Skip to main content

Hármas osztályzat az MNT négy évére (Észverés #70)

FÓKUSZBAN 22. Sep 2022.
5 mins olvasmányok

A Magyar Nemzeti Tanács elmúlt négyéves tevékenységéről beszélgetett az Autonómia portál Észverés című élőműsorának hetvenedik adásában Gyulai Zsolt civil aktivista, Tőke János újságíró és Pressburger Csaba, az adás szerkesztő-műsorvezetője.

Nemzeti tanácsi választásokat tartanak november 13-án Szerbiában, a négy évvel ezelőtt megválasztott magyar kisebbségi önkormányzat mandátuma nemsokára lejár. A Hajnal Jenő vezette testület a harmadik közvetlenül megválasztott Magyar Nemzeti Tanács, és a második olyan, amelyet Hajnal neve fémjelzett. Mi az, amit tett ez alatt a négy év alatt a Magyar Nemzeti Tanács, mi az, amit elmulasztott, melyek voltak a sikerei, melyek a fiaskói, mennyire volt a munkája transzparens, hogyan hasznosította a költségvetését? – vázolta a műsor témaköreit az adás elején Pressburger Csaba.

KÖZEPES (3)

A műsor elején a vendégek leosztályozták az aktuális összetétel munkáját.

Tőke János elmondta, hogy hármast adna a Magyar Nemzeti Tanács elmúlt négy éves munkájára, mert voltak – elsősorban a fiatalok szempontjából – fontos projektjei, viszont az újságíró szerint az MNT „sodródik az árral, nincsenek célkitűzései”.

Gyulai Zsolt szerint is egy egytől ötig terjedő skálán hármassal értékelhető a tanács utóbbi négyéves tevékenysége, amelynek a középpontjában az oktatás állt. Kritikaként említette, hogy nem született meg sem a tájékoztatási, sem a kulturális stratégia. Kiemelte, hogy pár dolog, pl. a Tanaszínházzal történt eset is problémás történet volt az MNT tevékenységében.

OKTATÁSÜGYBEN JELESKEDETT

Harminckét ülést tartott a négy év alatt az MNT, és egyértelműen az oktatás terén volt a legintenzívebb a munkája. Folytatódtak a tehetséggondozási és ösztöndíjprogramok, más támogatások mellett létrehozták a jogászösztöndíjat, felépült és működni kezdett a szabadkai magyar óvoda, a Vackor és létrejött az MNT közvetett társalapításában a magyarkanizsai birkózóakadémia is.

Tőke a birkózóakadémia kapcsán az átláthatóság fontosságát hangsúlyozta, amelyet hiányol az intézmény kapcsán.

Gyulai elmondta, hogy a birkózásnak van egy hagyománya a vajdasági magyarok körében, a focinak viszont nincs, így a sokkal többe kerülő topolyai fociakadémiának nem sok értelmét látja. Szerinte a Vackor óvoda amennyire hasznos, annyira haszontalan is, mert szegregációs folyamatot indíthat be, ezért ő nem tartja jó ötletnek a magyar óvoda létrehozását.

Tőke a szerb nyelvi felzárkóztató képzéseket nagyon jó projekteknek nevezte, amelyeknek jól felépített programja van, és remélhető, hogy folytatja őket az MNT. Az újságíró azonban nem tartja elfogadhatónak, hogy a tanács oktatási stratégiája lejárt, és jelenleg nem rendelkezik ilyen programmal.

SAJTÓÜGYBEN KETTES ALÁ MENT

A médiát érintő kérdések kapcsán Pressburger kiemelte, hogy megtörtént a Magyar Szó szabadkai és újvidéki szerkesztőségeinek a felújítása. Emlékeztetett arra, hogy az MNT elnöke 2019-re vonatkozóan azt emelte ki, hogy a vajdasági magyar regionális és helyi médiumok egységes hálózatának a kialakítása a cél.

Tőke János elmondta, hogy az MNT tájékoztatási stratégiája 2016-ban járt le, és az elmúlt négy évben szóba se került az új program kidolgozása. Kiemelte, hogy ő, a Családi Kör főszerkesztőjeként tagja volt az MNT Tájékoztatási Bizottságának. Elmondása szerint a tartománynak és a köztársaságnak támogatásra javasolt médiaprojektek meghatározása alkalmával mindig sikerült módosítani azon az előre megírt „parancson”, amelyet a bizottság elnöke felvázolt. Tőke úgy fogalmazott, hogy ezt pozitív csalódásként élte meg.

Gyulai Zsolt azt mondta, hogy egyre kevesebbet követi az MNT alapítása alatt lévő „egyszólamú, szűrt információkat közvetítő” médiumokat. Úgy fogalmazott, hogy „a Magyar Szó leírja, a Hét Nap kiszínezi, a Pannon RTV elmondja, de mindig ugyanazt”. Hozzátette: „lekövetik, hogy mi történik a VMSZ-szel, a magyar kormánnyal, illetve hogy hány menekült szökött át a határon az adott héten”. Mint mondta, egy óriási egyest tudna csak adni az MNT által alapított médiumok munkájára.

NYELVHASZNÁLATÜGYBEN LETT VOLNA MÉG MIT JAVÍTANI

Pressburger a műsor következő témáját megnyitva emlékeztetett arra, hogy – más, lejárt stratégiákkal ellentétben – az MNT hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiája megszületett. Hozzátette, hogy a helységnévjelző táblákon a magyar feliratokat az elmúlt időszakban sokhelyütt átfestették, ezek ügyében feljelentést is tett a tanács, de más, helységneveket jelző feliratok is megjelentek az utakon, általában cirill írásmóddal, szerb trikolórral.

Gyulai elmondta, hatalmas pozitívum, hogy magyar nyelven is lehet közjegyzői ügyintézést végezni Szabadkán, és volt olyan példa, hogy viszonylag rövid idő alatt kijavították a rosszul kiírt magyar nyelvű feliratokat, Palicsnál azonban a szerb trikolóros felirat kapcsán nem történt változás.

Tőke János elmondta, hogy Zentán a haladók igyekeznek a cirill írásmódot tömegesebbé tenni, és háttérbe szorítani a kétnyelvűséget, ezért a VMSZ-nek harcolnia kell, hogy ez a jövőben is megmaradjon. A nyelvhasználati stratégiát, mint mondta, „mindenki jónak tartja”.

MŰVELŐDÉSÜGYBEN SZÉGYENFOLTOT SZERZETT

A kulturális témakörökre áttérve Pressburger kiemelte a zsinagóga 2019-es megnyitását. Megemlítette a Tanyaszínház előadásának a betiltásához kapcsolódó tavalyi botrányt is.

Gyulai Zsolt elmondta, hogy az MNT hatáskörébe tartozó, a legtöbb kulturális projekteket irányító Szekeres László Alapítványnál sem transzparensek a pénzköltések. Megemlítette az alapítvány által működtetett VM4K Nyárhangoló fesztiválját, amelyet azért tart elhibázott projektnek, mert amíg a már nagy hagyománnyal rendelkező fesztiváljaink az idén kevés pénzt kaptak, addig erre az új rendezvényre jelentékeny eszközöket szántak. A civil aktivista szerint a már bejáródott eseményeinket kellene inkább támogatni. Úgy fogalmazott, hogy „Lovas Ildikó akart magának egy fesztivált, amelyet megszerveztek, a pénz nem számított”. Hozzátette: „lekoppintották a meglévő fesztiváljaink egy csomó programpontját, és így született ez a rendezvény”. Gyulai borzasztóan rossznak nevezte, hogy meglátása szerint az MNT kulturális rendezvényeinek a zöme a hagyományőrzésből áll, és nagyon kevés teret szentelnek a kortárs művészetekre.

Tőke János emlékeztetett arra, hogy 2011 júliusában, amikor Pressburger Csabát, a Magyar Szó akkori főszerkesztőjét leváltották, egy a Duna se mossa le a Magyar Nemzeti Tanácsról című cikk jelent meg a napilapban. Az újságíró úgy fogalmazott, ilyen érzése volt a Tanyaszínház „betiltott” előadása kapcsán is, ami egy nagy „szégyenfoltja” marad az MNT-nek, és rányomta a bélyegét a kultúrára. A Nyárhangoló fesztiválról azt mondta, attól tart, hogy a nagyobb hagyománnyal rendelkező rendezvényeket elnyomhatják az ehhez fogható újak. Rámutatott arra is, hogy nincs látogatottsága a különféle pártkötődésű rendezvényeknek, hanem „utazó cirkuszként a politikusok csinálják a tömeget”.

A TRANSZPARENCIA KÍVÁNALMA SOK ESETBEN SÉRÜLT

Az MNT transzparenciájának kérdése kapcsán Pressburger rámutatott arra, hogy a tanács 32 ülésének közel az egyharmadát az elektronikus ülések tették ki, amelyeket csak rendkívül indokolt esetben tesz lehetővé az alapszabályzat. Mint mondta, a koronavírus-járvány miatti szigorítások alatt egyes esetekben erre valóban nem volt más mód, de később úgy tűnt, mintha „rászokott” volna erre az MNT, az üléseknek ez a formája pedig kevéssé transzparens. Emellett a döntéshozatal jogát egyes kérdésekben a tanács átruházhatja a Végrehajtó Bizottságára, amely a döntések nagy többségét meghozza, az MNT pedig csak formálisan jóváhagyja azokat.

Tőke János elmondta, hogy az MNT nem készített elemzéseket, mintha nem akarná látni a problémákat. Kritikaként említette, hogy a Magyar Nemzeti Tanács elnöke sok kérdésben nem kívánt nyilatkozni a Családi Körnek, az újságíró szerint azonban elengedhetetlen, hogy a tanács vezetője mondjon véleményt a fontos kérdésekben.

Pressburger emlékeztetett arra, hogy az MNT költségvetésének túlnyomó részét Magyarország biztosítja. 2018-ban 1,61 milliárd dinár, 2019-ben 1,75 milliárd, 2020-ban 1,36 milliárd, 2021-ben pedig 1,69 milliárd dinár volt az MNT költségvetése, de ebből a szerbiai állami pénzek (a köztársaságiak, tartományiak, önkormányzatiak) mindössze kb. 100 millió dinárt tettek ki évente.

Gyulai Zsolt elmondta, hogy nincsenek hozzáférhető információk arra vonatkozóan, hogy az MNT és az irányítása alá tartozó intézmények hogyan költik a közpénzeket, de a sajtóval sem közlik ezeket az adatokat, pedig ez a tanács kötelessége lenne. Úgy fogalmazott, hogy mindez érdekelné a magyar adófizetőket is, akiknek a pénzéből éveken keresztül „habzsidőzsiznek”.

Tőke János is problémásnak nevezte, hogy nem állnak rendelkezésre nyilvános és áttekinthető adatok a költségvetés felhasználásáról.


Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán, illetve az Autonómia Youtube-csatornáján követhető élőben. A műsorok meg is hallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált vagy közvetlenül az Észverés csapatát adományával!

Ez a projekt a Szerb Köztársaság Művelődési és Tájékoztatási Minisztériumának társfinanszírozásával jött létre. A médiaprojektben megfogalmazott nézetek nem feltétlenül tükrözik a támogató álláspontját.