A marihuána esetleges szerbiai legalizációját érintő kérdésekről, Josip Broz Tito emlékének továbbéléséről, valamint a vajdasági magyarok televíziózási és rádiózási szokásairól beszélgetett az Autonómia portál Észverés című élőműsorának harminchetedik adásában Losoncz Márk filozófus, Sinkovics Ede képzőművész, Szerbhorváth György szociológus és Pressburger Csaba szerkesztő-műsorvezető.
Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!
SZÍVATNAK VAGY SZÍVHATUNK?
Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter a múlt hónap végén azt mondta: Szerbia már dolgozik azon, hogy levegye a marihuánát a kábítószerek listájáról. Az ENSZ illetékes hivatalának döntésére hivatkozva úgy fogalmazott, hogy Szerbia, a világszervezet tagjaként, igazodni fog ehhez a döntéshez. Azonnal megkezdődtek a találgatások, hogy mi állhat a legalizálás szándékának a hátterében, és a Jovanjica-ügy is felmerült a téma kapcsán, ugyanis a Jovanjica birtokon korábban „Európa legnagyobb marihuánaültetvényére” bukkant a rendőrség, a birtok tulajdonosának pedig szoros üzleti kapcsolatai voltak Aleksandar Vučić államfő fivérével. Egyesek szerint a legalizációval a hatalom igyekezne elsimítani az ügy bűnvádi következményeit. A spekulációkat az államfő szakította meg azzal a kijelentésével, miszerint szó sem lehet a marihuána legalizálásáról, de esedékes a kannabisz egészségügyi felhasználását szabályozó törvény módosítása Szerbiában – mondta a többi között a műsor kezdetén Pressburger Csaba.
ITT TEKINTHETŐ MEG A TELJES ADÁS:
PERVERZ (DROG)SZÖVETSÉG
Losoncz Márk azzal kezdte, hogy a globális drogkereskedelem jelentősen átszerveződött az elmúlt években, hiszen a közel-keleti válság folyományaként a Balkán a keménydrogokat illetően már nem számít jelentős útvonalnak, ez pedig arra késztette a regionális szervezett bűnözést, hogy új utakat, szökésvonalakat keressen, mert már inkább afrikai közvetítéssel kerülnek bizonyos drogok a nyugati piacra.
A filozófus fontosnak tartotta kiemelni még, hogy az államfő a CBD-ről beszélt, ami egészen más, mint a THC tartalmú kannabisz. A CBD tartalmú kannabisz mellett ugyanis kiáll nem csak az Egészségügyi Világszervezet, hanem pl. az Európai Parlament is, 2018-ban pedig az egyik tekintélyes egészségügyi szervezet is az év gyógynövényének nyilvánította, és hatalmas üzlet alakult ki körülötte, a becslések szerint 2025-re 16 milliárd dolláros lesz a CBD várható forgalma. Losoncz szerint ezeket a tényezőket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy Szerbia tulajdonképpen csak a globális tendenciákhoz idomulna az engedélyezéssel.
A Jovanjica birtok esetére reagálva Losoncz úgy fogalmazott: „elég világos, hogy itt tulajdonképpen az állam, a tőke és a szervezett bűnözés egyfajta perverz szövetségéről van szó”. Kiemelte, hogy a kannabisz előállításában a nagytermelőknek éppen az felel meg, ha az állam üldözi a kistermelőket, őket viszont megkíméli.
EGY ÉRTÉKREND NÉLKÜLI RENDSZERBEN MINDEN ELADHATÓ
Szerbhorváth György a marihuána körüli társadalmi ellenállás kapcsán elmondta, hogy egy pár évvel ezelőtti, a kárpát-medencei fiatalok körében végzett kutatás szerint a vajdasági fiatalok bizonyultak a legliberálisabbaknak az ilyen drogok elfogadását illetően. Szerinte ez összefüggésben áll azzal is, hogy az adott posztszocialista országokban milyen mértékben maradtak meg a régi, szocialista értékstruktúrák. Mint mondta, a nyugati társadalmakban is változó, hogy ki mennyire elfogadó a marihuána kapcsán, erre ugyanis kihatnak olyan tényezők is mint pl. a vallás és más dolgok. Úgy fogalmazott, hogy a szerb államfő azért merte emlegetni a témát, mert „egy értékrend nélküli rendszerben” bármi bevethető, egy ilyen téma még nem verheti ki a biztosítékot a polgároknál.
