1. EURÓPAI INTEGRÁCIÓ

Ebben az első és nyilván az egész irányvonalat meghatározó pontban olyan általános érvényű értékeket fogalmaznak meg, mint például, hogy „a szerbiai magyar közösség érdekeit a lehető legnagyobb mértékben veszik figyelembe az egyes fejezetek tárgyalási pozícióinak meghatározásakor”. Ezek a mondatok természetesen fontosak, de az eredményük nagyon nehezen megfogható. Tekintettel arra, hogy az elmúlt években Szerbia az európai integráció tekintetében, a tárgyalási fejezetek megnyitása tekintetében szinte egyhelyben topogott, ha szigorúbbak lennénk, mondhatnánk, hogy visszalépett, nagy eredményről itt beszámolni nem tudunk.

2. VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY HELYZETE

Két törvényt érint ez a megállapodási pont: a VAT hatásköreinek meghatározásáról szóló törvény módosításait, valamint a VAT hatásköreinek pénzeléséről szóló törvényt.

Az előbbi, a tartomány hatásköreiről szóló törvény 2009 óta létezik, ennek a módosítása szükséges, mivel az államnak több olyan irányú intézkedése is volt, amellyel tartományi hatásköröket vont meg, és ezzel csorbította Vajdaság autonómiáját. A koalíciós megállapodás szerint a VMSZ elsősorban az eredeti hatásköröket szeretné visszanyerni.

Az utóbbinak, a tartomány pénzelésére vonatkozó törvénynek pedig még a törvénytervezete sem készült el, noha Szerbiának a 2006-os Alkotmány elfogadásakor vállalt kötelezettsége – Az autonóm tartományok pénzügyi autonómiája című, 184. szakasz szerint –, hogy törvénybe foglalja a tartomány forrásbevételeinek nemeit és nagyságát, amit eredetileg 2008 végéig kellett volna elkészítenie. Mivel azonban máig nem történt meg, ezt a folyamatot sürgetné meg a koalíciós megállapodás.

Ezek a törekvések a 2016-os koalíciós megállapodásban is szerepeltek, a megfogalmazás szerint „a lehető legrövidebb időn belül”, ugyanakkor a 2022-es koalíciós szerződésben is szerepelnek, tehát egyelőre nem jártak sikerrel.

3. REGIONÁLIS FEJLESZTÉS, AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE, NAGYBERUHÁZÁSOK

Ez alatt a pont alatt egyértelműen elmondható, hogy a nagyberuházások tekintetében sikeresebbnek mondható a megvalósítás mértéke, hiszen elkészült a Szabadka–Szeged-vasútvonal, megnyílt két határátkelő, befejeződött az Y-ág építése és azon két felüljáró is épült, ami a földművesek szempontjából fontos projekt volt. Kiemelhető néhány IPA-projektum is, mint amilyen a palicsi művelődési központ – ami megépült ugyan, de később adminisztratív nehézségek miatt több mint egy éven át üresen állt. Igaz, megnyitása óta aktív és nagyon sok helyi csoportnak ad otthont. E ponton belül vannak olyan beruházások, amelyek folyamatban vannak, vannak olyanok is, amelyek évtizedek óta. Így cél a szabadkai Népszínház megépítésének befejezése (nem került rá sor), a körzethatárok meghatározása (nem került rá sor), ipari parkok építése kisebb településeken (inkább nem került rájuk sor, ha meg is épültek, gyakorlati hasznuk nincs; Völgyes, Kishegyes). Cél volt ebben a pontban a regionális vasútvonalak megőrzése, aminek pont az ellenkezője történt, hiszen többszáz kilométernyi vasúti sínpárt szedett fel a Szerbiai Vasutak Infrastruktúra Közvállalat. A ponton belül érdekes kérés, hogy a Szerbia Útjai Közvállalat bevételeinek 20 százalékát vajdasági utak kiépítésére fordítsák. A korábbi szerződésben még 25 százalék szerepelt követelésként. Nagy kutatómunka eredményeként talán kiderülne, hogy ez mekkora mértékben valósul meg.

4. MEZŐGAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

A 2016-os dokumentumban csak a mezőgazdasággal foglalkozott a koalíciós megállapodás, a 2020-as dokumentumban ezek a hatáskörök kibővültek a környezetvédelemmel, amit az indokolhat, hogy az éghajlatváltozás (pl. csapadékmennyiség csökkenése) miatt tágabb megközelítést igényel ez az ágazat.

A koalíciós megállapodásban szerepel a nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény módosítása, amely értelmében a nyugdíjbiztosítás után fizetendő járulékokat lehetőség legyen a jövedelemmel összhangban fizetni. A VMSZ választási programja szerint eddigi eredmény, hogy „a családi gazdaság tagjainak nyugdíj- és rokkantbiztosítási fizetési kötelezettsége megszűnt, a fizetési kötelezettség csak a gazdaság hordozójának maradt meg; többször előfordult, hogy átütemezéssel sikerült leírni a tartozások kamatait; sikerült elérni, hogy a születésen, gondozáson és különleges gyermekgondozáson alapuló egyéb ellátásokat a mezőgazdasági biztosított anyák is megkaphassák, a többi biztosítottra vonatkozó feltételekkel” (Mezőgazdaság és vidékfejlesztés: versenyképesség, fenntartható fejlődés, nemzedékváltás). 2015-ben valóban volt olyan törvénymódosítás, amely lehetővé tette, hogy csak egy családtagnak legyen biztosítása, a többi családtag pedig rajta keresztül részesüljön biztosításban, de a jövedelemmel arányos fizetésről szóló határozat továbbra is megoldásra vár.

Azokban a megállapodási pontokban, melyek alapján a tartomány területén nagyobb arányú forrásokat kellene biztosítani a köztársasági költségvetésből az öntöző- és vízelvezető rendszerek fejlesztésére és kiépítésére, valamint a megújuló energiaforrásokra, nehéz megállapítani a VMSZ érdemi eredményeit. Ilyen jellegű pályázatokat viszonylag rendszeresen ír ki a tartomány, de semmi nem utal arra, hogy ez nem a tartomány, hanem a köztáraság finanszírozásával történne. Illetve azt is nehéz lenne megállapítani, hogy ezek a pályázatok milyen arányban növekedtek a koalíciós megállapodás hatására. 2021 szeptemberében olvashattunk arról, hogy a tartományi parlamentben volt egy nemzetközi fórum, amelyen Zorana Mihajlović bányászati és energetikai miniszter bejelentette, hogy a kormány kidolgozott egy 17 milliárd eurós tervet, amelyből 10 milliárd eurót fordítanak majd a megújuló energiaforrásokra, és ezek egy része Vajdaságban fog megvalósulni, de erről azóta sem derült ki konkrétum.

A megállapodás további pontjai arról szólnak, hogy módosítsák a szennyező anyagok vízben történő kibocsátásának határértékéről szóló rendeletet, és szigorítsák az ezek túllépésével összefüggő büntetéseket; alakítsanak ki védősávot a Krivaja partján a szennyeződések megakadályozása céljából köztársasági költségvetési forrásból revitalizálják a szabadkai városi hulladéklerakót; valamint biztosítsanak köztársasági költségvetési forrást a Palicsi-tó medrének kiszárításához. Ezekről eddig nem sok eredmény ismert, utóbbival, a Palicsi-tó medrének kiszárításával kapcsolatban pedig kérdés, hogy miért nincs ez összhangban a Német Fejlesztési Bank által finanszírozott Ecolacus programmal, ilyen intézkedést ugyanis meg sem említ az a projektum.

5. KISEBBSÉGI KÉRDÉSEK

Ez alatt a pont alatt többek között az szerepel, hogy a szerződő felek kötelezettséget vállalnak, hogy összehangoltan dolgoznak a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítását szolgáló felülvizsgált Akcióterv elfogadásán és végrehajtásán. Az Akcióterv elkészült, azzal viszont a horvát kisebbség egy része nem elégedett, a választások miatt még nem került a kormány elé. A magyar kisebbség képviseletének véleményét nem hallottuk a médiában a dokumentum kapcsán.

Szerepel az a kérés, vállalás is, miszerint megkezdődik egy négyéves foglalkoztatási terv kidolgozása a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára, a közszférában és az állami vállalatokban dolgozó alkalmazottak központi nyilvántartási adatai alapján. Ebben a kérdésben nem történt jelentős előrelépés, maga Pásztor Bálint is hangsúlyozta és felhívta a figyelmet arra, hogy nincsenek magyar jogászok a bíróságokon. Egy szabadkai székhelyű iskolaigazgatóság létrehozása is szerepel a tervben, erről egyáltalán semmilyen információval nem rendelkezünk. A szabadkai Műszaki Szakfőiskola esetében sem történt előrelépés. Ezek oktatási kérdések, a VMSZ-nek van oktatási államtitkára a kormányban Vicsek Annamária személyében.

