére, ám a hatáskörök szabályozásának pontosítása és a pénzelosztás kritériumainak meghatározása nem történt meg.
Az pedig, hogy szolgáltatások hálózatait teszik elérhetővé a polgárok és a közszolgálatok számára a kisebb településeken, egyelőre nem is világos, mire vonatkozhat, viszont az önkormányzatokról szóló törvényeben nem volt más módosítás, úgyhogy ez vélhetően nem valósult meg.
9. AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ ÉS A BIZTONSÁG
A korábbi koalíciós megállapodásokban ez a pont még nem szerepelt. A kérések között találjuk, hogy az érintett területeken nagyobb legyen a rendőri jelenlét (csak időről időre valósul meg), hogy biztosítsák a déli határ védelmét (nem valósul meg, most tárgyaltak arról, hogy a déli határon a magyarhoz hasonló kerítést építenének, de ez még csak a tervek szintjén sem létezik). Szerepel kérésként az is, hogy eljárás indul az országban illegálisan tartózkodók ellen (ez egyáltalán nem valósul meg, legfeljebb akkor, amikor valamilyen szabálysértést vagy bűncselekményt követnek el a bevándorlók; ilyenkor a rendőrség eljár ellenük, de legfeljebb annyiban, hogy visszaszállítja őket a befogadóközpontokba vagy pénzbüntetésre ítéli őket a szabálysértési bíróság).
Érdekes és figyelemre méltó pontja a biztonság kérdésének az utolsó pont: A büntető törvénykönyv, valamint A közrendről szóló törvény módosításaival az 5000 dinár alatti lopás esetében a jogrendszerbe bekerül a szabálysértési felelősség. E bűncselekmények elkövetői ellen hivatalból eljárást indítanak a szabálysértési bíróságok előtt. Sajnos ebben az ügyben nem sikerült változást elérnie a VMSZ-nek.
ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK
Gyurkovics Virág: A VMSZ SZHP-val kötött 2020-as koalíciós megállapodásának szövegéből – a 2016-os dokumentumhoz képest – kikerült az a szakasz, mely szerint a koalíciós partnerek évente értékelik az elért eredményeket, ami hátráltathatja a hatékonyságot. Ettől eltekintve a koalíciós megállapodásban vannak jelentős, a vajdasági magyarság életminőségének és ez által a szülőföldön való megmaradásának szempontjából nélkülözhetetlen elemek, amelyek napirenden tartása előnyös lehet. Ugyanakkor zavaró, hogy bizonyos területeken összemosódtak a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács hatáskörei. Mindazzal együtt, hogy az MNT csak javaslatokkal élhet, és a megvalósítás elképzelhetetlen a pártpolitizálás nélkül, mégis, fontos lenne látni, hogy az MNT milyen stratégiai irányvonalakat jelölne ki, milyen lépéseket rendelne azoknak a megvalósításához és hogyan térképezné fel egy-egy terület konkrét cselekvési tervét. Ilyen például a demográfia területe, ami tipikusan egy olyan hatáskör, amely a kisebbségi önkormányzatot illetné meg, de 2017 óta nem létezik olyan MNT-dokumentum, amely átláthatóan definiálná a népesedési tervet, ellenben szerepel a VMSZ választási programjában.
Tómó Margaréta: Az egész koalíciós szerződést górcső alá véve egy olyan általános benyomást kelt a dokumentum, mintha annak egy része a VMSZ és a Szerb Haladó Párt közös munkájától függetlenül is mindenképp megvalósulna. Kicsit olyan érzése támad az embernek, mintha más tollával ékeskednének, hiszen nagyon sok európai uniós projektet tartalmaz a dokumentum, amelyek nyilván jórészt külföldi támogatásból valósulnak meg. Igaz, az alapötlet valaki agyából ki kellett, hogy pattanjon és minden bizonnyal sok munka van ezekben a beruházásokban. A másik általánosan megállapítható tény, hogy vannak célok és projektumok, amelyek a 2016-os, majd a 2020-ban megkötött koalíciós szerződésben is szóról szóra szerepelnek, vagyis nem valósultak meg, vagy pedig „örökérvényűnek” számítanak.
Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben, szerdán pedig megnézhető az ismétlés a Szabad Magyar Szó Facebook-oldalán. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.
Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált vagy közvetlenül az Észverés csapatát adományával!
Ez a projekt a Szerb Köztársaság Művelődési és Tájékoztatási Minisztériumának társfinanszírozásával jött létre. A médiaprojektben megfogalmazott nézetek nem feltétlenül tükrözik a támogató álláspontját.