Kárpát-medence hatuma törzsei, egyesüljetek! (Észverés #50)

Az Autonómia portál Észverés című élőműsorának jubileumi adásában egy hamarosan induló műsorról, és a határon túli magyarságot érintő kérdésekről Finta Márk, a szlovákiai Pátria Rádió főszerkesztője, Parászka Boróka, az erdélyi Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője és Pressburger Csaba, a vajdasági Autonómia portál szerkesztője beszélgetett.

15. Dec 2021

EGY “TÖRZS” – ELTÉRŐ TAPASZTALATOK

Az adás kezdetén Finta Márk elmondta, hogy az Észverés ötvenedik adásának résztvevői még a tavalyi év során megkezdték az egyeztetéseket egy, a határon túli magyarokról szóló műsor megindításáról: ez lesz a HaTuMa podcast, amelynek, rádióműsor formájában, a szlovákiai Pátria Rádió fog helyet adni, de a műsor a podcast-csatornákon is elérhető lesz. A műsor szerkesztői csapatát Finta Márk, Parászka Boróka és Pressburger Csaba alkotja majd.

„A ’hatuma’ szó valamilyen törzsi allúziót kelt. A hatuma törzs különböző tagjai találkoznak egy ilyen platformon, és bár valamilyen értelemben egy törzshöz tartozunk, teljesen más élményekkel, infrastruktúrákkal, információkkal rendelkezünk Közép-Kelet Európában, nagyon érdekesen fejlődő országokban. Ezt a tudást jó összeadni, és egyrészt ez az egyik nagy célja a projektnek, vagyis az, hogy szolgáljunk egy olyan közt, a magyar közösséget, amelynek az egysége valamilyen módon mindig megkérdőjelezhető, vagy megkérdőjeleződik” – mondta Parászka Boróka a műsor céljait ismertetve. „Abban bízom, hogy ez egy törzsi találkozó lesz az információs sztrádán” – fogalmazott az újságíró.

A műsor koncepciójáról Pressburger Csaba elmondta, hogy az Észverés ötvenedik adásának három résztvevője beszélget majd a stúdióban, esetenként vendégek bevonásával. Felvételről és hanganyag formájában készülnek majd el az adások, rádióműsorként és podcastként lesznek elérhetőek. A műsor januárban kezdődik, célközönsége pedig a határon túli magyarok mellett a magyarországi közönség is, mert az alkotók úgy vélik, hogy az anyaországi tudósítások a határon túli közegről a leggyakrabban egysíkúak. „Az a szándékunk, hogy változtassunk ezen a narratíván, szeretnénk bemutatni a határon túli közegek komplexitását, mélystruktúráit” – magyarázta Pressburger.

„Nagyon sok olyan pozitívuma van a kisebbségi létnek, amelyekről keveset beszélünk: két társadalomra van elég jó rálátásunk, arra, amelyben élünk és amelyhez kulturálisan tartozunk. Ez olyan kapcsolatokat jelent számunkra, amelyek nem jöhettek volna létre, ha fizikailag nem itt lennénk” – mondta Pressburger Csaba.

A MI ORSZÁGUNK-E, AHOL ÉLÜNK?

A műsor folytatásban a 90-es években tapasztalt állapotokat és a mostani helyzetet vetették össze a műsor résztvevői. Parászka Boróka elmondta, hogy Romániában a rendszerváltást 10 éves mély, politikai és gazdasági válság követte. „A 90-es években Romániát egy ott élő magyar nem érezhette magáénak, mert véres és traumnatikus élményei voltak” – fogalmazott. „Az uniós csatlakozás után elindult a nemzetállam lebontása, aminek köszönhetően egyre jobb pozícióba került a társadalom, erősödött az országhoz tartozás tudata. Az RMDSZ-nek mindig jól szervezett szavazóbázisa volt, aminek az 1990-es évi márciusi trauma az okozója” – mondta Parászka, aki szerint az erdélyi magyarság gyakran rettegett attól, hogy ne kerüljön olyan helyzetbe, mint a délvidéki magyarság.

Az 1989-es év Csehszlovákiában egy sokkal pozitívabb képet villantott fel, mint bárhol máshol a posztkommunista blokkban – jegyezte meg Finta Márk. Szerinte ez az időszak egy olyan demokratizálódási folyamatot sejtetett, amely kifejezetten pozitív irányba fogja ellökni Csehszlovákiát, a társadalmi közérzetben ez hatalmas reményeket keltett. „Ehhez képest később szétvált Csehszlovákia, ami egy bizonyos mértékű társadalmi turbulenciát is okozott, a magyarokban is volt egyfajta ’csehszlovák érzés’.  A szlovák nacionalista törekvések megerősödtek, és nagy támogatottságuk is volt, ami hosszantartó feszültségeket okozott az országban. A 90-es évek elején voltak nagyon erős magyarellenes lépések az országban, a magyar kérdést pedig a politikusok igyekeztek minél inkább eltávolítani maguktól” – fogalmazott Finta. „A közös célok megfogalmazása nálunk sokkal nehezebben megy, mint más határon túli magyar közösségekben” – tette hozzá a magyarság helyzetéről beszélve az újságíró, kifejtve, hogy itt sokkal töredezettebb a magyarok közösség struktúrája, mint más országokban, ahol magyar kisebbség él.