6. EGÉSZSÉGÜGY

A megállapodás első pontja a VAT területén lévő kórházak, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, különös tekintettel Zenta, Szabadka és Zombor kórházaira és egészségházaira. Ez a tétel már 2016-ban is szerepelt a koalíciós megállapodásban, de az erre vonatkozó fejlesztési tervek vélhetően olyan iránymutatók, amelyeket mindenkor szem előtt kell tartani, és mindenképpen dicséretes, hogy a VMSZ napirenden tartja ezt a megállapodás értelmében.

Vélhetően a Magyarkanizsai Gyógyfürdő fejlesztése, valamint a palicsi Wellness SPA központ és az Aquapark kiépítése értendő azon, hogy köztársasági költségvetésből támogassák a VAT területén található gyógyfürdők infrastrukturális fejlesztését a gyógyturizmus érdekében. Utóbbi esetében Pásztor István VMSZ-elnök szerint 750 millió dinárra van szükség a befejezéshez, amiből 111 millió dinárt az önkormányzat áll majd, a fennmaradó összeget pedig a köztársaság fizeti majd, de egyelőre nem tudjuk, mikor.

A megállapodás szorgalmazza, hogy a Szabadkai Közkórház vérátömlesztési szakintézménnyé váljon. Erre amiatt van szükség, mert a 2017-es vérátömlesztésről szóló törvény szerint központosítják a vérellátást, ám Szabadka nem szerepelt a kijelölt vérellátó központok között. A törvény 2018-tól lépett életbe, abban az évben a szabadkai Közkórház vérátömlesztési osztálya még végrehajtotta az éves tervet, de 2019 januárjától a vérátömlesztési osztálynak ezt a funkcióját a Vajdasági Vérátömlesztési Intézet vette át. Ez már 2016-ban is benne volt a koalíciós megállapodásban, hiszen akkor jelent meg a törvénytervezet, de ebben azóta sem történt változás.

Az, hogy a tartomány területén a kevésbé leterhelt szülőotthonokat átalakítanák, hogy a helyükön minőségesebb szolgáltatást tudjanak nyújtani, vélhetően ahhoz a hírhez kapcsolódik, amelyről 2021-ben olvashattunk: hogy az egészségügyi intézményeket érintő fejlesztési terv szerint azokat a szülészeteket, ahol alacsony a születésszám és ahol nincsenek meg a megfelelő sebészeti körülmények, vagyis nincs lehetőség a sürgősségi-sebészeti ellátásra, meg kell szüntetni. Ez alapján megszűnne a topolyai szülészet is, amely az utóbbi időben az egyik leginkább anya- és bababarát intézménynek számított. Ugyanez a 2021-es egészségügyi fejlesztési terv szerint Szabadkán vérátömlesztő osztály nyílna, ám az említett szülészetek mellett leépítenék a Zentai Közkórházat is, ami azt a benyomást kelti, hogy ha egy-egy pontban fejlesztést érnek is el, azzal másik kettőt leépítenek az egészségügyben.

A koalíciós megállapodás egészségügyi fejezete a továbbiakban szorgalmazza a szülészeti osztályok és az újszülöttek egészségügyi védelmének minőségjavítását, szabványok és intézkedések bevezetése által, illetve a várandós nők, kismamák és szoptató anyák munkahelyi biztonságának növelését, valamint az orvosok napi munkájára vonatkozó országos útmutatók kidolgozását, ám ezek megvalósításáról nincs információnk.

7. SZOCIÁLIS VÉDELEM

A szociális kártyák és információs kapcsolatok nyilvántartási rendszere magyar nyelven is elérhetővé válik – a szociális kártyákról a napokban szó esett és aktuális is a kérdés, ezért már csak várhatjuk, hogy valóban elérhetővé teszik-e majd az információkat magyar nyelven is. Van egy érdekes és fontos kezdeményezés: a szerződésben szerepel, hogy a szociális védelemről szóló törvény módosításai megvonják a többszörösen visszaeső, bűncselekményeket elkövető személyektől annak lehetőségét, hogy szociális segélyt kapjanak. A jelenlegi törvény tudomásunk szerint erre nem tér ki.

8. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK

A helyi önkormányzatokról szóló törvényt 2021-ben módosították, eszerint a városi képviselőtestület saját kezdeményezésére referendumot írhat ki a saját hatáskörében (70. szakasz). Ez vonatkozhat a polgárok aktívabb közéleti részvételére, ám a hatáskörök szabályozásának pontosítása és a pénzelosztás kritériumainak meghatározása nem történt meg.