Sinkovics Ede saját tapasztalatok alapján az ipari kender termesztéséről beszélt, és úgy fogalmazott: Szerbiában „ez csak nagyon határozott és kitartó személyeknek lett kutalálva”. Elmondta, hogy komoly engedélyeztetési eljárásokhoz kötik az ipari kender termesztési folyamatát.
A SZUBLIMÁLÓDOTT TITO
Negyvenegy évvel ezelőtt távozott az élők sorából Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság örökös elnöke. Azon a május negyedikei napon őszinte gyász lett úrrá az egész országon. Ma azonban Tito halálának évfordulója közel sem vezető hír a lapokban, híradásokban – mondta a többi között a műsor második témáját megkezdve Pressburger.
Losoncz Márk a régió országainak korábbi politikai struktúráira kitérve elmondta, hogy „maga a rendszer volt a lényeg és nem a vezetők” – ezzel magyarázható, hogy úgy tűnik, nem igazán hangsúlyos a Titóra való emlékezés, míg a jugonosztalgia él.
Szerbhorváth György úgy fogalmazott, a többi között azért is lehet ma kevésbé aktuális a Tito-kultusz, mert lassan kihalnak azok a generációk, amelyek nem a történelemkönyvekben, hanem a valós életben tapasztalták meg ezeket az időket.
Tito lehetséges popkulturális aspektusairól is szót ejtettek az Észverés műsorának résztvevői. Sinkovics Ede pár évvel ezelőtt egy Tito-szappanszobrot készített, amelyet Újvidéken ki is állítottak. A képzőművész az alkotás háttérvonatkozásairól úgy fogalmazott: „Tito mint fogalmi valóság eltűnt. Esetleg szublimálódott, és átment egy más, új szellemi megtestesülésbe, új politikai arcokba. Titót elnyelte a nacionalista kapitalizmus, a nacionalista demokrácia, beszippantották a mai politikai tényezők.”
HALLOTTUK, LÁTTUK
A vajdasági magyarok médiafogyasztási szokásait vizsgálta az a közvéleménykutatás, amelyet a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely készített a Sajtószabadság Alapítvány megbízásából. Ebből kiderül, hogy a megkérdezettek 89,4 százaléka néz televíziót. 31,7 százalékuk legtöbb egy órát tölt naponta a TV előtt, 10 százalékuk azonban öt óránál is több időt tévézik – mondta a műsor harmadik témáját megkezdve Pressburger.
ITT MEGHALLGATHATÓ A TELJES ADÁS:
Szerbhorváth György szerint az említett kutatás eredményeiből többé-kevésbé azok a tendenciák rajzolódnak ki, amelyekre számítani is lehetett: egyrészt, hogy a TV-zés szerepe átalakult, háttérbe szorultak a politikai tartalmú műsorok, és hogy a vajdasági magyarok jórésze „teljesen átnyergelt” a magyarországi csatornák felé. A szociológus azt is elmondta: „a Pannon RTV tulajdonképpen egy leképződése a magyarországi médiapropagandának”, és hozzátette, hogy a finanszírozás kérdései mellett ezek a kulcsproblémák a médiaterünkben. Arra is rámutatott, hogy a vajdasági magyarság elfordul a szerb nyelvű médiától. Ennek kapcsán a szociológus az okok és következmények vizsgálatának szükségességére hívta fel a figyelmet.
Losoncz Márk az öngettósításról, az etnikai mikroverzumba való bezárkózásról beszélt, utalva arra a jelenségre, hogy a vajdasági magyarság nagy része nem követi a szerb nyelvű médiaforrásokat. Mint mondta, a vajdasági magyarok úgy viselkednek, mintha nem ennek az országnak a honpolgárai lennének.
Pressburger ismertette a vajdasági magyarok rádióhallgatási szokásaira vonatkozó adatokat is, amelyek arra is rámutatnak, hogy a megkérdezettek többsége hazai adókat követ naponta több órában, sokan közülük magyar nyelvű műsorokat.
Iratkozzon fel Youtube-csatornánkra!
Az Észverés hetente jelentkezik keddenként este nyolc órától. A műsor a Szabad Magyar Szó, a Második Nyilvánosság, a Magločistač és az Autonomija hivatalos Facebook-oldalán követhető élőben. A műsorok utólag is visszanézhetők az Autonómia Youtube-csatornáján, illetve meghallgathatók az Apple Podcasts, a Google Podcasts és a Spotify alkalmazáson, valamint a Podcast.rs oldalon.
Ha tetszik a műsor, kérjük, támogassa a magyar nyelvű Autonómia portált adományával: http://donations.ndnv.org/