A SZEGÉNY ROKON STÁTUSÁTÓL A SZAVAZÓGÉPEZETIG

Az egyes országoknak a Magyarországhoz fűződő kapcsolatait taglalva Finta elmondta, hogy 2016 után megváltozott a szlovák politikának az Orbán Viktorhoz való viszonyulása, és egy fokozatos közeledés kezdődött. A szlovák szélsőséges szavazók köréből sokan támogatják Orbán politikáját az újságíró szerint, az Európa-barát politikai színtér képviselői azonban nagyon erős kritikával is illetik olykor a magyar kormányfőt.

Pressburger Csaba a szerbiai helyzet kapcsán kiemelte, hogy Aleksandar Vučić szerb államfő nagyon sokat tanult Orbántól. A médiához, illetve az ellenzékhez való viszonyulásukat tekintve, vagy a korruptív ügyeket figyelembe véve is hasonlít egymáshoz a két politikus és rendszere, de a társadalom más szegmensei vonatkozásában is vannak hasonlóságok – vélekedett Pressburger. „Balliberális körökben 5-6 évvel ezelőtt Orbán tevékenysége nem igazán keltett felháborodást Szerbiában, mára azonban már ez is megváltozott” – tette hozzá.


Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!


Annak kapcsán, hogy a 2000-es évek óta mennyiben változott az anyaországi polgárok viszonyulása a külhoni magyarokhoz, Pressburger Csaba elmondta, hogy pozitív változást lát. Kifejtette, hogy korábban szélsőséges megnyilvánulásokkal is találkozhattak a határon túliak a magyarországiak részéről, most már nem ez a helyzet, viszont néha az a benyomása lehet a külhoni magyaroknak, hogy szavazógépezetnek, Fidesz-támogatóknak tekintik őket, pedig Vajdaságban például a teljes felnőtt magyar lakosságnak csak a 15-20 százaléka szavaz erre a pártra, bár igaz, hogy a választáson résztvevő, kettős állampolgársággal rendelkező voksolóknak a hatalmas többsége ezt a politikai opciót támogatja.

A szegény rokon státuszból „bezzeg nálatok” statuszba kerültünk az elmúlt húsz évben – fogalmazott Parászka Boróka a romániai magyarokat illetően. „A kettős állampolgárságról szóló szavazás szájba vágta a közösséget, nem csak az eredmény, hanem a hozzá kapcsolódó vita jellege miatt is” – tette hozzá. „Az uniós csatlakozás után elkezdődött egy pozitív fordulat, az erdélyi magyarok már nem voltak annyira rászorulva Magyarországra. Az erdélyi magyar szavazóközösség ma inkább egy szimbolikus erőnek számít, nem annyira szavazóbázisként fontos a magyarországi politika számára” – fogalmazott.

“HATUMA VÉRNEK FOLYNIA KELL”

A jövő évi magyarországi választások témája kapcsán Parászka Boróka elmondta, hogy az anyaországban sokan érzik azt, hogy a „korrupcióellenes harc országában” az erdélyi magyar közösség a magyarországi politikai korrupciónak a melegágyává vált, és ez egyenlőtlenségeket szült a társadalmon belül. „Az erdélyi magyar közösségnek a zöme megúszásra játszik, nem akar konfliktusokat” – tette hozzá.

„Szlovákiában három magyar párt egyesült 2021-ben, és jelenleg vita van közöttük annak kapcsán, hogy hogyan viszonyuljanak a magyarországi választásokhoz” – mondta Finta Márk. „A szlovákiai magyar politikai elit úgy tűnik, inkább olyan véleményen van, hogy nem érdeke a kormányváltás” – tette hozzá az újságíró.  

Pressburger Csaba szerint, ha sor kerül kormányváltásra Magyarországon, akkor „hatuma vérnek folynia kell – ha nem is patakokban, de némi érvágásra biztosan sor kerül”, mert a jelenlegi ellenzéki tömbben vannak olyan erők, amelyek kifejezetten negatívan viseltetnek a határon túliakkal szemben, és az ő álláspontjuknak is kifejezésre kell majd jutnia a kompromisszum jegyében egy új kormánykoalícióban.

Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/

Karikatúra

The post STUPS: Doчek je Voja appeared first on Autonomija.

STUPS: Doчek je Voja
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés