ÉSZVERÉS #37: A szappanként elkopott Tito-kultusz

A marihuána esetleges szerbiai legalizációját érintő kérdésekről, Josip Broz Tito emlékének továbbéléséről, valamint a vajdasági magyarok televíziózási és rádiózási szokásairól beszélgetett az Autonómia portál Észverés című élőműsorának harminchetedik adásában Losoncz Márk filozófus, Sinkovics Ede képzőművész, Szerbhorváth György szociológus és Pressburger Csaba szerkesztő-műsorvezető.

13. May 2021


Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!


SZÍVATNAK VAGY SZÍVHATUNK?

Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter a múlt hónap végén azt mondta: Szerbia már dolgozik azon, hogy levegye a marihuánát a kábítószerek listájáról. Az ENSZ illetékes hivatalának döntésére hivatkozva úgy fogalmazott, hogy Szerbia, a világszervezet tagjaként, igazodni fog ehhez a döntéshez. Azonnal megkezdődtek a találgatások, hogy mi állhat a legalizálás szándékának a hátterében, és a Jovanjica-ügy is felmerült a téma kapcsán, ugyanis a Jovanjica birtokon korábban „Európa legnagyobb marihuánaültetvényére” bukkant a rendőrség, a birtok tulajdonosának pedig szoros üzleti kapcsolatai voltak Aleksandar Vučić államfő fivérével. Egyesek szerint a legalizációval a hatalom igyekezne elsimítani az ügy bűnvádi következményeit. A spekulációkat az államfő szakította meg azzal a kijelentésével, miszerint szó sem lehet a marihuána legalizálásáról, de esedékes a kannabisz egészségügyi felhasználását szabályozó törvény módosítása Szerbiában – mondta a többi között a műsor kezdetén Pressburger Csaba.

ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:

PERVERZ (DROG)SZÖVETSÉG

Losoncz Márk azzal kezdte, hogy a globális drogkereskedelem jelentősen átszerveződött az elmúlt években, hiszen a közel-keleti válság folyományaként a Balkán a keménydrogokat illetően már nem számít jelentős útvonalnak, ez pedig arra késztette a regionális szervezett bűnözést, hogy új utakat, szökésvonalakat keressen, mert már inkább afrikai közvetítéssel kerülnek bizonyos drogok a nyugati piacra.

A filozófus fontosnak tartotta kiemelni még, hogy az államfő a CBD-ről beszélt, ami egészen más, mint a THC tartalmú kannabisz. A CBD tartalmú kannabisz mellett ugyanis kiáll nem csak az Egészségügyi Világszervezet, hanem pl. az Európai Parlament is, 2018-ban pedig az egyik tekintélyes egészségügyi szervezet is az év gyógynövényének nyilvánította, és hatalmas üzlet alakult ki körülötte, a becslések szerint 2025-re 16 milliárd dolláros lesz a CBD várható forgalma. Losoncz szerint ezeket a tényezőket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy Szerbia tulajdonképpen csak a globális tendenciákhoz idomulna az engedélyezéssel.

A Jovanjica birtok esetére reagálva Losoncz úgy fogalmazott: „elég világos, hogy itt tulajdonképpen az állam, a tőke és a szervezett bűnözés egyfajta perverz szövetségéről van szó”. Kiemelte, hogy a kannabisz előállításában a nagytermelőknek éppen az felel meg, ha az állam üldözi a kistermelőket, őket viszont megkíméli.

EGY ÉRTÉKREND NÉLKÜLI RENDSZERBEN MINDEN ELADHATÓ

Szerbhorváth György a marihuána körüli társadalmi ellenállás kapcsán elmondta, hogy egy pár évvel ezelőtti, a kárpát-medencei fiatalok körében végzett kutatás szerint a vajdasági fiatalok bizonyultak a legliberálisabbaknak az ilyen drogok elfogadását illetően. Szerinte ez összefüggésben áll azzal is, hogy az adott posztszocialista országokban milyen mértékben maradtak meg a régi, szocialista értékstruktúrák. Mint mondta, a nyugati társadalmakban is változó, hogy ki mennyire elfogadó a marihuána kapcsán, erre ugyanis kihatnak olyan tényezők is mint pl. a vallás és más dolgok. Úgy fogalmazott, hogy a szerb államfő azért merte emlegetni a témát, mert „egy értékrend nélküli rendszerben” bármi bevethető, egy ilyen téma még nem verheti ki a biztosítékot a polgároknál.

Sinkovics Ede saját tapasztalatok alapján az ipari kender termesztéséről beszélt, és úgy fogalmazott: Szerbiában „ez csak nagyon határozott és kitartó személyeknek lett kutalálva”. Elmondta, hogy komoly engedélyeztetési eljárásokhoz kötik az ipari kender termesztési folyamatát.

A SZUBLIMÁLÓDOTT TITO

Negyvenegy évvel ezelőtt távozott az élők sorából Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság örökös elnöke. Azon a május negyedikei napon őszinte gyász lett úrrá az egész országon. Ma azonban Tito halálának évfordulója közel sem vezető hír a lapokban, híradásokban – mondta a többi között a műsor második témáját megkezdve Pressburger.

Losoncz Márk a régió országainak korábbi politikai struktúráira kitérve elmondta, hogy „maga a rendszer volt a lényeg és nem a vezetők” – ezzel magyarázható, hogy úgy tűnik, nem igazán hangsúlyos a Titóra való emlékezés, míg a jugonosztalgia él.

Szerbhorváth György úgy fogalmazott, a többi között azért is lehet ma kevésbé aktuális a Tito-kultusz, mert lassan kihalnak azok a generációk, amelyek nem a történelemkönyvekben, hanem a valós életben tapasztalták meg ezeket az időket.

‘Let’s Start with Tito’ Installation by Sinkovics EdE

Tito lehetséges popkulturális aspektusairól is szót ejtettek az Észverés műsorának résztvevői. Sinkovics Ede pár évvel ezelőtt egy Tito-szappanszobrot készített, amelyet Újvidéken ki is állítottak. A képzőművész az alkotás háttérvonatkozásairól úgy fogalmazott: „Tito mint fogalmi valóság eltűnt. Esetleg szublimálódott, és átment egy más, új szellemi megtestesülésbe, új politikai arcokba. Titót elnyelte a nacionalista kapitalizmus, a nacionalista demokrácia, beszippantották a mai politikai tényezők.”

HALLOTTUK, LÁTTUK

A vajdasági magyarok médiafogyasztási szokásait vizsgálta az a közvéleménykutatás, amelyet a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely készített a Sajtószabadság Alapítvány megbízásából. Ebből kiderül, hogy a megkérdezettek 89,4 százaléka néz televíziót. 31,7 százalékuk legtöbb egy órát tölt naponta a TV előtt, 10 százalékuk azonban öt óránál is több időt tévézik – mondta a műsor harmadik témáját megkezdve Pressburger.

ITT MEGHALLGATHATÓ A TELJES ADÁS:

Szerbhorváth György szerint az említett kutatás eredményeiből többé-kevésbé azok a tendenciák rajzolódnak ki, amelyekre számítani is lehetett: egyrészt, hogy a TV-zés szerepe átalakult, háttérbe szorultak a politikai tartalmú műsorok, és hogy a vajdasági magyarok jórésze „teljesen átnyergelt” a magyarországi csatornák felé. A szociológus azt is elmondta: „a Pannon RTV tulajdonképpen egy leképződése a magyarországi médiapropagandának”, és hozzátette, hogy a finanszírozás kérdései mellett ezek a kulcsproblémák a médiaterünkben. Arra is rámutatott, hogy a vajdasági magyarság elfordul a szerb nyelvű médiától. Ennek kapcsán a szociológus az okok és következmények vizsgálatának szükségességére hívta fel a figyelmet.

Losoncz Márk az öngettósításról, az etnikai mikroverzumba való bezárkózásról beszélt, utalva arra a jelenségre, hogy a vajdasági magyarság nagy része nem követi a szerb nyelvű médiaforrásokat. Mint mondta, a vajdasági magyarok úgy viselkednek, mintha nem ennek az országnak a honpolgárai lennének.

Pressburger ismertette a vajdasági magyarok rádióhallgatási szokásaira vonatkozó adatokat is, amelyek arra is rámutatnak, hogy a megkérdezettek többsége hazai adókat követ naponta több órában, sokan közülük magyar nyelvű műsorokat.


Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!


Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján, illetve meghallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.

Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/

Karikatúra

The post STUPS: Gozba appeared first on Autonomija.

STUPS: Gozba
KERESÉS AZ ARCHÍVUMBAN
Dátum szerinti keresés
Rovatok szerinti keresés
Google-keresés