A vajdasági szavazási levélcsomagok kézbesítésének problematikusságáról, a tizenöt éve épülő szabadkai Népszínház ügyéről és a vasútfejlesztésről/vasútrombolásról beszélgetett az Autonómia portál Észverés című élőműsorának ötvenötödik adásában Bajtai Kornél közgazdász, Tómó Margaréta újságíró, Tőke János újságíró és Pressburger Csaba, a műsor szerkesztő-műsorvezetője.
MIÉRT NÉZI HÜLYÉNEK AZ EMBEREKET A VMSZ?
Az elmúlt héten Vajdaságban az borzolta a kedélyeket, hogy a Vajdasági Magyar Szövetséghez köthető aktivisták nemcsak a szavazati űrlapok kitöltésében, borítékolásában és feladásában kínálták fel a segítségüket a választópolgároknak, hanem egyenesen ők voltak azok, akik a postások helyett kézbesítették is a szavazási levélcsomagokat – mondta a műsor kezdetén Pressburger Csaba.
Tőke János kiemelte, hogy az általa szerkesztett Szabad Magyar Szót az olvasók értesítették a levélcsomagok kézbesítésének módjáról. Mint mondta, a polgárok úgy érezték, hogy ezzel a párt átlépett egy határt. Később olyan reakciók érkeztek, amelyekből kiderült, hogy az ügy már a VMSZ-nek is kínos és problémás, mert egymásnak ellentmondó információkat közvetített a politikai szervezet – mondta. Az újságíró úgy fogalmazott, nem érti, hogy a párt miért próbálta letagadni, hogy az aktivistái kézbesítik a levélcsomagokat, mert egy kis közösségben minden kiderül, és az ügy letagadásával a VMSZ olyan üzenetet közvetített, hogy „hülyének nézi az embereket”. Tőke botrányosnak nevezte, hogy egyes településeken nem is viszik ki a levélcsomagokat, hanem az embereket behívják egy irodába, és ott egyszerre szavazhatnak. Az újságíró értesülései szerint a VMSZ arra is utasította az aktivistáit, hogy minél több esetben igyekezzenek begyűjteni a szavazatokat.
Tómó Margaréta elmondta, hogy amikor a Szabad Magyar Szó elkezdett foglalkozni ezekkel a történésekkel, az újságírók még nem gondolták, hogy az ügy túlmutat majd Vajdaságon, pedig úgy tűnik, hogy Erdélyben is hasonló problémák merültek fel. Mint mondta, kérdést vet fel, hogy „csupán” a Fideszhez közeli határon túli magyar pártok túlbuzgósága, vagy más áll a levélcsomagok kézbesítési módjának hátterében. Az újságíró úgy fogalmazott, hogy vajon a VMSZ annyira lenézi-e a vajdasági magyar embereket, hogy azt gondolja, még egy papírt sem tudnak kitölteni, és elvinni azt a postára?
Bajtai Kornél szerint valószínűbb az, hogy a „VMSZ kapott egy feladatot, amelyet végre kell hajtani bármi áron”. Mint mondta, ha esetleg választási csalásról lenne szó, az abból látszódhat majd, hogy a megszokottnál sokkal több szavazat érkezik a határon túli magyaroktól. Szerinte a szavazást másmilyen módon, urnás voksolással kellene megszervezni, ami lehetséges is volna a kiváló szerb-magyar kapcsolatoknak köszönhetően.
NEM TŰNIK REÁLISNAK, HOGY JÖVŐRE MÁR ELŐADÁSOK LEGYENEK AZ ÚJ NÉPSZÍNHÁZBAN
A szabadkai Népszínház épületének felújítása tizenöt éve tart. Több mint kétmilliárd dinárt, azaz mintegy 17 millió eurót költöttek rá eddig. Többször megígérték már, hogy hamarosan át fogják adni, azonban az épület már évek óta sehogy sem akar elkészülni. A múlt héten azonban Szabadkán járt Maja Gojković művelődési és tájékoztatási miniszter, és azt nyilatkozta, hogy várhatóan jövőre befejezik, és át is adják a színház épületét – kezdte a műsor második témáját Pressburger Csaba.