Az pedig, hogy szolgáltatások hálózatait teszik elérhetővé a polgárok és a közszolgálatok számára a kisebb településeken, egyelőre nem is világos, mire vonatkozhat, viszont az önkormányzatokról szóló törvényeben nem volt más módosítás, úgyhogy ez vélhetően nem valósult meg.

9. AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ ÉS A BIZTONSÁG

A korábbi koalíciós megállapodásokban ez a pont még nem szerepelt. A kérések között találjuk, hogy az érintett területeken nagyobb legyen a rendőri jelenlét (csak időről időre valósul meg), hogy biztosítsák a déli határ védelmét (nem valósul meg, most tárgyaltak arról, hogy a déli határon a magyarhoz hasonló kerítést építenének, de ez még csak a tervek szintjén sem létezik). Szerepel kérésként az is, hogy eljárás indul az országban illegálisan tartózkodók ellen (ez egyáltalán nem valósul meg, legfeljebb akkor, amikor valamilyen szabálysértést vagy bűncselekményt követnek el a bevándorlók; ilyenkor a rendőrség eljár ellenük, de legfeljebb annyiban, hogy visszaszállítja őket a befogadóközpontokba vagy pénzbüntetésre ítéli őket a szabálysértési bíróság).

Érdekes és figyelemre méltó pontja a biztonság kérdésének az utolsó pont: A büntető törvénykönyv, valamint A közrendről szóló törvény módosításaival az 5000 dinár alatti lopás esetében a jogrendszerbe bekerül a szabálysértési felelősség. E bűncselekmények elkövetői ellen hivatalból eljárást indítanak a szabálysértési bíróságok előtt. Sajnos ebben az ügyben nem sikerült változást elérnie a VMSZ-nek.

ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK

Gyurkovics Virág: A VMSZ SZHP-val kötött 2020-as koalíciós megállapodásának szövegéből – a 2016-os dokumentumhoz képest – kikerült az a szakasz, mely szerint a koalíciós partnerek évente értékelik az elért eredményeket, ami hátráltathatja a hatékonyságot. Ettől eltekintve a koalíciós megállapodásban vannak jelentős, a vajdasági magyarság életminőségének és ez által a szülőföldön való megmaradásának szempontjából nélkülözhetetlen elemek, amelyek napirenden tartása előnyös lehet. Ugyanakkor zavaró, hogy bizonyos területeken összemosódtak a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács hatáskörei. Mindazzal együtt, hogy az MNT csak javaslatokkal élhet, és a megvalósítás elképzelhetetlen a pártpolitizálás nélkül, mégis, fontos lenne látni, hogy az MNT milyen stratégiai irányvonalakat jelölne ki, milyen lépéseket rendelne azoknak a megvalósításához és hogyan térképezné fel egy-egy terület konkrét cselekvési tervét. Ilyen például a demográfia területe, ami tipikusan egy olyan hatáskör, amely a kisebbségi önkormányzatot illetné meg, de 2017 óta nem létezik olyan MNT-dokumentum, amely átláthatóan definiálná a népesedési tervet, ellenben szerepel a VMSZ választási programjában.

Tómó Margaréta: Az egész koalíciós szerződést górcső alá véve egy olyan általános benyomást kelt a dokumentum, mintha annak egy része a VMSZ és a Szerb Haladó Párt közös munkájától függetlenül is mindenképp megvalósulna. Kicsit olyan érzése támad az embernek, mintha más tollával ékeskednének, hiszen nagyon sok európai uniós projektet tartalmaz a dokumentum, amelyek nyilván jórészt külföldi támogatásból valósulnak meg. Igaz, az alapötlet valaki agyából ki kellett, hogy pattanjon és minden bizonnyal sok munka van ezekben a beruházásokban. A másik általánosan megállapítható tény, hogy vannak célok és projektumok, amelyek a 2016-os, majd a 2020-ban megkötött koalíciós szerződésben is szóról szóra szerepelnek, vagyis nem valósultak meg, vagy pedig „örökérvényűnek” számítanak.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Második Nyilvánosság és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben, szerdán pedig megnézhető az ismétlés a Szabad Magyar Szó Facebook-oldalán. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált vagy közvetlenül az Észverés csapatát adományával!

Ez a projekt a Szerb Köztársaság Művelődési és Tájékoztatási Minisztériumának társfinanszírozásával jött létre. A médiaprojektben megfogalmazott nézetek nem feltétlenül tükrözik a támogató álláspontját.