Tómó Margaréta nem tartja reálisnak, hogy egy év múlva már megteljen a Népszínház új épületének nézőtere. Szerinte ha az épület gyors befejezésére létezne egy komoly politikai szándék, akkor azt megvalósították volna még a választások előtt. Rámutatott, hogy a szabadkai projektumok folyamatosan késnek. Emlékeztetett arra, hogy az épület nagysága miatt a színház fenntartása várhatóan annyira sok pénzbe fog kerülni, hogy ezt Szabadka költségvetése nem tudja majd kigazdálkodni. Felmerült ezért az alapítói jogoknak a köztársaságra való átruházása, ami kérdéseket vet fel annak kapcsán is, hogy Belgrádból így beleszólhatnának-e a művészeti munkába – tette hozzá.
Bajtai Kornél elmondta, hogy Kasza József korábbi VMSZ-elnök, Szabadka egykori polgármestere nevéhez fűződik a Népszínház felújításának a megkezdése, aki úgy gondolta, hogy politikai befolyásának köszönhetően 3-4 év alatt realizálódhat a projektum, és valami maradandót adhat Szabadkának. Bajtai emlékeztetett arra, hogy már a kezdetekben felmerült, hogy az épület túlméretezett, ezért több alkalommal is újratervezték azt. A fenntarthatóság és a finanszírozás kapcsán elmondta azt is, hogy 2000 után elindult az országban egy decentralizációs folyamat, amelynek köszönhetően az önkormányzatoknak fejlesztésekre is volt pénzük, és nem csak arra, hogy önmagukat fenntartsák, ezt a rendszert azonban azóta teljesen leépítették. Ennek példájaként említette, hogy Szabadkának ma akkora a költségvetése, amekkora 2009-ben volt, és amelynek a reálértéka ma sokkal kisebb.
Pressburger felvetette, hogy a kultuszminiszternek az épülő színháznál tett látogatásakor nem voltak jelen a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői. Mint mondta, felvetődik a kérdés, hogy nem hívták meg őket, vagy szándékosan, a munkálatok elhúzódása miatti tiltakozásuk jeléül, saját elhatározásból maradtak távol.
Tómó Margaréta elmondta, hogy szabadkai helyi szinten a haladók és a VMSZ közötti „szerelem” csak a médiának szól. Szerinte egész egyszerűen azért nem voltak jelen az eseményen a VMSZ képviselői, mert a látogatásra a haladók kampányrendezvénye keretében került sor.
POMPÁSAN VONATOZUNK A GYARMATOKON
200 kilométeres óránkénti sebességgel, 20 perc késéssel, 33 perc alatt futott be Belgrádból Újvidékre a Sólyom névre keresztelt gyorsvonat, a külföldi hitelből épített új vasúti síneken. Mivel a tervek szerint ez a vasút köti majd össze Belgrádot Budapesttel, Aleksandar Vučić szerb államfő mellett ott ült a szerelvényen Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. Miközben a 10-es közlekedési folyosó részét képező vasútvonalat fejlesztik, vele párhuzamosan számolják fel Vajdaság egykor gazdag vasúti hálózatát. Igaz, a legtöbb megsemmisítésre ítélt sínpár évek, sőt évtizedek óta használaton kívül van, viszont felvetődik a kérdés, hogy mennyire indokolt mindez gazdasági szempontból?
Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!
Bajta Kornél Kína és Oroszország „gazdasági gyarmatosításáról” beszélt a gyorsvasút kapcsán. Megemlítette a Kína által épített montenegrói autópálya ügyét is.
Tómó Margaréta szólt a gyorsvasút megépítésének politikai és gazdasági okairól, hozzátéve, hogy a projektum megtérülése nem valószínű. A vajdasági vasúthálózat felszámolása szerinte jól példázza, hogy nem fejlesztésekről beszélhetünk, hanem arról, hogy különböző érdekek mentén építkezünk, nem gondolván arra, hogy a polgároknak mi könnyíti meg az életét. Megemlítette, hogy a szerbiaiak teljesen elszoktak már a vonattal való közlekedéstől, mert mindig lehet számítani késésre, állni kell útközben, viszont hozzászoktak az autó kényelméhez.
Tőke János elmondta, hogy a gyorsvonat sikeressége attól is függhet a jövőben, hogy mennyire emelkedik majd az üzemanyag ára. Az újságíró nem bízik abban, hogy a Sólyom névre keresztelt szerelvény túlzottan népszerű lesz. Megemlítette, hogy egyes számítások szerint 979 év alatt térülhet meg a Belgrád és Budapest közötti gyorsvasút.
Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.
Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/
